Mezőgazdasági termelés

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága közzétette az EU mezőgazdasági piacainak rövid távú kilátásairól szóló legfrissebb, 2022 őszére vonatkozó előrejelzését. A rövid távú piaci kilátásokat az Európai Unió nagy részét érintő rendkívül meleg és aszályos nyári időjárási viszonyok, az ukrajnai háború következtében fellépő drasztikus energia és inputanyag áremelkedés, továbbá az áruk zavartalan előállításának, tárolásának és exportálásának biztosíthatóságához, valamint a jövőbeni termés eredményekhez és az élelmiszerárak inflációjához kapcsolódó aggodalmak egyaránt befolyásolták. A rövid távú előrejelzés összeállításakor abból a feltételezésből indultak ki, hogy az orosz-ukrán válság okozta negatív hatások nem erősödnek és a már jelenleg is nagy kihívást jelentő helyzet nem súlyosbodik tovább.

Az uniós szakpolitikai döntéshozatalát kutatási eredményeken alapuló, független tudományos tanácsadással segítő Közös Kutatóközpont (JRC) által alkalmazott kombinált aszály mutató szerint 2022. szeptember elején az európai területek 33%-án figyelmeztető, 26%-án pedig riasztási állapot volt érvényben a rendkívül meleg és aszályos időszak következtében. Az idei év a történelem egyik legforróbb nyara volt, mely rekord magas hőmérsékleti értékeket és/vagy száraz, aszályos körülmények hozott. Az EU-s tagállamok közül a rendkívüli aszályos időszak különösen Spanyolországban, Franciaországban, Közép- és Észak-Olaszországban, Közép-Németországban és hazánkban okozott alacsonyabb termésátlagokat. A legtöbb európai országban ─ különösen Európa nyugati és középső területein ─ a legelőterületek is kisültek, emellett az állatállományokat érintő hőstressz is hozzájárult az állattenyésztési ágazatok termelékenységének csökkenéséhez.

A rendkívül kedvezőtlen időjárási hatások mellett az egyes állatbetegségek ─ kiemelten az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza ─, továbbá a magas inputárak tovább nehezítik az EU-s hústermelési- és árszintjének fenntartását. Továbbra is elmondható, hogy Ukrajna orosz inváziója jelentős hatást gyakorol az árupiacokra, az elhúzódó háború következményei egyre inkább fokozzák a bizonytalanságot és elmélyülő gazdasági veszélyhelyzetet teremtenek. Jelen pillanatban a konfliktus legszembetűnőbb hatása az energiapiacokon érezhető, a földgáz ára az EU-ban a nyári időszakban új rekordszintet ért el, ami további inputköltség növekedést eredményez és az EU-s élelmiszer-ellátási láncban tovább gerjeszti az inflációt.

A termelési mutatók várható alakulása az EU kiskérődző ágazatában

Az Európai Bizottság által közzétett előrejelzés szerint bár az unió juh- és kecskeállomány létszáma történelmi mélyponton van a vágások száma 2022-ben várhatóan nem fog csökkenni az egyes EU-s tagállamok vágási adatai közötti jelentős különbségek ellenére sem.

A COVID-19 pandémiához kötődő korlátozások feloldása után a kereskedelem beindult, melynek hatására az uniós juh- és kecskehús, valamint élőállat import 2022-ben újra növekedési pályára állt. A növekedés várható mértéke 10% lesz az idei évben és előreláthatólag ez a helyreállás 2023-ban is folytatódni fog, melynek eredményeképp további 4%-os emelkedés prognosztizálható. A behozatal azonban az előrejelzett növekedés ellenére még mindig a COVID-19 pandémia előtti szint alatt marad, ami tartósan magas belföldi árakat eredményez.

Stabil juh- és kecskehús termelés

A nehéz bárányárak az Európai Unióban 2022-ben példátlan magas szinten maradnak, bár értékük tagállamonként nagy szórást mutat, de az megközelítőleg 700-740 euró/100 kg vt. (vt. = vágott testtömeg) érték között ingadozott. Az év eleji csökkenés után húsvétkor az árak ismét rekordszintet érték el, az árnövekedés július végéig kitartott. Az Európai Unióban a nehéz bárányárak átlagos értéke 2022 szeptemberében 707,25 euró/100 kg vt. volt. A szeptemberi EU-s bárányárak 7,5%-kal voltak magasabbak a 2021-es év hasonló időszakában rögzített értéknél. A szűkős belső kínálat és az EU-ban tapasztalható magas keresleti szint együttesen továbbra is tartósan magas belső árakat eredményezhet.

1. ábra: A nehéz bárány árak havi alakulása az EU-ban (Euró/100 kg v.t.) – 2021-2022.

Forrás: Európai Bizottság - DG Agri

A könnyű bárányárak az Európai Unióban 2022-ben 640-715 euró/100 kg vt. (vt. = vágott testtömeg) érték között ingadoztak. Az Európai Unióban a könnyű bárányárak átlagos értéke 2022 szeptemberében 715,97 euró/100 kg vt. volt. A szeptemberi könnyű bárányárak azonban 9,7%-kal alacsonyabbak voltak a 2021-es év hasonló időszakában rögzített értéknél.

2. ábra: A könnyű bárány árak havi alakulása az EU-ban (Euró/100 kg v.t.) – 2021-2022.

Forrás: Európai Bizottság - DG Agri

A 2022. január és június közötti időszakban az EU juh- és kecskevágások mértéke 2,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest az állomány létszámok jelentős csökkenése ellenére. Ennek az emelkedésnek a fő oka az áprilisi megnövekedett számú írországi és romániai vágásoknak köszönhető.

Elmondható azonban, hogy az állomány létszámok jelentős csökkenése a kedvező árak ellenére egyes uniós országokban korlátozni fogják a termelés növekedését. A jelenlegi magas energia- és takarmányárak várhatóan további létszámcsökkentéshez, magasabb vágási számokhoz és kisebb vágási súlyokhoz vezethetnek. 2022 második felében a vágások számának mérséklődése várható, ami összességében 2022 végére kismértékű, 0,5%-os termelésnövekedést és tartósan magas uniós árakat eredményezhet.

3. ábra: Az EU juh- és kecskehús termelésének változása – 2022 január-június

Forrás: DG Agri, Eurostat adatokon alapulva

A magas belső árak korlátozzák az exportot 2022-ben

Az EU juhhús exportja 2022 első félévében -3,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A belső kínálati hiány, az Egyesült Királysággal még mindig fennálló folyamatos kereskedelmi súrlódások és a viszonylag magas uniós árak 2022-ben várhatóan 3%-os export növekedést fognak eredményezni, mely 2023-ban előreláthatólag alacsonyabb szinten fog stabilizálódni.

Az élőállatok uniós exportja a vizsgált időszakban -3,4%-kal csökkent. Jordánia és Izrael kivételével minden fő export desztináció irányába csökkenés volt tapasztalható a kivitel tekintetében, Izrael tehát megerősítve pozícióját az élő állat kivitel új piacának tekinthető. Románia várhatóan élő állatainak egy részét a nagyon kedvező árak miatt továbbra is a szomszédos országokba, például Görögországba és Bulgáriába irányítja át. Összességében az élő állatok exportja 2022-ben várhatóan 5%-kal csökken a magas belső árak és a Fekete-tengeren keresztül történő szállítási nehézségek miatt.

4. ábra: Az EU juh- és kecske kereskedelme a főbb partnerek irányába – 2022 január-június (1 000 tonna)

Forrás: DG Agri, Eurostat adatokon alapulva

A juhhús uniós behozatala 2022 második negyedévében tovább nőtt és összesen 28%-kal több importot regisztráltak az év első félévben. Az Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló szállítmányok mennyisége 34%-os növekedést mutatott, emellett az Új-Zélandról származó behozatal is növekedett 17%-kal (+ 4 875 tonna) a magas szállítási költségek és a vonzóbb ázsiai piacok ellenére.

2022-ben várhatóan az uniós import növekedés elérheti a 10%-ot, a 2023-as évben pedig további 4%-ot azt feltételezve, hogy az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmi súrlódások tekintetében nem áll be pozitív irányú változás.

Az EU juh- és kecskehús-piaci mérlege

Az előrejelzés szerint 2022-ben a teljes húsfogyasztásból a juh- és kecskehús részesedése 1,8 %-ot tesz ki, és az 1,3 kg/fő/év fogyasztási mennyiség várhatóan 2023-ban is fennmarad.

Az EU önellátási szintjének becsült értéke juh- és kecskehús tekintetében 2022-re 93%, mely az egy évvel korábban rögzített értéknél 2%-kal alacsonyabb. 2023-ra a juh- és kecskehús tekintetében további kis mértékű, 1 %-os önellátási szint csökkenést jeleznek előre.

  Megjegyzés: b = becslés, e = előrejelzés

5. ábra: Az EU juh- és kecskehús-piaci mérlege (1000 t vágott test-egyenérték)

Forrás: Short-term Outlook for EU agricultural markets in 2022 - Edition Autumn N°34

NAK/ Borovka Zsuzsa