Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport új kampány anyagában Van Poppel holland állattenyésztő által alkalmazott RENURE projekt előnyeit mutatta be.

Az európai mezőgazdasági termelőknek jelenleg két jelentős gazdasági kihívással kell szembe nézniük. Az első az energiaár, a második pedig nyilvánvalóan a műtrágya rendelkezésre állása és annak ára. A mezőgazdasági termelők Európában éppen ezért olyan, konkrét, a gyakorlatban jól alkalmazható megoldásokat próbálnak találni, melyekkel a jelenlegi körülmények között is biztosítani tudják egyrészt gazdálkodásuk nyereségességét, másrészt pedig fenntarthatóságát.

Jack Van Poppel a hollandiai Molenschot-ban gazdálkodó állattenyésztő egy olyan megoldást valósított meg tejelő szarvasmarha tartásra alapozott gazdaságában, amellyel mindkét fent említett kihívásra hatékony és fenntartható megoldást talált. Az általa alkalmazott gyakorlat a RENURE projekt elnevezést kapta, amely mozaikszó az angol „REcovered Nitrogen from manURE”, azaz a „Szervestrágyából visszanyert nitrogén” kifejezésből ered.

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „European Livestock Voice”, azaz az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport új kampány anyagában mutatta be, hogy a 4 éve működő RENURE projekt milyen előnyökkel jár.

Miért dönt úgy egy gazdálkodó, hogy egy ilyen projektbe fektet be?

A Van Poppel család 1480-ban kezdte el a gazdálkodást, a RENURE projekt megálmodója, Jack Van Poppel a 18. generáció tagja, aki a családban a gazdálkodói tevékenységet tovább viszi. Úgy véli, hogy napjainkban a következő generáció felkészítéséért sokat kell tenni, mert a környezetünk ─ tágabb értelemben a Bolygónk ─ számára nélkülözhetetlen, illetőleg a tagállamok kormányai és a társadalom is egyértelműen azt szeretné, ha a jelenleg alkalmazott gazdálkodási gyakorlatok éghajlat és környezetvédelmi szempontból kedvezőbb, fenntarthatóbb irányba mozdulnának el. Éppen ezért a 180 tehenes tejelő szarvasmarha állományra és 75 hektáros földterületre alapozott Van Poppel gazdaságban egy konkrét tervet kezdtek el kidolgozni mindezen célok farm szinten történő megvalósítására. A Friesland Campina holland multinacionális tejipari szövetkezettel együttműködésben továbbfejlesztett projektterv központi eleme a szervestrágya újra hasznosítása volt, amellyel első sorban a talaj tápanyag utánpótlás kérdését kívánták megoldani, ugyanis gazdálkodásukban a felhasznált műtrágya költsége igen jelentőst tételt jelentett.

A projekt kivitelezése során az összesen 5.600 m²-es istálló padlózatának azon a része, ahol a tehenek közlekednek gumiborítást kapott, ahonnan az állatok bélsarát és a vizeletét minden órában egyszer három robot összegyűjti és az istálló hátsó részében létesített 600 m²-es zárt silótérbe szállítja, ahol a további átalakítási folyamatok történnek. Az istállón belül tehát nincs károsanyag (ammónia, metán) kibocsátás, a keletkező bélsár és vizelet szinte azonnal a projekt keretében létesített úgy nevezett digesztorba, azaz az átalakító berendezésbe kerül.

1. fotó: Bélsár és vizelet gyűjtő robot - Jack Van Poppel farm - Molenschot, Hollandia

Forrás: European Livestock Voice - Farmers' solutions: What is a RENURE project?

Hogyan is működik a Van Poppel féle RENURE projekt?

A RENURE módszer kapcsán jelenleg több különböző működési modell és eltérő megközelítés is létezik. A Van Poppel féle projektben első lépéseként a robotok által összegyűjtött trágya és vizelet elegye egy zárt silótérbe, majd onnan az úgynevezett digesztorba kerül, amely átalakító a komponensekből gázt állít elő. A keletkező gáz egy "mini erőmű” segítségével bioelektromos árammá és hővé kerül átalakításra. A RENURE rendszer segítségével 264.000 kWh elektromos áram és 221.364 kWh hő termelődik, az előállított elektromos áramból 150.000 kWh a farm saját energiaellátásának biztosítására kerül felhasználásra, míg a fennmaradó 114.000 kWh értékesítésre kerül, ezáltal a gazdaság körüli szomszédok energiaellátása is helyben biztosítottá válik.

2. fotó: Bioelektromos áram blokk - Jack Van Poppel farm - Molenschot, Hollandia

Forrás: European Livestock Voice - Farmers' solutions: What is a RENURE project?

A feldolgozott hígtrágya-maradvány ezt követően az úgy nevezett szeparátorba kerül, ahol a szilárd és a folyékony komponensrészek szétválasztásra kerülnek. A szeparáció során nyert kiváló textúrájú szilárd anyagot a tehenek pihenőterének almozására használják fel. Az alomanyag az állatokat nem szennyezi be, az tiszta, puha, szagtalan és meleg, valamint nagyon kényelmes pihenőfelületet biztosít számukra. Mindezeken túlmenően higiénikus, mert az előállítása anaerob körülmények között történik, így ezen alomanyag alkalmazása óta csökkent a megbetegedések száma az állományban, így a gazdaság antibiotikum felhasználása jelentősen mérséklődött.

3. és 4. fotó: Leválasztott szilárd komponens alomként történő hasznosítása - Jack Van Poppel farm - Molenschot, Hollandia

Forrás: European Livestock Voice - Farmers' solutions: What is a RENURE project?

A folyékony frakció pedig az úgynevezett sztrippelőbe, azaz a ”kigőzölőbe” kerül, ahol hevítés hatására a magas hőmérsékleten lezajló kémiai folyamatok eredményeként az ammónia gáz halmazállapotúvá válik, amelyből nagy tisztaságú, folyékony ammónium szulfátot, mintegy ”újrahasznosított műtrágyát” állítanak elő. Az így előállított ”műtrágyát” a saját gyepterületeik és növénykultúráik trágyázására használják, a gazdaság már egyáltalán nem vásárol műtrágyát (pl. kálcium-ammónium-nitrátot, ammónium-szulfátot).

A RENURE projekt előnyei

Korábban hasonló méretű, hagyományos gazdálkodási rendszerű tejelő gazdaságot üzemeltettek, ahol 2 millió liter tejet és 25 tonna húst állítottak elő, a termelés során jelentős elektromos áram és műtrágya költség merült fel. A körkörös gazdálkodási rendszerre történő áttérést követően a termelési mutatóik nem változtak, azonban a gazdaság elektromos áram és műtrágya szükséglete teljes mértékben fedezve van, sőt az előállított többlet elektromos áram, valamint nitrogén és foszfát ”műtrágya” értékesítése révén plusz bevételhez jutnak. Elmondható továbbá, hogy a szerves eredetű tápanyag-utánpótlás által talajaik állapota, egészsége jelentősen javult, a földterületek vízmegtartó képessége sokkal kedvezőbbé vált, szervestrágya és takarmány szállítási költségeik pedig minimalizálódtak. További jelentős előny, hogy a trágyázás során nincs szaghatás, mivel a bélsár és vizelet elegyének átalakítása és az azt követő kigőzölés hatására az ammónia szag teljesen megszűnik.

Összefoglalóan elmondható, hogy az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport határozott célja, hogy ilyen és ehhez hasonló projektek bemutatásával sokrétűbb szemléletet nyújtson a környezeti szempontból előnyös intenzív gazdálkodási gyakorlatok pozitív aspektusairól, valamint, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható állattenyésztési gyakorlatokat ösztönző intézkedések pozitív hatásaira, ezáltal is elősegítve, hogy minél több hasonló projekt jöhessen létre Európában.

A RENURE projektet bemutató videó angol nyelvű felirattal érhető el, azonban a felirat a Beállítások/Feliratok/Automatikus fordítás/Magyar menü pontban magyar nyelvre átállítható.

Forrás: European Livestock Voice - Farmers' solutions: What is a RENURE project?

NAK /Borovka Zsuzsa