Mezőgazdasági termelés

A nyári hónapok kiemelt hangsúllyal szerepelnek a növények életében. Az elmúlt hetekben bekövetkező aszályos időszak szinte provokálta e cikk megírását, és a címének keletkezését, azon keresztül, hogy a nyári szinte perszelő melegben a termesztett kertészeti kultúrnövényeink vízért kiáltanak.  A termesztett kertészeti növényeink a táplálkozásunk szempontjából kiemelt jelentőségűek, de a kertünkben, teraszainkon, balkonládákban lévő növényeink is nélkülözhetetlenek az életfeltételeink és közérzetünk, egészségi állapotunk fenntartása szempontjából.

Tehát gondolhatnánk nincs más dolgunk, mint megfogni az öntözőkannát, vagy a locsolóslag végét, vagy elindítani a kút szivattyúját és a szórófejeken, vagy a csepegtető testeken a víz elindul. Azonban ez korántsem ennyire egyszerű folyamat és sokkal összetettebb kérdés, hogy a helyes öntözési gyakorlatot kialakítsuk. A víz kétélű fegyver, ahogy egy neves kertészprofesszortól hallottam, ha nincs, amikor kell, akkor végzetes lehet, viszont, ha van, de nem megfelelő minőségű és nem jól alkalmazzuk akkor is gyakran visszafordíthatatlan károkat okoz a növénynek. Így néhány gyakorlati tudnivalóval a teljesség igénye nélkül kívánunk hozzájárulni és a figyelmet felkeltve a helyes öntözési gyakorlat kialakításához.

Az első és legfontosabb kérdés, hogy milyen vízzel öntözünk, illetve, honnan nyerjük a vizet. A víz a növények életben tartásához nélkülözhetetlen, a minősége viszont a tápanyagok hasznosulása miatt fontos tényező. Furcsa paradox helyzet alakul ki gyakran, hogy rendszeresen öntözünk, de nem ismerjük az öntöző vizünk minőségét, és azt vesszük észre, hogy sárgul, leromlik, és pusztul a növényünk. Mielőtt valamilyen kártételre gondolnánk és nem ismerjük a vizünk összetételét, akkor először a vizet vizsgáljuk meg, mert gyakorta ez okozza a problémát és a későbbiekben is állandó gondot fog jelenteni a növény és a gazdálkodó életében. Tehát a vízminőségnek döntő szerepe van mind a termesztésben mind a közvetlen környezetünkben lévő növények életében. A víz kémhatása a pH értékének változása termesztés közben hatással lesz a növények minőségére. Az alacsony pH gátolja a létfontosságú tápelemek felvételét, mint a kalcium, kálium, magnézium és molibdén. Ugyanakkor az alacsony pH növeli a toxikusságot, mert egyes nyomelemek túl könnyedén szívódnak fel. Túl nagy pH mellett más anyagok, például a foszfátok és más fontos nyomelemek válnak felvehetetlenné a növény számára. A víz keménysége, mely röviden az oldott kalcium és magnézium koncentrációja szintén fontos tényező, mert a kemény víz emeli a föld, vagy termesztőközeg pH értékét. A kedvező lágy víz, vagy savazó hatású termékkel kezelt víz ellenben csökkenti a pH értékeket a gyökérzónában. A harmadik fontos paraméter a víz elektromos áram vezető képességét fejezi ki, rövidítve EC. Ezt milliSiemen/centiméterben, 25C fokon mérik. A vezetőképesség tulajdonképpen az oldott sótartalmat mutatja. A sóban gazdag, azaz magas EC értékekkel rendelkező talaj akadályozza a tápelemek hatékony felszívódását, akár közvetlenük is árthat a növényeknek.

A megfelelő vízmennyiség és vízminőség mellett a növényeknek elegendő tápanyagra van szükségük a megfelelő növekedéshez, de leginkább az számít, hogy a tápanyagok, hogyan szívódnak fel, ugyanakkor a növények csak vízben oldott tápsókat képesek felvenni. A gyökerek felelősek 90%-ban a tápanyagok felszívódásáért, pontosabban a gyökérzetben található fehér gyökérszőrök, melyek kb. három hétig élnek, majd ujjak fejlődnek, feltéve, ha kedvezőek a termesztési körülmények. Ezért fontos az egészséges gyökérzet fenntartása és a növénytermesztés elsődleges feladata biztosítani az optimális víz és tápanyagfelvételt. Ahogy az életben itt is a tápanyagok egyensúlyára kell törekedni. Ha valamelyik tápelemből vagy vízből hiányt szenved a növény, a növekedés leáll, elszíneződéssel jelez.

A 19. században Justus Freiherr von Liebig vegyészprofessor állt elő a „minimum elvvel” korszakalkotó felfedezéssel, ami kimondja, hogy a növekedést nem a rendelkezésre álló tápanyagok összes mennyisége, hanem a legkisebb arányban rendelkezésre álló tápanyag mennyisége szabja meg, melybe a víz, mint limitáló faktor is beletartozik. Az öntözővíz minősége még egyszer hangsúlyozzuk nagyon fontos tényező, évenként vizsgáljuk meg. A kutakból is gyakran évszakonként eltérő vízforrásból nyerik az öntözővizet, amihez hozzá kell igazítani megfelelő formában a tápanyagokat is. Bíztatunk minden kedves olvasót, gazdálkodót bátran öntözzenek, de mindig tudják, hogy mivel.

NAK/Komma László

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése