"Szerbia 100 százalékban függ az Oroszországból származó energiától. Az EU-tagságra pályázó Szerbia ezért a jelenlegi helyzetet tekintve kényszerhelyzetben van" - nyilatkozta Anneliese Vollweiler az Anevo Trading ügyvezető igazgatója, a balkáni régió gyümölcságazatának szakértője. Szerinte Szerbia különösen a növény-, a málna-, a szeder- és a szilvatermesztésével tűnik ki. A kelet-európai ország összességében jobb gazdasági helyzetben van, mint sok más balkáni ország a szakértő szerint. Szerbia évente 70-80 ezer tonna málnát tud értékesíteni, amelyet az EU különböző országaiba, az Egyesült Államokba és Oroszországba adnak el. Ugyanakkor elmondta, hogy a volt Jugoszlávia egyes államainak továbbra is van némi függősége az orosz piactól, mivel még mindig jelentős mennyiséget értékesítenek Oroszországba jó áron. Emellett Oroszország a közelmúltban néhány új tevékenységet indított Szerbiában, valamint Törökországban. "Ezen kívül Kína hidakba és autópályákba fektet be Szerbiában, a Selyemút projektje révén Belgrádot gazdasági csomóponttá akarja tenni" - állítja Vollweiler. A szakértő attól tart, hogy Kína befolyása tovább nőhet Szerbiában, ha az EU nem cselekszik gyorsan. "Jelenleg számos kihívást kell leküzdenie az országnak, különösen a politikai kihívásokat".
Ugyanakkor Szerbia gazdaságilag jól áll, ami nem kis részben a kiváló termények exportjának köszönhető. "Az árukat jó minőség jellemzi. Az áfonyát például Nagy-Britannia egyik legnagyobb szupermarketláncának és egy nagy németországi áruháznak adják el". Vollweiler szerint a bogyós gyümölcsök feldolgozásához a legmodernebb gépeket is használják. Elsősorban a Duke fajtát termesztik.
A málnából elsősorban a sötét Willamette fajtát termesztik, amelyet elsősorban az iparnak értékesítenek, míg a Heritage fajtát a friss piacon adják el. A gyümölcsöket az EU szinte valamennyi országába exportálják, a fő exportországok Németország, Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia. A málnát friss, előhűtött - ami különösen a gyümölcslé-ipar számára érdekes - és fagyasztott kategóriában kínálják, amelyet a legjobb IQF (Individual Quick Freeze) minőségben dolgoznak fel. A málnát viszont elsősorban az Egyesült Államokba értékesítik a feldolgozóipar számára.
A bogyós gyümölcsöktől a csonthéjasokig nagy mennyiséget exportálnak az EU-ba. Az egyes termékeket többek között szeszes italok és egyéb termékek előállítására is felhasználják. "A málna ára tavaly 6€/kg volt a fagyasztott áru esetében, ami 120.000-130.000 eurós árnak felelt meg kamiononként. Ennyit még soha nem fizettek a málnáért" – állította a szakértő. A német kiskereskedők felé való értékesítés némileg nehezebb, mert a nagy láncok elsősorban éves szerződésekkel terveznek, míg a szerb beszállítók inkább szállítmányról szállítmányra. "Szerbiából és Ukrajnából az elmúlt évben jelentős mennyiséget exportáltak az Egyesült Államokba és Kanadába is. Ennek ellenére Ukrajna tavaly még mindig 35 ezer tonna málnát tudott értékesíteni, ami az adott körülmények között nem könnyű" - tette hozzá. Lengyelország is Európa egyik legnagyobb málnatermesztője, a különböző nyári és őszi fajtákkal: a Polana, Polesie és Polka fajtákkal, amelyek nem olyan jók, mint a Willamette. Ráadásul az utóbbi fajtákat 0,10-0,15 euróval olcsóbban kínálják. Lengyelországban is sok a gépi betakarítás. De mind Lengyelországban, mind Szerbiában munkaerőhiány van.
"Bár a szerb mezőgazdaság is munkaerőhiánnyal küzd, a gépi betakarítás még nem jelent problémát, habár a bogyós gyümölcsű növények sérülnek a gépi betakarítás által. Két-három év után már túlzott károsodást szenvednek, pedig egy ültetvény 12-15 évig is fennmaradhatna". A szakértő szerint a szállítással nincsenek gondok, de az árak 15-20 százalékkal emelkedtek. "Az európai energiaválság mindannyiunkat érint. A gyümölcsök rendelkezésre állnak, a beszállítók is megvannak, csak az árak okoznak gondot. Egy 19-20 tonnás nettó áruszállításért Szerbiából Berlinbe tavaly még 1800 eurót fizettünk, ma már 2900-3000 eurót".
A szerbiai szamóca idén viszonylag rosszul teljesített, mivel az időjárás nem volt különösebben együttműködő. "A Balkánon a görög szamóca dominált, az ipar számára az egyiptomi árut vásárolták. Ugyanez volt azonban igaz az EU-ra is. Marokkó és Egyiptom előrébb járt a szamóca eladás terén, mert jóval alacsonyabb árakkal voltak jelen a piacon" - tette hozzá.
Az élelmiszerárak Szerbiában majdnem olyan magasak, mint Németországban, miközben a jövedelmek csak egyharmada a németországiaknak, ami a szerbiai fogyasztói magatartás változásához vezetett. "Ugyanakkor a nyugdíjakat és a béreket is folyamatosan kiigazítják. A hosszú távú alkalmazottaink bérét megemeltük, mivel fontosak számunkra. Ahogy mondani szokták: "Soha ne cserélj le egy győztes csapatot"" - zárja Vollweiler.
Forrás: Freshplaza.com
NAK/ Csép Adrienn
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön