A Copa-Cogeca az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoporttal indított kampányának keretében újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben az európai állattenyésztési rendszerek sokszínűségére, valamint a családi gazdálkodások mezőgazdasági termelésben betöltött jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Mekkora egy tejelő-, egy húsmarha-, vagy egy baromfitelep átlagos mérete Európában?
Európára a termelési rendszerek sokfélesége jellemző, ezen gazdálkodási rendszerek az élelmiszeripari termékek széles választékát biztosítják a fogyasztók számára. Az alkalmazott termék-előállítási rendszerek régiónként is igen eltérőek lehetnek, így az átlagos gazdasági méreteket igen nehéz meghatározni. Amit biztosan tudunk az az, hogy a családi gazdálkodás mindig is a mezőgazdasági tevékenység sarokköve volt az Európai Unióban. A harmadik országokkal történő összehasonlítás alapján elmondható továbbá, hogy az európai gazdaságok mérete viszonylag kicsi. Az EU-ban gazdasági értelembe vége a kisebb gazdaságok egyszerre több különböző mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak egyidejűleg, tehát leginkább a vegyes gazdálkodási rendszerek ─ több növénykultúrára/állatfajra alapozott növénytermesztés/állattenyésztés, vagy épp vegyes növény- és állattenyésztési rendszer ─ a jellemzőek. Ezek az úgynevezett ”hibrid” gazdálkodási rendszerek kulturális örökségünk részét képezik, amely jelentősen megnehezíti a tejelő-, a húsmarha- vagy a baromfigazdaságok átlagos méretének pontos meghatározását.
Fotó: Mixed farming, a viable agricultural system
A mezőgazdasági üzemek méretének, pénzügyi- és humánerőforrás felhasználásának, vagy épp a gazdaságonkénti állatlétszámoknak az összehasonlítása során körültekintően kell eljárni! A vegyes gazdálkodási rendszerek alkalmazása miatt a legkisebb gazdaságokra vonatkozó statisztikákat nehéz megállapítani, így a nyilvános adatok többnyire a 10 legnagyobb európai termelő ország szakosodott gazdaságaiból származnak. Az állattenyésztési területek tipológiáját bemutató térképen ezért is lehet viszonylag kevés, kifejezetten állattenyésztésre specializálódott régiót elkülöníteni az európai unióban.
Forrás: Typology of European livestock production areas - INRA, 2010 Eurostat adatokon alapulva
Az állattartó gazdaságok átlagos mérete Európában 50 hektár alatt van, és kevesebb mint 50 állategység (ÁE) tartozik egy-egy gazdasághoz. Az átlagos európai állattartó telep 34 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, állománymérete 47 állategység. Még az állattenyésztésre specializálódott régiókban is ─ a 10 legnagyobb európai termelő országra vonatkoztatott adatok alapján ─ egy gazdaság átlagosan 51 hektár földterület használ és 2 embert foglalkoztat, 79 állategység tartozik hozzá, összesen 138 000 euró értékben.
Az Eurostat statisztikai adatai is azt mutatják, hogy az EU-tagországokban viszonylag kevés olyan területet találunk, ahol nagy, intenzív ”iparszerű telepeken” folyik a termelés, mint ahogyan azt a klíma-, és állatvédő szervezetek sugallni szokták. Nem beszélve arról, hogy az európai gazdaságok még ezekben a régiókban is jóval kisebbek, mint az amerikai vagy ázsiai versenytársaik.
A szakosodott gazdaságok közül a juhászatok használják a legnagyobb földterületet (90 ha), amihez ugyanakkor a legkisebb állategység (61 ÁE) érték társul, gazdálkodásuk működési tőkéje pedig kevesebb, mint 113 000 euró.
A hizlaldák általában kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak, ugyanakkor a vegyes gazdaságok – amelyek saját maguk állítják elő a takarmányt – foglalkoztatják a legtöbb munkaerőt, átlagosan több mint 2 embert gazdaságonként. Ezen gazdaságokban tartják a legnagyobb létszámú állatállományokat, átlagosan 312 állategységet, és ők mozgósítják a legtöbb tőkét, több mint 280 000 eurót.
A hizlaldákat követően a tejtermelő gazdaságok rendelkeznek a második legmagasabb állatállomány létszámokkal, átlagosan 76 állategységgel gazdaságonként. Elmondható továbbá, hogy ezen gazdaságok mozgósítják a második legmagasabb tőkét, 231 000 euró értékben, valamint itt a második legmagasabb a foglalkoztatási szint, 1,9 fővel.
Az összes állattenyésztési ágazatot figyelembe véve az Egyesült Királyságban, Dániában és Franciaországban vannak a legnagyobb méretű gazdaságok, amelyeknek átlagos földterület nagysága megközelítőleg 95 hektár. A legkisebb gazdaságok Lengyelországban találhatóak 18 hektár átlagos területmérettel, valamint Olaszországban és Hollandiában, ahol pedig az átlagos területméret kevesebb mint 40 hektár.
Európában a gazdaságok mérete és a mozgósított tőke között nincs közvetlen kapcsolat. A holland gazdaságok méretüket tekintve a legkisebbek közé tartoznak, de a dán termelőkkel együtt az állatállomány létszám és a működő tőke tekintetében mégis a legnagyobbak közé sorolhatók. Valójában a mozgósított tőke tekintetében Dánia, Hollandia és Belgium van az első 3 helyen, messze megelőzve például Németországot, az Egyesült Királyságot és Franciaországot.
Összefoglalóan elmondható tehát, hogy az "intenzifikáció" nem egy folyamatos és valamennyi tagállamra kiterjedő tendencia az Európai Unió állattenyésztésében. Európa-szerte jelentős különbségek vannak az állattenyésztési rendszerek típusai, gazdaságméretei tekintetében, azonban minden gazdaság alapvető célja ─ méretüktől függetlenül ─, hogy megfelelő állategészségügyi és -jóléti körülmények között tartsa állatait, mely előfeltétele az egészséges, biztonságos és megfizethető élelmiszer-előállításnak.
Forrás: European Livestock Voice – The actual size of European livestock farms
NAK/ Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön