Mezőgazdasági termelés

Az Európai Bizottság közzétette az EU mezőgazdasági piacaira, a jövedelemre és a környezeti változásokra vonatkozó legfrissebb, 2022-2032. közötti időszakra vonatkozó közép távú előrejelzését.

Az előrejelzés az EU-27 tagállamára vonatkozóan mutatja be az unió mezőgazdasági piacainak, valamint a globális piaci változásoknak a középtávú ─ 2022-2032. közötti időszakra vonatkozó ─ kilátásait. A mezőgazdasági piacok termelésre és kereskedelemre vonatkozó elemzései az analízis időpontjában a legvalószínűbbnek tartott makrogazdasági feltételezéseken alapulnak, azok a 2022. szeptember végén rendelkezésre álló információkra, valamint az Európai Bizottság által használt agrárgazdasági modellre támaszkodnak. A globális előrejelzések pedig a legfrissebb makrogazdasági és piaci adatokkal frissített, az OECD-FAO 2022-2031. közötti időszakra vonatkozó mezőgazdasági prognózisain alapulnak. Az infláció és a GDP rövid távú előrejelzése az Európai Központi Bank legfrissebb előrejelzésére, míg középtávon ezen kívül az olajárak, valamint a USD/EUR árfolyamalakulások tekintetében pedig a Standard & Poor’s és az Európai Bizottság előrejelzésein alapulnak, melyeket 2022 novemberében frissítettek. Az EU-27 és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat tekintetében pedig a 2021. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazott, az EU-Egyesült Királyság között létrejött kereskedelmi és együttműködési megállapodásban rögzítetteket vették alapul.

Hangsúlyozni szükséges, hogy az előrejelzések azonban a szükséges jogszabályok jóváhagyásának hiányába nem veszik figyelembe az Európai Zöld Megállapodás ─ különösen a ”Termelőtől a fogyasztóig” és a ”Biodiverzitás” stratégiák ─ célkitűzéseinek és intézkedéseinek várható hatásait, csak és kizárólag a 2022. szeptember végéig ratifikált szabadkereskedelmi megállapodások várható hatásait elemzik, illetőleg az EU tagállamai által 2022. év végéig a Bizottság részére benyújtott KAP-ra vonatkozó stratégiai tervekben foglaltakat veszik figyelembe.

Elmondható, hogy 2022. elején a COVID világjárvány utáni fellendülés ellátási és kereskedelmi zavarokhoz, valamint a nyersanyagárak és az inputköltségek növekedéséhez vezetett. Ukrajna orosz inváziója, valamint az EU Oroszország elleni szankciói pedig újabb és igen súlyos sokkhatást eredményeztek, ami tovább fokozta a mezőgazdasági piacokon és a globális élelmezés-biztonságban a kiszámíthatatlanságot. Mindezen tényezők következtében kialakult változó helyzetre, valamint az éghajlatváltozással összefüggő időjárási eseményekből és az állatbetegségek kitöréséből fakadó bizonytalanságokra való tekintettel a középtávú előrejelzés összeállítása során az Európai Bizottság kiemelt figyelmet fordított a bizonytalanságok elemzésére.

Az állattenyésztési ágazatok vonatkozásában általánosságban elmondható, hogy az unión belül a termelés volumenének és a húsfogyasztásnak a csökkenése várható. A húsfogyasztás visszaesése elsősorban EU népességének csökkenésével, a marha- és a sertéshúsfogyasztás folyamatos mérséklődésével, valamint az EU-ban tapasztalható fogyasztói- és táplálkozási szokások változásával magyarázható. Mindezek hatására összességében a teljes húsfogyasztás tekintetében enyhe, -1 kg/fő/év fogyasztás-csökkenés várható, így 2032-re az éves húsfogyasztás 66 kg/fő értéken alakulhat. Jelentősebb visszaesés a marha- (-0,8 kg/fő/év) és a sertéshús-fogyasztás (-1,3 kg/fő/év) tekintetében várható. A baromfiágazat lesz az egyetlen olyan állattenyésztési ágazat, amelynél mind a termelés, mind pedig a fogyasztás tekintetében bővülés várható. A baromfihús tekintetében 0,8 kg/fő/év fogyasztás emelkedést prognosztizálnak, mely köszönhető annak is, hogy a sertéshúst a fogyasztók egyre nagyobb arányban baromfihússal helyettesítik.

Forrás: EU Agricultural Outlook for markets, income and environment 2022-2032.

Az ”in vitro” vagy ”labor” hús várhatóan a következő 10 évben sem lesz jelentős versenytárs a természetes úton előállított húsok számára a továbbra is alacsonyabb fogyasztói elfogadottság, az árpozíció és a szabályozási előírások következtében. A növényi alapú étrendre való áttérés fokozódása bár egyre több fehérje- és húsalternatívát eredményezhet a piacokon, de várhatóan ezen termékek továbbra is alacsony piaci részesedéssel bírnak majd.

A fenntarthatóság továbbra is fontos szerepet fog játszani az EU-ban a húspiacokon, a hústermelés a modernizációnak és az innovatív technológiáknak köszönhetően hatékonyabb és környezetbarátabb lesz.

Elmondható azonban, hogy a világ többi részén a hús iránti kereslet növekedésével (+43 millió tonna 2023-ig) lehet számolni, a húskészítmények globális fogyasztása várhatóan tovább növekszik a népesség növekedés és a kedvezőbben alakuló jövedelem viszonyok miatt. A kereslet nagy részét a helyi termelés elégíti ki majd, de várható 1,8 millió tonna baromfihús és 1,3 millió tonna marhahús importtal lehet majd számolni.

Az uniós tej és tejtermék előállítás tekintetében az innovatív, modern rendszerekre történő átállás várhatóan a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok szélesebb körű elfogadását, magasabb minőségi színvonalat és a termelési rendszerek fokozott differenciálását fogja eredményezni. Az alternatív gazdálkodási rendszerek ─ mint például az biogazdálkodás ─ alkalmazásának az aránya várhatóan növekedni fog, és azok nagyobb piaci részesedést szereznek. A környezetvédelmi aggályoknak köszönhetően előre láthatólag tovább csökken majd a tejelő állományok létszáma, főként az intenzív termelési rendszerekben. Bár a kedvezőbb állatjóléti feltételek biztosítása és a hatékonyabb takarmányozási stratégiák alkalmazása hozzájárulhat a termelési eredmények további javulásához, az azonban nem fogja tudni ellensúlyozni a tejelő állományok csökkentéséből származó termelés-kiesést, melynek következtében 2032-re összességében 0,2% -kal csökkenthet az uniós tejtermelést. Annak ellenére, hogy az EU-ban lelassult a tejtermelés növekedése, az unió továbbra is a világ legnagyobb tejbeszállítója marad, mely a globális tejkereskedelem 24%-át fogja várhatóan biztosítani 2032-ben. A globális tejexport azonban előre láthatólag csökkenni fog, mivel számos hagyományos importőr az önellátási szint növelésére törekszik.

A piaci helyzet alakulása az EU kiskérődző ágazatában

Általános helyzetkép

Az EU juh- és kecskehús termelése az előrejelzések szerint kis mértékben, évi 0,2%-kal növekedni fog. A juh- és kecskehús fogyasztás várhatóan stabilan 1,3 kg/fő/év értéken fog maradni 2032-ig.

Az élő állatok exportja elsősorban a pénzügyi kockázatok és az állatjóléttel ─ és ezen belül is kiemelten a nagy távolságra történő, nyolc órát meghaladó szállításokkal ─ kapcsolatos aggályok miatt csökkenni fog.

A húsexport várhatóan az Egyesült Királysággal és a közel-keleti partnerekkel folytatott kereskedelem konszolidációja és a további piacbővítések következtében javulni fog. Az Egyesült Királyságba irányuló export, amely az EU húsexportjának felét teszi ki, stabil marad.

A juhhús behozatal helyzete előre láthatólag rövid távon helyreáll, azonban középtávon enyhén csökkenni fog. Az árak csökkenő tendenciát mutatnak, de magasabb szintet érnek el, mint a COVID-19 világválság alatti értékek voltak.

Az EU juh- és kecskehúspiaci mérlege

Az EU juh- és kecskehús termelésének várható alakulása

Az EU bruttó hazai termelése a jelenlegi 629 ezer tonna értékről várhatóan 2032-re 645 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2012-2022. közötti időszakban tapasztalt -0,2%-os éves csökkenési mértéket követően 0,2%-os növekedést jelenthet, amelyet a termeléshez kötött jövedelemtámogatás, a globális kereslet-kínálati helyzet és a termelői árak javulása is eredményez.

A termelés legjelentősebb része továbbra is néhány EU-tagállamban összpontosul majd, így a későbbiekben is várhatóan Spanyolország, Görögország, Franciaország, Írország és Románia fogja az EU teljes juh- és kecskehús termelésének, több mint kétharmadát adni.

Az EU kiskérődző importjának és exportjának várható alakulása

Az élő állatok importja az EU-ban 2032-re várhatóan 3 ezer tonnára csökken, mely a 2022. évi értékhez (4 ezer tonna) képest 3,9%-os mérséklődést jelent.

Az élő állatok exportja az EU-ban 2032-re várhatóan 45 ezer tonnára csökken, mely a 2022. évi értékhez (50 ezer tonna) képest 1,9%-os mérséklődést jelent.

A nettó termelés tekintetében 0,4%-os emelkedés várható, az a jelenlegi 583 ezer tonnáról, 603 ezer tonnára emelkedhet.

Az EU juh- és kecskehús importja a magas ázsiai kereslet miatt várhatóan visszaesik, az export ─ első sorban a közel-keleti országok irányába ─ nőhet. A Brexit utáni kereskedelmi súrlódások mérséklődésének és a közel-keleti partnerekkel folytatott kereskedelem megszilárdítása és további bővítése hatására az EU-s juh- és kecskehús export várhatóan 2023-2024-ben növekedési pályára áll és a jelenlegi 45 ezer tonna értékről 2032-ra 60 ezer tonnára (1,9%) emelkedik.

Az Egyesült Királyság importja jelenleg az EU húsexportjának csaknem felét teszi ki és az várhatóan továbbra is stabil marad. Továbbra is nagy a bizonytalanság azonban az Egyesült Királyság és Ausztrália, valamint Új-Zéland közötti kereskedelmi megállapodásoknak az EU exportjára gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatosan. Az előrejelzés szerint az EU juh- és kecskehús importja rövid távon helyreáll, azonban az import a jelenlegi 139 ezer tonna értékről várhatóan 2032-re 122 ezer tonnára fog csökkenni, ami 1,3%-os visszaesést jelenthet.

Annak ellenére, hogy az EU továbbra is vonzó exportcélpont, Ausztrália és Új-Zéland előre láthatólag a könnyebben elérhető ázsiai piacokra fog összpontosítani. Míg Ausztrália előre láthatóan kitölti az EU új vámkontingensét, addig Új-Zéland termelési kapacitása valószínűleg nem lesz képes kiszolgálni az ázsiai és az európai piacokat egyaránt a termelékenység növekedés ellenére sem.

A nettó hús kereskedelem tekintetében a 2012-2022. közötti időszakban tapasztalt 5,6%-os mérséklődést követően a 2022-2032. közötti időszakban további 3,6%-os visszaesés várható.

        Forrás: EU Agricultural Outlook for markets, income and environment 2022-2032.

Az EU juh- és kecskehús fogyasztásának várható alakulása

A juh- és kecskehús fogyasztás várhatóan stabil marad az alacsony rendelkezésre állás és a viszonylag magas árak ellenére is fennálló tartós kereslet miatt. Általánosságban elmondható, hogy a juhhús fogyasztás kevésbé érzékeny az árváltozásokra, azonban azt a vallási ünnepekhez kapcsolódó, szezonális keresleti viszonyok alakulásai erőteljesen befolyásolhatják egy adott éven belül. A jelenlegi 67 kg/fő/év mennyiségű teljes húsfogyasztásból a juh- és kecskehús fogyasztás 1,3 kg/fő/év értéket tesz ki.

                Forrás: EU Agricultural Outlook for markets, income and environment 2022-2032.

A juhhús árak várható alakulása

A 2021. és 2022. évi magas árak után az uniós árak várhatóan csökkenő tendenciát fognak mutatni, a 2012-2022. közötti időszakban tapasztalt 3,3%-os emelkedést követően a 2022-2032. közötti időszakban 1,0%-os visszaesés várható. A várható mérséklődés ellenére az árak továbbra is jelentősen magasabbak maradnak, mint a COVID-19 világválság előtti értékek.

Továbbra is jelentős különbség marad az uniós árak, valamint a világpiaci árakat jelentősen befolyásoló új-zélandi és ausztráliai árak között, melyet e két ország alacsonyabb termelési- és munkaerőköltség szintje eredményez. Elmondható továbbá, hogy a globális piac részéről is kisebb nyomás nehezedik ezekre az országokra, mint az EU-ra.

       Forrás: EU Agricultural Outlook for markets, income and environment 2022-2032.

Az EU főbb kereskedelmi partnerei

A főbb import partnerországok mind az élő állat, mind pedig a hús tekintetében továbbra is a közel-keleti és észak-afrikai országok, valamint az Egyesült Királyság maradnak.

Forrás: EU Agricultural Outlook for markets, income and environment 2022-2032.

Forrás: Európai Bizottság – EU Agricultural Outlook for markets, income and environment 2022-2032.

NAK/ Borovka Zsuzsa