Mezőgazdasági termelés

Az Európai Bizottság közzétette az EU mezőgazdasági piacaira, a jövedelemre és a környezeti változásokra vonatkozó legfrissebb, 2021-2031. közötti időszakra vonatkozó közép távú előrejelzését.

Az előrejelzés az EU-27 tagállamára vonatkozóan mutatja be az unió mezőgazdasági piacainak, valamint a globális piaci változásoknak a középtávú ─ a 2021-2031. közötti időszakra vonatkozó ─ kilátásait. A mezőgazdasági piacok elemzése a mezőgazdasági termelésre és kereskedelemre vonatkozóan a 2021. szeptember végén rendelkezésre álló információkra, valamint az Európai Bizottság által használt agrárgazdasági modellre támaszkodik, a globális előrejelzések pedig a legfrissebb makrogazdasági és piaci adatokkal frissített, az OECD-FAO 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó mezőgazdasági prognózisain alapulnak.

A világjárvány következtében kialakult változó helyzetre, valamint a KAP reformcsomag elfogadása és a tagállamok Stratégiai Terveinek benyújtása kapcsán fellépő késedelemből fakadó bizonytalanságokra való tekintettel a középtávú előrejelzés összeállítása során az Európai Bizottság kiemelt figyelmet fordított a bizonytalanságok elemzésére.

Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy az előrejelzésben csak és kizárólag a már végrehajtott szakpolitikai változások és a 2021. szeptember végéig elfogadott szabadkereskedelmi megállapodások hatásait elemezték. A prognózisok a 2021 novemberében érvényben lévő mezőgazdasági és kereskedelmi politikákat tükrözik és nem veszik figyelembe sem az Európai Zöld Megállapodás ─ különösen a „Termelőtől a fogyasztóig” és a „Biodiverzitás” stratégiák ─ célkitűzéseinek és intézkedéseinek várható hatásait, sem pedig a 2021. december 6-án megjelent KAP reformcsomag elemeit, azonban a 2021-2027-es többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési számadatok aktualizálásra kerültek. Az EU-27 és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat tekintetében pedig a 2021. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazott EU-Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodásban rögzítetteket vették alapul.

Általánosságban elmondható, hogy az állattenyésztési ágazatokban a fenntarthatósági célkitűzések várhatóan hangsúlyosabb szerepet fognak kapni az elkövetkezendő évtizedben mind a termelők, mind a fogyasztók körében. A meghatározott ambiciózus célkitűzések elérése érdekében meghozandó intézkedések végrehajtása feltehetően jelentős hatást fog gyakorolni az EU termelésének növekedési ütemére a teljes élelmiszerláncban.

 

A piaci helyzet alakulása az EU kiskérődző ágazatában

Általános helyzetkép

Az unió juh- és kecskehús termelése és fogyasztása az előrejelzések szerint várhatóan kismértékben növekedni fog. Az élő állatok exportja, elsősorban az állatjóléttel ─ és ezen belül is kiemelten a nagy távolságra történő, nyolc órát meghaladó szállításokkal ─ kapcsolatos aggályok és egyes kereskedelmi célpontokat érintő pénzügyi kockázatok miatt csökkenni fog.

A húsexport várhatóan az Egyesült Királysággal és a közel-keleti partnerekkel folytatott kereskedelem konszolidációja és a további piacbővítések következtében javulni fog.

A juhhús behozatal helyzete előre láthatólag rövid távon helyreáll, de várhatóan Új-Zéland inkább az ázsiai piacokra összpontosít majd.

A húsfogyasztás várható alakulása

A világ húsfogyasztása várhatóan továbbra is évi 1,4%-kal fog növekedni a növekvő népességnek és a fejlődő országok magasabb jövedelem szintjének köszönhetően. Világszinten a jelenlegi 37,3 millió tonna mellett további 3,4 millió tonna húsimportra lesz szükség ahhoz, hogy számos országban a hazai fogyasztás és termelés közötti különbség kiegyenlíthető legyen.

A COVID-19 világjárvány miatti fogyasztás csökkenés, a kínai húshiány, továbbá a fogyasztók környezettudatosságának, az egészségügyi megfontolásoknak és a kényelmi szempontok változásának hatására azonban az egy főre jutó uniós húsfogyasztás az előrejelzések szerint ─ a világszintű trenddel szemben ─ a 2021 évi 67,7 kg/fő értékről 2031-re 66,9 kg/fő értékre csökken, mely 0,8 kg/fő fogyasztáscsökkenést jelent.

Az EU húsfogyasztásának alakulása 2011-2031.

Forrás: Outlook Conference - Andrea Čapkovičová

A 67,7 kg/fő értéket kitevő jelenlegi teljes húsfogyasztásból a juhhúsfogyasztás 1,3 kg/fő értéket tesz ki. Általánosságban elmondható, hogy a juhhús fogyasztás kevésbé érzékeny az árváltozásokra, azonban azt a vallási ünnepekhez kapcsolódó, szezonális keresleti viszonyok alakulásai erőteljesen befolyásolhatják az év során.

Az EU húsfogyasztásának alakulása hústípusonként 2001-2031.

Az EU juh- és kecskehúspiaci mérlege

Az EU juhhústermelése a 2021-2031. közötti időszakban várhatóan kismértékben, évi 0,3%-kal, 660 000 tonnára nő, amelyet a termeléstől függő önkéntes támogatás, a szűkös világpiaci kínálat és a termelői árak javulása is eredményez.

A termelés legjelentősebb része továbbra is néhány EU-tagállamban összpontosul majd, így a későbbiekben is várhatóan Spanyolország, Görögország, Franciaország és Írország fogja az EU teljes juhhús termelésének, több mint 50%-át előállítani. (2020-ban a spanyolországi, a görögországi, a franciaországi és az írországi vágások adták a teljes uniós termelés több mint felét.)

Az EU juh- és kecskehúspiaci mérlege 2006-2031.

Megjegyzés: A termelés a bruttó hazai termelésnek felel meg, a kereskedelemben az élő állatok is szerepelnek.

Az élő állatok exportja az EU-ban 2031-re várhatóan 38 000 tonnára csökken, mely a 2021 évi értékhez képest 33%-os mérséklődést jelent. Az EU húsexportja 2022-ben várhatóan helyreáll.

 

Az Egyesült Királyság importja jelenleg az EU húsexportjának közel felét képviseli. Továbbra is nagy a bizonytalanság az Egyesült Királyság és Ausztrália, valamint Új-Zéland közötti kereskedelmi megállapodásnak az EU exportjára gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatosan. Elmondható azonban, hogy ha a Covid-19 világjárvány következtében fellépő közlekedési/szállítási problémák megoldódnak, az uniós behozatal rövid távon helyreállhat.

A főbb import partnerországok mind az élő állat, mind pedig a hús tekintetében továbbra is a Közel-Keleti és Észak-Afrikai országok, valamint az Egyesült Királyság maradnak.

Annak ellenére, hogy az EU továbbra is jelentős exportcélpont marad Új-Zéland várhatóan inkább a közelebbi ázsiai piacokra fog összpontosítani. Míg Ausztrália előre láthatóan kitölti az EU új vámkontingensét, addig Új-Zéland termelési kapacitása valószínűleg nem lesz képes kiszolgálni az ázsiai és az európai piacokat egyaránt.  

Az EU főbb kereskedelmi partnerei – juhhús import (1000 t)

A juhhús árak alakulása

A 2021 évi árcsúcsot követően az uniós árak várhatóan a világpiaci árak alakulását követve fognak változni. Az előrejelzés a 2022 évben várható árcsökkenést követően 2031-ig az EU-s árak helyreállását vetíti előre. Várhatóan azonban továbbra is jelentős különbség marad az EU és a világpiaci (Új-Zéland, Ausztrália) árak között, ami az e két ország alacsonyabb termelési- és munkaerőköltségeinek és a világpiaci árak alacsonyabb nyomását tükrözi.

A juhhús árak alakulása és a bizonytalansági tartományok 2006-2031.

Az EU bruttó hazai termelése a jelenlegi átlagos 640 000 tonna értékről várhatóan 2031 évre 662 000 tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 0,3%-os mérséklődést követően 0,3%-os növekedést jelenthet.

Az élő állat import az elkövetkező évtizedben 6%-os, az élő állat export pedig 4,6%-os mérséklődést fog mutatni. A nettó termelés a jelenlegi átlagos 583 000 tonna értékről várhatóan 2031 évre 626 000 tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 1,1%-os mérséklődést követően 0,7%-os növekedést jelenthet.

A hús import a jelenlegi 147 000 tonna átlagos értékről várhatóan 2031 évre 166 000 tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 3,9%-os mérséklődést követően 1,3%-os növekedést jelenthet.

A hús export a jelenlegi 55 000 tonna átlagos értékről várhatóan 2031 évre 65 000 tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 5,4%-os emelkedést követően további 1,7%-os emelkedést jelenthet.

A nettó hús kereskedelem tekintetében a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 6,8%-os mérséklődést követően a 2021-2031. közötti időszakban 1%-os emelkedés várható.

A fogyasztás a jelenlegi 675 000 tonna átlagos értékről várhatóan 2031 évre 726 000 tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 2,2%-os csökkenést követően 0,7%-os emelkedést jelenthet. Az egy főre jutó húsfogyasztás a jelenlegi 1,3 kg/fő értékről 1,4 kg/fő értékre emelkedhet 2031-re, mely növekedés elsősorban a húsfogyasztás diverzifikációjának, az EU népesség változásának, és a vallási hagyományoknak, valamint a migrációnak lesz köszönhető.

Az piaci árak tekintetében a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 2,7%-os emelkedést követően további 0,8%-os emelkedés várható.

A EU juh- és kecskehús piaci mérlege (1 000 tonna vágott test egyenérték)

Forrás: Európai Bizottság – EU Agricultural Outlook for markets, income and environment 2021-2031.

 

NAK/Borovka Zsuzsa

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése