Mezőgazdasági termelés

„A mezőgazdaság és az orvoslás találkozására ritkán kerül sor, pedig fontos lenne.” – hangzott el Dr. Felszeghi Sárától, a Miskolci Egyetem egyetemi docensétől, egyben vezető főorvosától még a nyár végi I. Újlétai torma napon. A torma betakarítás november közepétől elindult el idehaza, vele együtt az értékesítés és feldolgozás is.

Ahogy a korábbi cikkünkben is szerepelt, Magyarország igazi tormanagyhatalomnak számít, az itthoni fogyasztás azonban egyelőre csekély. A hajdúsági termelők szorgosan keresik a torma helyét a magyar élelmiszerfeldolgozásban, illetve a gyógyászati – beleértve az állatgyógyászati – lehetőségeit is.

Fotó: Horváth Vivien

Keveset tudunk ugyanis a torma népegészségügyi jelentőségéről, pedig a hideg beköszöntével igazi társunk lehet a megelőzésben. A magyar orvoslásban korábban gyógyszerként szerepelt a torma és az életerő jelképeként tartották számon: korábbról ismert, hogy az egyik legfőbb népi kezelési módszer volt a vashiányos vérszegénységben, a skorbut (C-vitamin-hiánybetegség) leküzdésében.

Fotó: Horváth Vivien

Gyógy-és fűszernövényként a magyarok terjesztették el Európában. Számos jótékony összetevője van, mely támogatja az immunrendszerünk normál működését. Ilyenek például a

• mustárolaj (pl.: antioxidáns, antibiotikus - baktériumölő és gátló - hatás, stb.),
• szinigrin (pl.: sebgyógyító, gyulladáscsökkentő, stb.),
• glukonnaszturcin (pl.: légutak irritációja ellen, szívizom egészsége érdekében, stb.),
• flavonok (pl. immunerősítő, asztma ellenes, antivirális, májvédő, stb.)
• jelentős a kálium, kalcium, magnézium, kén, foszfor tartalma, illetve
• az egyik legnagyobb koncentrációjú C-vitamin forrásunk.

A torma ezen összetevők ismeretében számtalan gyógyító hatással bír:

• véd a légúti megbetegedések, a nátha, asztma, mandulagyulladás, illetve köhögéssel járó egyéb megbetegedések ellen,
• lázcsökkentő, izzasztó, méregtelenítő, vizelethajtó hatással is bír, így védelmet nyújt a különböző húgyúti megbetegedések és a vesekő, epekő ellen,
• fájdalomcsillapító hatású, kiemelten hatékony az idegi fájdalom csillapító hatása, de sikeresen alkalmazható menstruációs és bélgörcsök ellen is,
• reuma és köszvény gyógyításában is van szerepe,
• emésztőszervi megbetegedések esetén kiválóan alkalmazható, sőt, gyomorrontás esetén is ajánlatos,
• folyamatos fogyasztása csökkenti a vér koleszterint, tisztítja az érrendszert, ezzel fontos szerepe van a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni védekezésnél,
• javítja a nyirokkeringést fokozza a méregtelenítést.

A felsoroltak szerint mind megelőzésre, mind gyógyításra lehet használni, de talán szemléletváltáshoz fontos, hogy elsődlegesen a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Ahogy Főorvos Asszony is fogalmazott: ma a halálok kb. 51 %-a úgy következik be, hogy nem hogy abban meghalni, de azt elkapni sem kéne: ebből is látszik sajnos, hogy szükség lenne az immunerősítésre (ún. „primer prevenció”). A betegségek korai felismerése esetében a tormát, mint természetes „kezelőszert” kiválóan lehetne alkalmazni (ún. „secunder precenció”). A harmadik szakasz, a betegség gondozás sajnos már a legnehezebb.

Magyarországon egyelőre sajnos arra büszkék az emberek, hogy betegek, mert úgy hisszük, hogy akkor – az aggósással, fokozottabb odafigyeléssel összefüggésben – szeretnek minket. Ez is egy rossz beidegződés, hiszen arra kéne büszkének lennünk, hogy egészségesek vagyunk. Az egészségnek kéne visszaadni a presztízsét. Hiszen főként azzal tudjuk magunkat, családunkat, munkahelyünket fenntartani és nem mindegy, hogy ezt az értéket mivel és milyen áron védjük. Ezen a gondolkodásmódon változtatni kéne és párhuzamosan megtanítani a gyerekeinknek is – úgy otthon, mint az agrár-illetve orvosképzésben is –, hogy mi az a gyógynövény. Így jelentősebbé válhatna a megelőzés, több természetközeli eszközt, ételt használhatnánk az egészségünk megőrzése érdekében.

Horváth Vivien, NAK