Mezőgazdasági termelés

Aszály ás kánikula sújtja a magyar mezőgazdaságot, a magyar kerteket. A kórokozók (gombák, baktériumok) többségének túl szárazak ezek a hetek, nem alakult ki az a levélnedvesség borítottság, ami a terjedésükhöz szükséges.

A gyümölcsmolyokat, az atkákat és a dióburok-fúrólegyet kevésbé zavarja a kánikula. Úgy tűnik, hogy révbe ért a diólégy elleni védekezés gyakorlata is. A növényi kivonatot és szacharidokat tartalmazó csalogatóanyag felhasználását ismertető videó már itthon is készült. A szakember 10-14 naponkénti permetezést ajánl, úgy számolom, hogy a szüretig öt permetezéssel biztosan számolni kell. Tehát ötször biztosan be kell keverni a készítményt (1 dl növényi kivonatot és szacharidokat tartalmazó csalogatóanyag + 1 zacskó acetamiprid hatóanyagú rovarölő). Ezzel a két liternyi permetlével egy alkalommal tíz fát tudunk kezelni, ezért ebből logikusan következik, hogy „szövetkezni” kellene a közelben lakó, diófás házikerteseknek. A kertbarát körök segíthetnek a szervezésben.

Varga László kollégám szellemes és házilag is elkészíthető csapdájának a fotóját megtalálják itt. Nappal színcsapdaként, éjjel pedig fénycsapdaként működik. A cseresznyelégy, a diólégy a sárga színhez és az éjjeli szolárfényhez is vonzódik, majd a tál alján lévő pl. mosogatószeres folyadékban végzi. Előrejelzésre és bizonyos mértékig gyérítésre is szolgál. A földibolhák előrejelzésére is a sárgatálat használják.

Hajnalban és főleg estefelé öntözünk és permetezünk, nappalra a hűvös szobába kényszerülünk. Most talán jobban ráérünk olvasni, internetezni. Már többször ajánlottam az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) házikerteseknek szóló írásait, az ingyenesen letölthető anyagait. A biotermesztésben engedélyezett és kipróbált módszereket ismertetnek. A csökkenő növényvédőszer kínálat miatt, de a környezetünk megóvása szempontjából is egyre fontosabbak lesznek a biológiai védekezés technikái. Érdemes a hírlevelikre is feliratkozni.

Kép: Öntözőzsák

Öntözés nélkül nem megy. A parkokban egyre gyakrabban láthatjuk a fatörzseket körülölelő öntözőzsákokat. A fotón látható oldalzsebbe töltik a kb. 75 liternyi öntözővizet, mely lassan szivárog ki közvetlenül a fa tövéhez. A „faöntöző zsák” szavakra keresve a kereskedelemi kínálattal és pl. a házilag elkészíthető változatával is megismerkedhetnek.

Kép: Szőlő lisztharmat, csiga kártétel

Hajnali pára elegendő a lisztharmatok terjedésének. Friss fertőzés tünete látható szőlőlevélen és csigarágás lyukait a jobboldali képen. A lisztharmatra egyébként nem érzékeny szőlőtőke a ház oldalában, viszonylag árnyékosabb fekvésben van, míg a csigák által lyukasra rágott növény, egy kerti tó mellett burjánzik. Az idei szárazság általában nem kedvez a csigáknak, de ez itt ideális helyszín a számukra. Ismétlem magam. Csak a kertjét jól ismerő gazda tud dönteni arról, hogy hol és mikor indítsa a védekezést. Ezt a szőlő esetében elkezdheti, a dísznövénynél pedig már elkésett (vagy nem bírt a csigákkal).

Zsigó György, NMNK