Mezőgazdasági termelés

A Francia Állattenyésztési Intézet által koordinált, az Európai Unió HORIZON2020 programjának keretében támogatott EuroSheep projekt 5. nemzetközi workshop-jára 2022. november 23-24-én a törökországi Burszában került sor. A két napos workshop keretében a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a nemzetközi workshop házigazdájának, a TAGEM – Juhtenyésztési Kutatóintézetnek a tevékenységéről, Törökország juhágazatának főbb jellemzőiről, az EuroSheep projekt előrehaladásáról, a program keretében eddig elért eredményekről, továbbá a jövőbeni feladatokokról, tervekről egyaránt.

 Az Európai Unió HORIZON2020 programja keretében támogatott és a Francia Állattenyésztési Intézet (Idele) által koordinált, a juhágazat jövedelmezőségének növelését a takarmányozáson, az állomány-menedzsmenten, valamint az állomány-egészségügyön keresztül megcélozó EuroSheep projekt keretében 2022. november 23-24-én transznacionális workshopra került sor a törökországi Burszában.

A projekt 5. nemzetközi workshop-ján a nyolc partnerország − Írország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Görögország és Törökország − 60 szakértője vett részt, Magyarországot 4 fő ─ Dr. Oláh János a DATE AKIT tudományos főmunkatársa, Sándor Krisztina az MJKSz tenyésztésvezető-helyettese, Dr. Milisits-Németh Tímea magántenyésztő és Borovka Zsuzsa a NAK vezető állattenyésztési szakértője ─ képviselte.

A 2 napos workshop keretében a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a nemzetközi workshop házigazdájának, a TAGEM – Juhtenyésztési Kutatóintézetnek a tevékenységéről, Törökország juhágazatának főbb jellemzőiről, az EuroSheep projekt előrehaladásáról, a program keretében eddig elért eredményekről, továbbá a jövőbeni feladatokokról, tervekről. Megtárgyalásra kerültek továbbá a takarmányozáshoz és az állomány-menedzsmenthez, valamint az állomány-egészségügyhöz kapcsolódó, a projekt-partner országok által összegyűjtött tippek és jó gyakorlatok közül kiválasztott, és az egyes országok helyi gazdaságai szintjén kipróbálásra került megoldások alkalmazása során szerzett tapasztalatok, valamint bemutatásra került a helyi Kangal fajtájú őrzőkutya. A workshop második napján a farmlátogatások keretében megtekintésre került egy helyi tejelő és egy hús juhfarm, valamint egy Kangal kutya tenyészet.

Jelen cikkünkben a törökországi Központi Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének tevékenységét, a kiskérődző ágazat támogatási rendszerét, valamint a Kangal kutyafajtát kívánjuk bemutatni Önöknek.

Központi Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének tevékenységének bemutatása

A 2006 évben ankarai központtal megalakult Központi Juh- és Kecsketenyésztők Szövetség fogja össze a helyi juh és kecsketenyésztőket és képviseli azok érdekeit 80 tartományban Törökország szerte. A Szövetség az egyik legnagyobb nem kormányzati szervezet az országban, melynek több, mint 280 ezer tagja van, közel 1 000 alkalmazottal, 200 gyakorlati projekt irányítóval és menedzsment személyzettel rendelkezik, valamint irányítása alatt megközelítőleg 40 millió kiskérődző áll.

A szervezet célja a társadalmi, gazdasági és környezeti haszon teremtés elősegítése az ország számára a magas genetikai értékű, kiváló minőségű tenyészállatok biztosítása által, mely állatok tenyésztésével a fogyasztói igények, mind mennyiségben, mint pedig magas minőségben kielégíthetővé válnak. A Szövetség ezen célok elérésének érdekében az egyes tartományok gazdálkodói számára tenyésztési modelleket biztosít, melyekkel a helyi fajták genetikai állományának eredeti állapotban történő megőrzése mellett a hús- és tejtermelés hatékonysága növelhető.

A szervezet főbb célkitűzései:

- a tenyésztés szervezése a magasabb termelési potenciál biztosítása céljából,

- mind a török, mind pedig a külföldi fajták genetikai potenciáljának javítása a termelési eredmények fokozása érdekében,

- törzskönyvezési rendszer üzemeltetése és a tenyésztési adatok gyűjtése,

- állategészségügyi szolgálat és biztosítási rendszer fenntartása,

- képzések biztosítása a tagok számára,

- tenyészállat kiállítások, versenyek szervezése,

- marketing tevékenységek ellátása,

- a termék-előállítás folyamatainak kiértékeléséhez szükséges eszközrendszer és intézményi háttér megteremtése és üzemeltetése,

- a Nemzeti Állattenyésztési Bizottság által ajánlott és a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium által jóváhagyott tudományos kutatások végzése, tanulmányok kiadása.

Az egyes tartományi viszonyokhoz igazodó tenyésztési modellek, a tenyésztésben részt vevő fajták fenntartását biztosító tenyésztési programok együttesen egy átfogó fejlesztési stratégiaként is értékelhetőek, melyek segítségével Törökország a kiskérődző ágazatban rejlő termelési potenciált kiaknázhatja. Az úgynevezett „Regionális Kiskérődző Nemzeti Genetikai Előrehaladási Program”elemeihez illeszkedő, a különböző helyi fajták és az alkalmazott termelési rendszerek eltérőségét figyelembe vevő tenyésztési programok közötti összhang fenntartása és a kiemelt genetikai értéket képviselő törzstenyészetek kialakítása, fenntartása szintén kiemelt törekvése a szervezetnek.

1. ábra: Központi Juh- és Kecsketenyésztők Szövetség logója

Kiskérődző ágazati támogatások – 2021-2022.

Juh és kecskeágazati támogatások:

A tavalyi évben 213 372 gazdálkodó részére 26 818 881 egyedre, összesen 830 867 440 török líra (TL) támogatás került kifizetésre a kiskérődző ágazatban. A támogatás mértéke juhok esetében 30 TL/egyed, kecske esetében 35 TL/egyed volt. (1 TL középárfolyama 2021-ben = 35 Ft volt) Az idei évre a támogatás összege egységesen 50 TL-ra került felemelésre, mely 66%-os támogatás növekedést jelent.

Állománylétszám növelési és -megújítási támogatás:

A tavalyi évben 90 086 gazdálkodó részére 2 760 812 egyedre, összesen 345 101 500 TL támogatás került kifizetésre. A támogatás mértéke egységesen 125 TL/egyed volt. Az idei évre a támogatás összege 200 TL-ra került felemelésre, mely 60%-os támogatás növekedést jelent.

Kiegészítő angóra kecske támogatás:

A tavalyi évben 892 gazdálkodó részére 92 036 egyedre, összesen 1 840 720 török líra támogatás került kifizetésre. A támogatás mértéke 20 TL/egyed volt.

Regionális Kiskérődző Nemzeti Genetikai Előrehaladási Programból nyújtott támogatás:

A 2005-ben indult Regionális Kiskérődző Nemzeti Genetikai Előrehaladási Program esetében jelentős előrehaladást értek el. A projekt az induláskor 2 tartományra és mindössze 2 fajtára terjedt ki, mára azonban már 60 tartomány összesen megközelítőleg 1 200 000 egyede került bevonásra a programba, mely program keretében 72 projekt fut 25 egyetem bevonásával, összesen 124 technikai személyzet részvételével.

A tavalyi évben 5 200 gazdálkodó részére, megközelítőleg 2 000 000 egyedre, összesen 97 554 120 TL támogatás került kifizetésre. A támogatás mértéke elit állományoknál 80 TL/egyed, normál törzsállományoknál 40 TL/egyed volt. Az idei évre a támogatás összege elit állományoknál 150 TL/egyed összegre (87%-os emelkedés), normál törzsállományoknál 100 TL/egyed összegre (150%-os emelkedés) került felemelésre.

A kosoknak a tavalyi évben e program keretében nyújtott támogatás a normál törzsállományoknál 225 TL/egyed volt, mely az idei évre 250 TL/egyed összegre (11%-os emelkedés) került felemelésre. Az idei évtől továbbá bevezették a kosok elit állományainak támogatását is 350 TL/egyed támogatási összeggel.

Pásztoroknak nyújtott támogatás:

A tavalyi évben 10 514 vállalkozás részére, 10 515 pásztornak, összesen 63 090 000 TL támogatás került kifizetésre. A pásztorok fejenként 6 000 TL támogatásban részesültek. Az idei évre a támogatás összege duplájára, 12 000 TL-ra nőtt.

2. ábra: Kiskérődző ágazati támogatások – 2021-2022.

A Kangal nemzeti eb bemutatása

A Kangal kutyafajta története, kialakulása és tenyésztése mélyen beágyazódott a török ​​kultúrába, a fajta Törökország büszkesége, melyet nemzeti ebként tartanak nyilván. Úgy tartják, hogy a fajta kialakulása a török ​​nép Közép-Ázsiába történő vándorlásának időszakára nyúlik vissza. Ezen időszakban a megélhetést elsősorban a külterjes, nomád állattartás biztosította, mely erős nyájőrző kutyák nélkül elképzelhetetlen volt.

Törökországban 2005-ben alakították meg a Kangal fajtatenyésztő egyesületet a fajta helyes azonosítása, ─ az anatóliai pásztorkutyától, vagy épp a Karabas-tól és az Akbas-tól történő elkülönítése ─ valamint a fajtastandard kidolgozása érdekében. 2007-ben Törökország tagfelvételi kérelmet nyújtott be a Nemzetközi Kinológiai Szövetséghez (FCI) és regisztráltatta a Kangal juhászkutya fajtát, majd 2009-re kidolgozták a fajtastandardot, ez követően a törzskönyvezett Kangal kutyák már az FCI törzskönyvi rendszerébe kerültek. A kinológiai szövetség az önálló fajtává nyilvánításhoz szükséges minősítés és a tenyésztési program elfogadását követően a Kangalt 331-es FCI fajtaszámmal felvette az elismert kutyafajták listájára.

NAK/Borovka Zsuzsa