Mezőgazdasági termelés

Először 2022-ben csökkent a gyümölcsök és héjasok globális kereskedelmének volumene, amely addig hosszú évek óta évről évre folyamatosan nőtt. Ennek a rendkívüli eseménynek az okait és a különböző országokra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálták. Ha a világ 25 legnagyobb gyümölcsexportőr országának kereskedelmét nézzük, amelyek a globális export mintegy 80%-át adják, akkor az ezen országokból származó kivitel volumene 2022-ben 4,05 milliárd dollárral, azaz 3,5%-kal csökkent 2021-hez képest. Ezt megelőzően a globális kereskedelem dinamikusan növekedett, a 2018-2021 közötti időszakban az átlagos éves növekedés 6,3%, azaz évi 6,6 milliárd dollár volt.

Érdekes megjegyezni, hogy a Top25 ország közül csak 6 ország exportja nőtt, vagyis az országok kevesebb mint negyedéé. Ez pedig súlyos problémákról árulkodik ebben az ágazatban vagy a fogyasztásban. Ha megnézzük, hogy pontosan kik növelték és kik csökkentették az exportot, akkor a gyümölcskereskedelmi válság okait firtató kérdésre is egyértelműbbé válik a válasz. A gyümölcsök és héjasok exportját Chile, Peru, Costa Rica, Egyiptom, Marokkó és Guatemala növelte - olyan országok, amelyek kihasználták a szezonon kívüli szállítások lehetőségét, amihez a kertészeti üzlet olyan fontos eleme társult, mint az olcsó munkaerő. De kivétel nélkül az összes uniós ország, valamint az Egyesült Amerikai Államok, vagyis a legmagasabb jövedelemmel és magas munkaerőköltséggel rendelkező országok jelentősen csökkentették a gyümölcs és héjasok kivitelét.

Miért esett vissza 2022-ben a gyümölcsök és héjasok globális kereskedelme?

"A gyümölcsök és a héjasok többnyire nem alapvető élelmiszerek. A világot 2022-ben gazdasági és energetikai sokk érte, amelyet Oroszország Ukrajna elleni katonai támadása idézett elő. Ez a termelők energiaköltségeinek, a logisztikai költségek erőteljes emelkedéséhez és az alapvető élelmiszerek árának növekedéséhez vezetett, miközben a fogyasztói jövedelmek alig vagy egyáltalán nem növekedtek Európában és az Egyesült Államokban. Ennek következtében a gyümölcsök és héjasok iránti kereslet érezhetően gyengült. A másik ok az éghajlatváltozás és a különböző időjárási anomáliák okozta problémák voltak, amelyek a gyümölcstermés növekvő veszteségéhez vezettek" - mondta Andriy Yarmak, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) befektetési központjának közgazdásza. Hozzátette, hogy a "deglobalizáció" tényezője, a különböző országok termékeinek importjára és exportjára való nyitottság csökkenése szintén fontos szerepet játszott. Emellett figyelembe kell venni, hogy a kereskedelem visszaesését dollárban kifejezett értékben becsülik, és a dollárinfláció 2022-ben meghaladta az elmúlt évek rekordszintű 8%-át, ami a gyümölcsök és héjasok globális exportjának nagyon erős reálcsökkenését jelzi.

Hogyan változott a globális gyümölcsexport a vezető országokban?

Az Egyesült Államok, a világ vezető héjas- és gyümölcsexportőre mintegy 15 milliárd dolláros bevételével, bevételének nagy részét a mandula, a pisztácia, a dió, a friss fogyasztásra szánt alma és a csemegeszőlő exportjából szerzi. A dió kivételével az összes fentebb sorolt gyümölcs esetében az exportbevételek jelentős csökkenése volt tapasztalható.

Spanyolország a gyümölcsexport mind az öt fő kategóriájában - citrusfélék, bogyós gyümölcsök, csonthéjasok, tökfélék és héjasok - erőteljesen csökkentette a kivitelét. Valamint az ország exportbevételei a datolya és a csemegeszőlő kategóriákban is csökkentek.

Mexikó, bár csökkentette exportját, továbbra is a harmadik helyen állt az exportőrök globális rangsorában. Ugyanakkor a fő exportkategória, az avokádó továbbra is dinamikusan növekedett. A bogyós gyümölcsök mexikói exportja azonban 2022-ben csaknem felére esett vissza. A héjasok kivitele is csökkent, ellenben a citrusfélék és a dinnye kivitele tovább nőtt.

Hollandia, a világ legnagyobb gyümölcsexportőre, jól tükrözi az ágazat helyzetét. Hollandiában az egzotikus gyümölcsök és az avokádó, a bogyós gyümölcsök, a citrusfélék, az alma, a héjasok és a csemegeszőlő exportjából származó bevétel csökkent, de a banán reexportjából származó bevétel nőtt.

Chile az egyetlen olyan ország a Top5-ben, amely csaknem háromszorosára növelte exportját, valamint növelte a csemegeszőlő kiviteléből származó bevételét, ami az ország fő bevételi forrása lett, megelőzve a cseresznyét. Egyébként a chilei cseresznyeexport bevétele is elég jelentősen nőtt 2022-ben, elérte a rekordot jelentő 2,1 milliárd dollárt. A kivi exportbevétele több mint kétszeresére nőtt, míg az áfonya és a friss fogyasztásra szánt alma exportbevétele csökkent.

Hogyan változott egyes országok gyümölcsexportja?

Törökország, térségünk egyik legnagyobb gyümölcs- és héjasexportőre, nyolcadik helyen állt az exportőrök globális rangsorában. A Törökországból származó export azonban 2022-ben 8%-kal, 424 millió dollárral csökkent. A Törökországból származó export szinte az összes uniós országba és Ukrajnába csökkent. Az Egyesült Államokba és Oroszországba irányuló kivitel nőtt. Az ország exportbevétele elsősorban a fő exportkategória: a mogyoró kivitelének csökkenése miatt csökkent. Kevesebb almát, fügét, citromot, cseresznyét és csemegeszőlőt exportáltak. A friss mandarin, kajszi, őszibarack, pisztácia és mandula szegmens bevételei nőttek.

Lengyelországnak a fagyasztott málna exportjából származik a fő exportbevétele. Ez a kategória 2022-ben rekordszintre nőtt, akárcsak a fagyasztott gyümölcsök kategóriája. A fagyasztott szamóca lengyelországi kivitele azonban csökkent. A lengyel alma és áfonya exportjából származó bevétel szintén csökkent.

Ukrajna, amelyet Oroszország 2022-ben megtámadott, elpusztított vagy megrongált gyümölcsösöket az ország különböző régióiban, 15%-kal, azaz 55 millió dollárral csökkentette a gyümölcs- és héjasok exportját. A csökkenés három fő kategóriában volt tapasztalható: fagyasztott málna és más fagyasztott gyümölcsök, valamint a dió. Ugyanakkor nőtt az ukrán friss fogyasztásra szánt alma, az áfonya és a fagyasztott szamóca exportjából származó bevétel.

Moldova, amely a gyümölcs- és héjasok exportőrei között évek óta Ukrajna mögött szerepel, 2022-ben 6%-kal, azaz 15 millió dollárral növelte kivitelét, az ukrán-orosz konfliktusból eredő többszörös nehézségek ellenére. Ugyanakkor a fő exportáruk, az alma és a dió bevételei 2021-hez képest szinte változatlanok maradtak. Ami a csemegeszőlőt, a cseresznyét, a kajszit, az aszalt szilvát és a fagyasztott málnát illeti, a bevételek érezhetően növekedtek. Ugyanakkor Moldova friss fogyasztásra szánt szilva exportbevételei jelentősen csökkentek.

Meddig tarthat a válság?

A kereslet csökkenése mindig a legrosszabb dolog, ami bármelyik piaccal történhet. Ez alól a gyümölcsök és a héjasok sem kivételek. Amikor a kereslet csökken, általában az árak is csökkennek. Tekintettel arra, hogy a termelési költségek továbbra is rekordmagasságok közelében mozognak, ez negatívan hat a gyümölcs- és zöldségágazat valamennyi vállalkozásának gazdaságára - a termelőktől a feldolgozókon és nagykereskedőkön át a kiskereskedőkig.

Ez történik jelenleg a globális élelmiszerpiacon.

1. ábra: FAO élelmiszerár-index (forrás: fao.org)

Amint azt a FAO élelmiszerár-indexéből láthatjuk, az árak több egymást követő hónapban tovább csökkennek, megközelítik a 2021-es szintet. Ugyanakkor a kereslet fellendítése érdekében a világnak újra kell élénkítenie a világgazdaság növekedési mutatóit. Egyelőre azonban semmi jel nem utal a globális gazdasági növekedés újraindítására.

Forrás: east-fruit.com

NAK/ Csép Adrienn