Mezőgazdasági termelés

Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében alkotta meg az idei év elejétől hatályos, az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt. A törvény legfontosabb elemei általánosságban a következők.

Öntözéses szolgalom

Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult, amely alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa használója köteles tűrni (ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki), hogy az ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő* a mezőgazdasági tevékenysége** folytatásához szükséges öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse.

Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja és jegyezteti be. A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes térít meg. A vízügyi hatóság határozatában rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról. Ennek mértéke rendeletben meghatározott számítások alapján kerül meghatározásra, amely kialakítása jelenleg folyamatban van.

Öntözési közösség

Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők, és megfelelnek a következő feltételeknek. Azaz az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja.

Az öntözési közösség létrehozása érdekében számos ösztönző került a jogszabályba. Az öntözési közösségeket a miniszter ismeri el. Az öntözési közösségek elismerése iránti kérelmeket az öntözési igazgatási szervhez (továbbiakban: Nemzeti Földügyi Központ /NFK/) kell benyújtani, aki a kérelmeket a szakmai véleményével együtt felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek. Az elismerési folyamatot külön rendeletben határozzák meg, amelynek kialakítása jelenleg folyamatban van.

A Vidékfejlesztési Programban új pályázati felhívás lesz az öntözési közösségek támogatására, amely 90 százalékos intenzitással támogatja az engedélyezéshez szükséges vízjogi tervek, dokumentációk elkészítését.

Öntözési körzet – körzeti terv (elsősorban öntözési közösségek számára)

Az öntözési körzetet*** a miniszter az öntözési közösség elismerésében jelöli ki a vízrajzi, vízföldtani, domborzati viszonyok figyelembevételével az öntözési kerület határain belül. Az öntözési körzetet úgy kell kijelölni, hogy az öntözési közösség céljainak biztosítása mellett a lehető legkevesebb földrészletre terjedjen ki.

Az elismert közösségek által lehatárolt öntözési körzet területére, illetve azok számára, akik elérik a területi küszöbértékeket (szántóföld esetében min. 100 ha, kertészet esetében min. 10 ha) az öntözni kívánt területre, az NFK kérelemre környezeti körzeti tervet készít abban az esetben, ha az érintett földrészletek vonatkozásában nincs hatályos öntözésfejlesztési terv; az érintett földrészletek vonatkozásában a hatályos öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételektől el kívánnak térni.

Az öntözési körzeti terv az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat a környezeti körzeti terv tartalmazza. A környezeti körzeti terv a benne meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. A környezeti körzeti terv a kiadásától számított 20 évig hatályos.

Öntözési kerület – öntözésfejlesztési terv (nagyobb területű öntözési térségben)

Az öntözési igazgatási szerv hivatalból az öntözési kerület**** területére öntözésfejlesztési tervet készít. Az öntözésfejlesztési terv tartalmazza az öntözési kerületben az öntözéssel összefüggő természeti feltételeket, a domborzati, vízrajzi, vízföldtani és talajtani adottságokat, amelyek figyelembevételével az NFK meghatározza, hogy a kijelölt területen milyen természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételekkel lehetséges az öntözéses gazdálkodás folytatása. Az öntözésfejlesztési tervnek megfelelő öntözéses beruházáshoz és az öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételek szerint történő öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. Az öntözésfejlesztési terv a kiadásától számított 20 évig hatályos.

Öntözéses előhaszonbérleti jog

Első hellyel megegyező ranghelyen illeti meg előhaszonbérleti jog a következőt. A szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén a föld területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözésfejlesztési beruházást végrehajtó földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, ha a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében a végrehajtott öntözésfejlesztési beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír.

Fogalmak

*mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén mezőgazdasági termelőtevékenységet végez;
**mezőgazdasági termelőtevékenység: növénytermesztés, kertészet, szaporítóanyag-termesztés, állattenyésztés, méhanya-szaporítás, halászat, haltenyésztés, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás;
***öntözési kerület: az NFK által hivatalból kijelölt, középszintű tervezési egység, amely több öntözési körzetet foglalhat magába;
****öntözési körzet: az öntözési közösség működésére szolgáló terület, amely az öntözési közösség tagjai által öntözni kívánt földterületeket, valamint a közösség tagjai használatában nem álló közbeékelődött területeket foglalja magába, amelyeket az öntözési közösség elismeréséről szóló döntés tartalmaz.
Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

Vonatkozó jogszabályok:

-    az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény

-    a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

(NAK/ Tasnádi Gabriella)