Mezőgazdasági termelés

A Nemzeti PRRS Mentesítési Terv (NMT) célja a hazai állatállomány sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való fertőzöttségének - ezáltal a vírus okozta minden közvetlen és közvetett gazdasági kártételnek - megszüntetése, középtávon a sertéságazat antibiotikum felhasználásának csökkentése és a magyar sertés nemzetközi versenyképességének növelése.

Több, mint hét év szakmai munkájának köszönhetően mára szinte az egész ország területe mentes, néhány hónap múlva pedig eredményesen fejeződhet be a program.

A koronavírus helyzet miatti keresletingadozások, az afrikai sertéspestis miatt világszinten kialakult anomáliák, az ezekre visszavezethető uniós piaci problémák és az inputárak növekedése miatt az elmúlt időben érthető módon megnőtt a sertéságazati szereplők bizonytalansága. Sajnálatos módon néhányan megpróbálják kihasználni a termelők helyzetét és dezinformációkat kezdtek el terjeszteni, többek közt a PRRS mentesítés kapcsán is, az állategészségügyi szabályokat okolva, hogy azok a jelenlegi sertéságazati válságban további hátrányt jelentenek, ezzel tovább rontva helyzeten.

A mentesítésben eredményes hazai sertéstartók munkájának megőrzése és a mentesítési program befejezésének részletei megismerése érdekében Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos, helyettes államtitkár és Dr. Nemes Imre (a Nemzeti PRRS Mentesítési Bizottság vezetője), valamint a szakmai és tenyésztőszervezetek vezetőinek részvételével a napokban tematikus ülést tartott a NAK Sertéspiaci Monitoring Bizottsága.

Gyakorlatilag év végére befejeződik az elmúlt években fokozatosan, területről területre, megyéről-megyére végzett mentesítés az országos főállatorvosi határozatnak és a mentesítési tervnek megfelelően, néhány állomány esetében húzódik csak át munka 2022-re.

A tenyészállatok tekintetében teljes mértékben befejeződik 2021-ben és jövő év március-áprilisra a hízóállatok tekintetében is befejeződik a mentesítés, így az ország teljes állománya mentes lesz. Jelenleg az állományok több, mint 99%-a igazoltan mentes, míg 2012-ben még 20-25% a fertőzött volt. A kislétszámú állományok már évek óta mentesek, ezek esetében az állami állategészségügyi szolgálat éves monitoring vizsgálata segíti az elért eredmények megőrzését.

Több helyen merül fel, hogy bizonyos állományok (újra) befertőződnek és ez értelmetlenné teszi a PRRS mentesítési programot. A helyszíni tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy ezeken a helyeken alapvető állategészségügyi és járványügyi hiányosságok állnak fenn és szinte minden esetben külföldről behozott fertőzött sertésekre volt visszavezethető a fertőzés.

Világosan kell látni, hogy bár a PRRS mentesítés folyamata sokaknak egyértelműen teher (volt), de a magasabb állategészségügyi státusz nemcsak lehetőség, de a jövőben az ágazat megmaradásának egyik feltétele is.

A mentesítési programhoz kapcsolódóan 7 év alatt plusz 7 milliárd Forint támogatáshoz jutott a sertéságazat, a visszatelepítések során pedig korszerű, magas genetikájú tenyészállatok beállítása történt meg. Az állattartó telepek nemcsak korszerűsítésen, de komoly fertőtlenítésen is átestek, melynek következtében az új állományok nemcsak a PRRS-től, de további, más betegségektől is mentesek.

Az ülésen elhangzottak szerint érdemes volt a programba belekezdeni, mert jelentős tenyésztői előrehaladást tett lehetővé és az állattartó telepek járványvédelmi felkészültsége jelentősen növekedett. Az elért státusz mozgásteret jelenthet a hazai sertéstenyésztők védelme tekintetében, valamint óriási előnyt jelent az, hogy (immunszupresszív betegség nélkül) az antibiotikum használati igény jelentősen tud csökkenni további lépések nélkül is.

Az antibiotikum felhasználás csökkentése a sertéstartásban a PRRS mentes állomány nélkül egészen biztosan nem valósulhat meg. A tulajdonosi körnek egyre több helyen nemcsak az antibiotikum felhasználás csökkentés merül fel célként, de az antibiotikum mentes sertéshús előállítása is, mivel erre kimondott piaci kereslet is van Európában. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia csökkentés pedig mindenkinek érdeke.

Előzőeknél lényegesebb lehet majd az az eredmény, ha a PRRS-től való mentesség a betegségekből eredő gazdasági károk elmaradása okán javítja majd a hazai sertéstartás gazdaságosságát. Kijelenthető, hogy - nemcsak Európában, de világszinten is - a PRRS a legnagyobb mértékű, észrevétlen gazdasági károkat okozó betegség. Különösen az, ha hozzászámítjuk a gyógykezelési költségeket, illetve egyéb, az immunszupresszió miatti másodlagos fertőzéseket és azok kezelési költségeit. Egy idei tudományos publikáció kimutatta, hogy Németországban a nyereség átlagosan 19%-kal alacsonyabb a PRRS-sel terhelt állományokban. A gazdasági környezet ugyan más, de nagyságrendileg itthon is hasonló eredményekre számíthatunk. Szerencsére már szép számmal akadnak hazai pozitív példák, ahol arról számolnak be, hogy a telepi eredmények oly mértékben javultak, hogy utólag akkor is belefognának a mentesítésbe, ha nem lenne rá célprogram. Olyan szereplők is vannak, akiket a PRRS program ébresztett rá az állategészségügyi, vakcinázási programok hatékonyságára,

A legnagyobb problémát jelenleg azok a külföldi (nem mentes) állatszállítmányok okozzák, amelyek visszahozzák Magyarországra a betegséget. Ez tette indokolttá és lehetővé is egyben, hogy Magyarország szeptember közepétől – a szakmai-, illetve a tenyésztőszervezet egyetértésével és támogatásával - szigorítson az élőállat-beszállítás feltételein. Az azonnali vágási célra történő szállítást kivéve – már nem lehet PRRS-sel fertőzött sertést beszállítani. (Részben ennek eredményeként is csökkent a malacbeszállítás 30%-kal szeptemberről októberre)

(Ehhez kapcsolódóan november 22-én a Földművelésügyi Értesítőben megjelent az Országos Főállatorvos 3/2021. számú határozata)

Világosan kell látnunk azt, hogy a jelenlegi, súlyos európai húspiaci válsághoz semmilyen módon nem köthető a PRRS mentesítés kötelezettsége. Az európai sertéságazatot az exportpiaci anomáliák és a terjedő afrikai sertéspestis miatt eladatlan húsmennyiségek és a drasztikusan megnövekedett takarmány- energia és más input-árnövekedés állítja a szakadék szélére. A hazai sertéstartás költséghatékonysági lemaradásait sem az állategészségügyi státuszunk okozza, hanem más gazdasági tényezők.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az EU-n belül a piacvédelmi lehetőségeink igen korlátozottak, csupán jól indokolt állategészségügyi szempontok alapján lehet némi mozgásteret érvényesíteni.

A PRRS mentesítési program lehetőséget nyújtott és nyújt arra is, hogy az állattartók figyelmét felhívjuk a járványvédelemre, ami ebben az afrikai sertéspestis-járvánnyal terhelt időszakban a védekezés színvonalát is emeli.

A mentesítési programot már a 2014-es indulás előtt és a 2018-as időközi széleskörű egyeztetések során is valamennyi ágazati szakmai szervezet támogatta, a NAK Sertéspiaci Monitoring Bizottságának tematikus ülésén pedig a szervezetek vezetői megerősítették, támogatva a program végig vitelét.

A megtartott egyeztetés eredményeként több tekintetben szakmai párbeszéd is indul az elért státusz fenntartása és minden érdekelt számára érezhető előnyök megteremtése érdekében.

Fentiek miatt különösen fontos, hogy a mentesítéshez kapcsolódó találgatások és dezinformációk terjesztésének elejét vegyük, mindenkinek felhívjuk a figyelmét a PRRS mentesítés szakmai jelentőségére és gazdasági hasznára és hogy milyen további hozzáadott értéke van a végrehajtott járványvédelmi intézkedéseknek.

Minden jel arra utal, hogy néhány hónap múlva a jelenleg kedvezőtlen piaci környezet ellenére is egy sikeres hazai sertéságazati program lezárásáról beszélhetünk majd.

 

(NAK/Dúl Udó)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése