Mezőgazdasági termelés

Az ír agrár- és élelmiszeripari kutatásokért, fejlesztésekért, valamint a képzésért és a tanácsadói szolgáltatásokért felelős hatósága, a Teagasc szervezésében 2022. október 19-20. között a dublini Ashtownban található Élelmiszerkutató Központban tartották a „A hús társadalmi szerepe – amit a tudomány mond” elnevezésű nemzetközi tudományos csúcstalálkozót. A rendezvényen a világ vezető szakértői vettek részt és az állattenyésztés jelentőségéről, a hús egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásban betöltött szerepéről, az állattenyésztés és a húsfogyasztás társadalmi, gazdasági és kulturális szerepéről, valamint a fenntartható környezet kialakításához való hozzájárulásáról tárgyaltak.

Az élelmiszer- és élelmezésbiztonság mára az egész világon stratégiai kérdéssé vált és az élelmiszer-ellátási rendszerek, a lakosság elérhető, megfizethető és egészséges élelmiszerekkel való ellátásának fontosságát a koronavírusjárvány még egyértelműbben megvilágította. Mindezek ellenéré napjainkban az állattenyésztés és az állati termék-előállítás, ezen belül is a hústermelés, valamint a vöröshús-fogyasztás, egyre gyakrabban kerül a társadalmi viták középpontjába. Mára már az európai állattenyésztőket – az egyre szigorodó klíma- és környezetvédelmi, valamint állategészségügyi és -jóléti szabályozásoknak való megfelelés mellett – a szélsőséges nézeteket valló civil szervezetek előretörése, és az ezen szervezetek által képviselt úgynevezett „zöld kérdések” is újabb és újabb kihívások elé állítják. Az állattenyésztési ágazatot érő – egyoldalú szemléletet tükröző és sok esetben nem tudományos alapokon nyugvó támadások – alapvetően befolyásolják az európai fogyasztók állattenyésztőkről, állattartásról, valamint állati termékekről alkotott véleményét, éppen ezért a kialakult vitákban kiemelt jelentőséggel bír a megbízható forrásokból származó információkon és tudományos tényeken alapuló, tisztességes kommunikáció.

„A hús társadalmi szerepe – amit a tudomány mond” elnevezésű, 2022. október 19-20. között Dublinban megtartott nemzetközi tudományos csúcstalálkozó kiváló lehetőséget biztosított az állattenyésztés jelentőségéhez, a hús egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásban betöltött szerepéhez, az állattenyésztés és a húsfogyasztás társadalomban, gazdaságban és kultúrában betöltött funkcióihoz, valamint a fenntartható környezet kialakításához való hozzájárulásához kapcsolódó fontos üzenetek kiemeléséhez és a tudományos bizonyítékok összefoglalásához.

A világ vezető szakértőinek részvételével lezajlott, két napos konferencia során többek között az alábbi témák kerültek megtárgyalásra:

• A hús evolúciós szerepe és a húsfogyasztás hatásai napjaink táplálkozási és egészségügyi kihívásaira
• A hús szerepe a globális tápanyagellátásban
• Milyen mennyiségben kedvező szervezetünk számára a vörös hús fogyasztása?
• Az állattenyésztés ökológiai vonatkozásai
• A kérődzők hozzájárulása a fenntartható gyepállapot és környezet kialakításához
• A legelőterületek és a tápanyag körforgás szerepe az állattenyésztésben
• Fenntartható állattartási lehetőségek és az új élelmezési rendszerek
• A húsfogyasztás etikai aspektusai
• Precíziós fermentáció és laborhús; életképes alternatívák?
• A húsfogyasztás politikán keresztüli korlátozása: a múlt, a jelen és a jövő
• A tudományos bizonyítékok jövőbeni fontossága a húselőállítást, fogyasztást és az állattenyésztést érintő vitákban

A tudományos csúcstalálkozón résztvevő, nemzetközi szinten is elismert szakértők kiemelten hangsúlyozták az állattenyésztés és a húsfogyasztás személyes egészséghez és a jólét, az ökológiai egyensúly fenntartásához való hozzájárulását, valamint a társadalmi-gazdasági megélhetés biztosításában betöltött jelentőségét. Kiemelték továbbá annak fontosságát, hogy az ENSz novemberi klímacsúcsa előtt a mezőgazdasági, ipari, kormányzati és oktatási érdekcsoportok számára biztosítottak legyen azok az információk, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a köz javát szolgáló intézkedéseket tudjanak kezdeményezni. Az állattenyésztésnek és a húsfogyasztásnak az egészségére, valamint a környezetre és a megélhetésre gyakorolt hatásairól rendelkezésre álló legfrissebb és tudományosan megalapozott információknak továbbá a politikai döntéshozók számára is rendelkezésre kell állni.

Az esemény keretében bemutatásra került az úgynevezett Dublini Deklaráció, azaz a „A TUDÓSOK DUBLINI NYILATKOZATA AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TÁRSADALMI SZEREPERŐL”.

A Dublini Deklaráció teljes szövege az alábbi:

„A TUDÓSOK DUBLINI NYILATKOZATA AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TÁRSADALMI SZEREPÉRŐL

E nyilatkozat célja

Az állattenyésztési rendszereknek a legmagasabb tudományos normák mentén kell fejlődniük. Ezek a rendszerek túl értékesek a társadalom számára ahhoz, hogy az egyszerűsítés, a redukcionizmus vagy a buzgóság áldozatává váljanak. Ezeket a rendszereket továbbra is be kell ágyazni a társadalomba, és azoknak széles körű társadalmi elfogadottsággal kell rendelkezniük. Ennek eléréséhez a tudósokat arra kérik, hogy szolgáltassanak megbízható bizonyítékokat a húsfogyasztás táplálkozási és egészségügyi előnyeiről, az állattenyésztési rendszerek környezeti fenntarthatóságáról, a társadalmi-kulturális és gazdasági értékeiről, valamint, hogy megoldásokat találjanak a számos még szükséges fejlesztésekre vonatkozóan. E nyilatkozat célja, hogy hangot adjon a világ számos tudósának, akik szorgalmasan, becsületesen és sikeresen kutatnak a különböző tudományágakban annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott képet alakítsanak ki az állattenyésztés jövőjéről.

Az állattenyésztés előtt álló kihívások

Napjaink élelmiszer-rendszerei soha nem látott kettős kihívással néznek szembe. Egyrészt növelniük kell az állati termék-előállításból származó élelmiszerek (hús, tejtermékek, tojás) rendelkezésre állását, elérhetőségét annak értekében, hogy segítséget nyújtsanak a szegényebb területeken élő, a becslések szerint mintegy hárommilliárd ember kielégítetlen táplálkozási szükségleteinek fedezéséhez. Azoknak az embereknek, akiknél a tápanyaghiány hozzájárul az alultápláltság, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb egészségügyi problémák ─ mint például a kórós soványság, a vérszegénység vagy a csökkent szellemi és fizikai teljesítőképesség ─ kialakulásához. Ugyanakkor az állattenyésztési rendszerekben alkalmazott egyes módszerek és a termék-előállítás léptéke kihívásokat jelenthetnek a biológiai sokféleség fenntartása, az éghajlatváltozás és a tápanyagáramlások, valamint az állategészségügy és az állatjólét tekintetében az úgynevezett „One Health”, azaz az átfogó egységes egészségügyi megközelítésen belül. Tekintettel arra, hogy a jelentős népességnövekedés főként a világ társadalmi-gazdasági szempontból sérülékeny részére, valamint a városi lakosságára koncentrálódik, oda, ahol a lakosság nagy részének megélhetése az állattenyésztéstől függ, ezért az ellátási és fenntarthatósági kihívások exponenciálisan nőnek, és a bizonyítékokon alapuló megoldások előmozdítása egyre sürgetőbbé válik.

Állattenyésztés és a humán egészség

Az állati eredetű élelmiszerek számos alapvető tápanyagot és egyéb egészségjavító vegyületet tartalmaznak, amelyek közül számos hiányzik világszerte az étrendből, még a magasabb jövedelmű lakosság körében is. A kedvező életszínvonalon élő, kielégítő erőforrásokkal rendelkező egyének képesek lehetnek megfelelő étrendet tartani, még abban az esetben is miközben erősen korlátozzák a hús, a tejtermékeket és a tojás fogyasztását. Ezt a megközelítést azonban nem ajánlott általánosan minden népesség csoportra rávetíteni, különösen nem azokra, akiknek fokozott tápanyag szükségletei vannak, mint például a kisgyermekek és serdülők, a terhes és szoptató nők, a reproduktív korú nők, az idősebb felnőttek és a krónikus betegek. A legmagasabb szintű bioevolúciós, antropológiai, fiziológiai és epidemiológiai bizonyítékok támasztják alá, hogy a hús, a tejtermékek és a tojás rendszeres fogyasztása a kiegyensúlyozott étrend részeként előnyös az emberek számára.

A haszonállatok és a környezet

A haszonállatok pótolhatatlan szerepet töltenek be a mezőgazdaságban a körkörös anyagáramlás fenntartásában azáltal, hogy a humán táplálkozásra szánt élelmiszerek előállítása során melléktermékként keletkező nagy mennyiségű, emberi fogyasztásra nem alkalmas biomasszát különböző módokon képesek újrahasznosítani. Az állatállományok alkalmasak arra, hogy ezeket az anyagokat átalakítsák, egy részüket átalakítást követően a természetes körforgási ciklusba visszajuttassák, míg ezzel egyidejűleg kiváló minőségű élelmiszereket állítsanak elő. Különösen a kérődzők képesek azon marginális területek hasznosítására, amelyek közvetlenül nem alkalmasak humán élelmiszer előállításra. Ezenkívül az agroökológiai elveket alkalmazó, jól irányított állattenyésztési rendszerek számos más előnnyel is járhatnak, beleértve a szénmegkötést, a talaj egészségének javítását, a biológiai sokféleség megőrzését, a vízgyűjtők védelmét és a fontos ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását. Míg az állattenyésztési ágazatoknak számos olyan fontos kihívással kell szembenéznie a természeti erőforrások felhasználása és az éghajlatváltozással kapcsolatban, amelyek cselekvést igényelnek, az úgynevezett „egyen megoldások”, mint például az állatállomány-létszámok drasztikus csökkentése valójában nagy léptékű környezeti problémákat okozhatnak.

Az állattenyésztés és a társadalom-gazdaságtan

Az állattenyésztés évezredek óta élelmiszert, ruházatot, energiaforrást, szerves trágyát, foglalkoztatást és a jövedelmet, valamin eszközöket és társadalmi státuszt biztosít az emberiség számára. Az állati eredetű élelmiszerek a legjobb minőségű fehérjék és számos alapvető tápanyag legkönnyebben elérhető forrásai a globális fogyasztók számára. A haszonállat-állományok jelentik továbbá a magánvagyon és a magántulajdon leggyakoribb formáját a világon és egyben a vidéki közösség pénzügyi tőkéjének alapját is képezik. Egyes közösségekben az állatállományok azon kevés javak egyikét jelentik, amelyeket a nők is birtokolhatnak, ezért úgynevezett ”belépési pontot” teremthetnek a nemek közötti egyenlőség megteremtése felé vezető úton. Az állattenyésztési tudományok és a kapcsolódó technológiák fejlődése jelenleg gyorsabban javítja az állatállományok teljesítményét a fent említett egészségügyi, környezeti és társadalmi-gazdasági dimenziók mentén, mint a történelem során bármikor.

Állattenyésztés kilátásai*

Az emberi civilizáció az állatállományokra épült a bronzkor több mint 5 000 évvel ezelőtti kezdetétől és az állattenyésztés a mai modern társadalmak élelmezés-biztonságának alapjává vált. Az állattartás és -tenyésztés évezredek óta bevált módszer az egészséges táplálkozás és a biztonságos megélhetés megteremtésére, amely bölcsesség mélyen beágyazódik a kulturális értékekbe mindenhol. A fenntartható állattenyésztés megoldást kínál napjaink további kihívásaira is, hozzájárul, hogy bolygónk biztonságos működési zónájának határain belül tudjunk maradni, amely bolygó az egyetlen Földünk.

A tudományos bizonyítékokért tekintse meg a hús társadalmi szerepével foglalkozó 2022. október 19-20-ai nemzetközi csúcstalálkozó prezentációinak felvételeit. A tudományos bizonyítékok az Animal Frontiers 2023. márciusi különszámában is közzétételre kerülnek.

* E bekezdés szövege az ENSz élelmiszer-rendszerről szóló 2021. évi csúcstalálkozójáról, a Fenntartható Állattenyésztési Megoldási Klasztertől származik.”

Fotó: https://meatthefacts.eu/

A nemzetközi csúcstalálkozón valamennyi akadémiai és tudományos képesítéssel rendelkező résztvevő felkérést kapott, hogy aláírásával támogassa a deklarációban rögzített célok megvalósulását.

Fotó: Dr. Kaye Burgess, Teagasc Food

Mint azt a nyilatkozat szövege is tartalmazza, a nemzetközi csúcstalálkozón áttekintett tématerületekhez kapcsolódó tudományos bizonyítékok, az előadók prezentációi, valamint a csúcstalálkozó következtetései az Animal Frontiers tudományos folyóirat lektorált kiadásában fognak megjelenni, a tervek szerint 2023 márciusában.

A Dublini Deklaráció angol nyelvű szövege itt érhető el.

Felhívjuk a figyelmet, hogy azon folyamatos kutatási, oktatási, publikációs vagy prezentációs tevékenységet folytató tudományos szakemberek, akik kapcsolatban állnak akár egyetemmel, akár kutatás orientált szervezettel a nyilatkozatban foglaltakkal való egyetértésük esetén a Dublini Deklarációt itt írhatják alá!

Forrás: The Societal Role of Meat- What the Science Says

European Livestock Voice – The Dublin Declaration: The call from the scientific community for an evidence-based debate on meat

NAK/Borovka Zsuzsa