A vonatkozó dokumentumban három fontos terület szabályozását igyekeznek pontosítani azzal a céllal, hogy már az elsődleges termelési szakaszban is jobban kontrollálhatók legyenek a veszteségek és a hulladékhierarchia elvei jobban érvényre jussanak. Ezek az élelmiszerhulladék, textilhulladék és a fa.
A hulladékkeletkezés megelőzése és a hulladékgazdálkodás minden hulladéktípus esetében alapvető fontosságú eszköz a környezet és az emberi egészség védelme terén az Unióban. Mivel a tagállamok arra törekednek, hogy folyamatosan javítsák a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló és hulladékgazdálkodási programjaikat, alapvetően fontos a hulladékhierarchia szigorú alkalmazása.
Az Európai Zöld Megállapodás és a Körforgásos Gazdaságra Vonatkozó Cselekvési Terv megerősített és felgyorsított uniós és tagállami fellépésre szólít fel a textil- és élelmiszerágazat környezeti és társadalmi fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az élelmiszer- és textilágazat az első, illetve a negyedik leginkább erőforrás-igényes ágazat, amelyek nem felelnek meg teljes mértékben a hulladékhierarchia által meghatározott alapvető uniós hulladékgazdálkodási elveknek. A tervezet megjegyzi, hogy kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében szintén jelentős különbségek vannak, például a hatályuk alá tartozó termékek és a gyártók felelőssége, valamint az irányítási modellek tekintetében, ezért további, a textilágazat jellemzőire vonatkozó konkrét rendelkezésekkel kell kiegészíteni a meglévő szabályokat.
Az előbbiek mellett kiemelt figyelmet fordítanának a fára, mint erőforrásra is. A javaslat szerint ezt fel kell venni az elkülönítetten gyűjtendő anyagok listájára, és tekintetében újrahasználati és újrafeldolgozási célértékeket kell meghatározni.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a Bizottság (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló határozatát, és kiegészítse ezt az irányelvet az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények megállapítása tekintetében. Az eredmények rövid távú elérése, valamint annak érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók, a fogyasztók és a hatóságok számára hosszú távon biztosítható legyen a szükséges perspektíva, az élelmiszer-hulladék keletkezésének csökkentésére vonatkozóan a tagállamok által 2030-ig elérendő számszerűsített célkitűzéseket kell meghatározni. A tagállamoknak tehát intézkedéseket kell hozni, hogy 2030. december 31-ig nemzeti szinten elérjék az élelmiszerpazarlás csökkentésére vonatkozó alábbi célértékeket:
a) a feldolgozás és a gyártás során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségének (korábbi 10 % helyett) legalább 20 %-os csökkentése a 2020-ban –2022 között éves átlagban keletkezett mennyiséghez képest;
b) az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és a közétkeztetésben, valamint a háztartásokban együttesen az egy főre jutó élelmiszer-hulladék keletkezésének (korábbi 30 % helyett) legalább 40 %-os csökkentése a 2020-ban és 2022 között éves átlagban keletkezett mennyiséghez képest.
A Bizottság a tervek szerint 2025. december 31-ig értékelést végez az elsődleges termelésből származó összes élelmiszer-hulladék – beleértve a túlérett és be nem takarított termények – csökkentésére vonatkozó célok meghatározásához szükséges megfelelő szintekről is. E célból a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.
A Parlament jogalkotási állásfoglalása 2025. február 27-én került kihirdetésre rendes jogalkotási eljárás keretében. Mit is jelent ez?
- Az Európai Bizottság javaslatot nyújt be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
- A Tanács és a Parlament vagy első, vagy második olvasatban fogadja el a jogalkotási javaslatot.
- Ha a két intézmény második olvasatban sem jut megállapodásra, akkor összehívják az egyeztetőbizottságot.
- Amennyiben az egyeztetőbizottságban kialakított szöveg mindkét intézmény számára elfogadható a harmadik olvasatban, akkor a jogalkotási aktust elfogadják.
Amennyiben egy adott jogalkotási javaslatot az eljárás bármelyik szakaszában elutasítanak, vagy a Parlament és a Tanács nem tud kompromisszumra jutni, akkor a javaslatot nem fogadják el, és az eljárás véget ér.
NAK / Pető Krisztina
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön