Munkáltatói kötelezettség a munkabalesetek szabályszerű dokumentálása. Ennek egyik fontos eleme a munkabaleseti jegyzőkönyv, amely időközönként megújításra kerül az NGM részéről. A 2025-ös évtől alkalmazandó jegyzőkönyv a Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyelet linken érhető el.
A munkavédelmi szempontok és szabályok alapján egy munkahelyen bekövetkezett minden, akár aprónak tűnő balesetet is ki kell vizsgálni és dokumentálni kell. A kivizsgálás mindig kötelező, abban van eltérés, hogy a jegyzőkönyvet mikor kell elküldeni a Munkavédelmi Hatóság és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő felé. Amennyiben 3 munkanapot meghaladó keresőképtelenség fordul elő, akkor mindkét hatósághoz továbbítani kell a megfelelő nyomtatványokat (tárgyhót követő hó 8. napjáig), illetve a kivizsgálást egy munkavédelmi szakembernek kell elvégeznie. Amennyiben 3 napnál rövidebb kiesés történik, akkor az Egészségbiztosítási Alapkezelő felé kell csak eljuttatni a nyomtatványt (tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig).
Alábbiakban tekintsük át részletesen a különböző fogalmakat és eseteket:
Egyrészt beszélhetünk munkabalesetről vagy üzemi úti balesetről. Fontos tudni, hogy a két fogalmat két külön jogszabályban találjuk meg. (A munkabaleset fogalmát a munkavédelmi törvényben találjuk, az üzemi baleset fogalmát pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben rögzítették.)
- § (3) Munkabaleset, az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.
- § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Mikor beszélhetünk egyáltalán munkahelyi balesetről?
- § 1/A.* Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
A fenti definícióban szerepel három fontos elem, nézzük meg ezeket részletesen is:
Egyszeri külső hatás: Milyen körülmény vezetett tulajdonképpen a balesethez. Ha megbotlás következményeként eltörik valakinek a csuklója, akkor külső hatás miatt történt a sérülés. Ha rosszul lesz valaki és azért esik el, akkor az elesése valójában egy belső okra vezethető vissza, mely esetében nem történt egyszeri külső behatás. Természetesen mérlegelni kell (és éppen emiatt van szükség minden baleset kivizsgálására), hogy ha a komolyabb sérülés azért következik be, mert a munkáltató elmulasztott valamilyen intézkedést, pl. nem volt megfelelő a leesés elleni védelem és a munkavállaló a rosszulléte miatt ugyan, de leesett, akkor a külső hatásnak igenis van jelentősége.
Sérült akaratától függetlenül: Ha valaki szándékosan keresi a sérülés lehetőségét, annak érdekében, hogy betegállományba kerülhessen, akkor ez esetben a sérült személyes akarata miatt következett be a baleset.
Hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be: Ilyen általában egy mérgezés. Veszélyes anyag felhasználása során fordulhat elő ilyen hirtelen jött kellemetlen eset.
Fontos még megemlíteni a foglalkoztatási megbetegedés esetét is, ami nem tartozik a munkabalesetek közé, de a munkavégzés során, hosszú távon kialakulhat.
A fenti összefoglaló a nem súlyos balesetekre vonatkozik, ha súlyos baleset történik, akkor azt haladéktalanul kell jelenteni a munkavédelmi hatóság felé. Ugyanakkor azért fontos, hogy minden apró baleset is megfelelő dokumentálásra kerüljön, mert egy esetleges szövődmény esetén a munkáltató ezen dokumentumokkal tudja igazolni azt, hogy jogszerűen járt el és megfelelően kivizsgálta a baleset körülményeit.
Zárszóként megemlítendő, hogy a legfontosabb teendőnk a balesetek elkerülése, azaz a megelőzés. Felelős munkáltatóként ez a legfontosabb feladat, amiért minden szükséges intézkedést meg kell tenni.
NAK / Benedek Borbála
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön