Közös Agrárpolitika

Az anyagok és keverékek kereskedelme nem csak az EU belső piacát, hanem a globális piacot is érintő kérdés. Annak érdekében, hogy a nemzetközi kereskedelmet megkönnyítsük és az emberi egészség és a környezet védelmét szem előtt tudjuk tartani, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) keretében kidolgozták a veszélyességi osztályozás és címkézés harmonizált kritériumait, illetve azok alkalmazásának általános elveit. Ennek eredményeként létrejött a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere (CLP), amelynek első kiadása 2002-ben került elfogadásra.

A CLP valójában tehát egy rendelet, amelyet az ENSZ több korábbi rendelet alapján állított össze, illetve bevezet új fogalmakat is. Ilyen új fogalmak például a veszélyességi osztály és kategória fogalma, amely felosztás alkalmazása a veszélyek pontosabb megkülönböztetését teszi lehetővé. A CLP rendelet egyik fő célja az, hogy meghatározásra kerüljön, hogy az anyag vagy keverék rendelkezik-e olyan tulajdonságokkal, amelyek indokolják a veszélyesként való osztályozást.

A gazdálkodás során, - ha nem is minden nap -, de előfordul, hogy a CLP rendelet által veszélyesnek nyilvánított anyagokkal dolgozunk. Éppen ezért szeretnénk felhívni a figyelmet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény változására, amely változás 2024. április 1-én lép hatályba.  A hazai jogszabály módosítására az ide vonatkozó uniós irányelv (2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelv) miatt volt szükség.

Az Munkavédelemről szóló törvény 2024. 04.01-jétől hatályos 63/C. § (1) és (2) bekezdése szerint: 
„(1) A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló jogszabályban meghatározott rákkeltővel, mutagén vagy reprodukciót károsító anyaggal végzett tevékenységet, annak veszélyessége miatt, hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében minden év január 10-ig a munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni.
(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi.”

A tevékenység megkezdése előtt meg kell tenni a bejelentést, majd ezt követően 2025. január 10-ig kell megtenni a bejelentést a 2024-es tevékenységről a fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz, mint munkavédelmi hatósághoz.

A szükséges adatlap innen tölthető le:

Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyelet

Hogyan győződhetünk meg arról, hogy használunk-e olyan anyagot, ami bejelentésre kötelezett?

A felhasználható és forgalomba bocsátott termékek besorolása és a CLP rendelet alapján történő osztályozása a gyártó, forgalmazó, importőr feladata. A felhasználó felelőssége, hogy minden felhasznált veszélyes anyagot, a biztonsági adatlapban szereplő módon, - szükség esetén - bejelentést követően használjon fel.

A veszélyes anyagok felhasználása kapcsán további kötelezettség is felmerül. Ilyen kötelezettség a veszélyes anyagok nyilvántartása, (rákkeltő anyag felhasználása esetén 50 évig megőrzendő a munkáltató részéről), és kémiai kockázatértékelés elkészítése, ami munkavédelmi szaktevékenység. Ezen kötelezettségekről a cikk sorozatunk folytatásként jelentkezünk.

Az érintett anyagok – jogszabályi meghatározása

A GFM rendelet 3. § 1-3. pontja alapján:

„1. rákkeltő anyag:
a) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag,
b) az a keverék, amely egy vagy több - az a) alpontban meghatározott - anyagot tartalmaz, és ezen összetevő vagy összetevők koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. rákkeltő kategóriába tartozik,
c) az 1. mellékletben meghatározott anyag, keverék vagy eljárás, valamint ezen eljárások során felszabaduló anyag vagy keverék,
d) bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetve keményfaporokat tartalmazó faporok,
e) küszöbérték nélküli rákkeltő anyag: ezen anyagok esetében nem határozható meg olyan foglalkozási expozíciós határérték, amely alatt nem áll fenn a rákkeltő kockázat. Ilyen esetben a határérték az anyag munkavállalók egészségét veszélyeztető egyéb hatásainak kivédését biztosítja,
f) küszöbértékekkel rendelkező rákkeltő anyag: ezen anyagok esetében meghatározható olyan foglalkozási expozíciós határérték, amely alatt nem áll fenn a munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázat, beleértve a rákkeltő kockázatot is;

2. mutagén anyag:
   a) amely belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoz, vagy megnöveli a genetikai károsodások gyakoriságát,
   b) a CLP rendelet alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag,
   c) az a keverék, amely egy vagy több - a b) alpontban meghatározott - anyagot tartalmaz, és ezen összetevő vagy összetevők koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. mutagén kategóriába tartozik;
3. reprodukciót károsító anyag:a CLP rendelet alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag vagy keverék
   a) küszöbérték nélküli reprodukciót károsító anyag: ezen anyagok esetében nem határozható meg olyan foglalkozási expozíciós határérték, amely alatt nem áll fenn a munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázat, de az anyag egyéb egészségkárosító hatásaival szemben védelmet nyújt,
   b) küszöbértékekkel rendelkező reprodukciót károsító anyag: ezen anyagok esetében meghatározható olyan foglalkozási expozíciós határérték, amely alatt nem áll fenn a munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázat;”.

NAK / Benedek Borbála