Az idei év sem igazán kedvezett a kora tavaszi virágzású rendkívül kedvelt gyümölcsfajainknak, mint a kajszi és az őszibarack. A tavaszi virágzási időszakban, a szállított fagyok a nagy tömegű hideg levegő beáramlásával az ország különböző részein változó mértékben károsították a virágokat. Ennek következtében hiányos termékenyülés, gyenge gyümölcskötődés, az ország nagy részén azonban teljes terméskiesést tapasztalunk.
Hazánk az őszibarack, de főleg a kajszi esetében a termeszthetőség északi határán helyezkedik el. Ami azt jelenti, hogy üzemi viszonyok esetében a gazdaságos termesztés csak a fajok szempontjából optimális termőhelyen válik lehetségessé. Ezt az utóbbi évek megváltozott éghajlati viszonyai még inkább tökéletesen igazolják. Azokon a „termőhelyeken”, ahol 10 termőévből 5-7 évben elfagy a termés - leginkább a kajszi - ott le kell mondani a kajszimániáról és más, eredményesebben termeszthető gyümölcsfajt kell telepíteni. A korai piacszerzés hajszolása is fokozott veszélyt jelent mindkét faj esetében, mert a korai érésű fajták, nem ritkán korai virágzással is párosulnak. Tudomásul kell vennünk, hogy egyik faj esetében sem vagyunk primőr ország. Már a görög Dixired van a piacon, amikor nálunk az egyik legkorábbi érésű Springcrest fajta még csak érni kezd. A korai fajtákhoz kevés a besugárzott energia, a rövid tenyészidő miatt még öntözés esetén is elégtelen a gyümölcs beltartalma és mérete.
A jó hír azonban az, hogy ha optimális termőhelyre telepítik e két gyümölcsfajt, akkor lényegesen nagyobb biztonsággal számolhatunk megfelelő terméssel. Ahogy az az idei évben is beigazolódott, a túlzott gyümölcskötődés esetén még termésszabályozással is kell számolnunk. Ehhez azonban a megfelelő termőhely mellett, megfelelő fajta is kell. Ebben az évben is ragyogóan látszódik a fajták közötti különbség. Mindkét faj esetében vannak teljes termést nélkülöző fajták, illetve vannak túltermést produkáló fajták is, melyek évek óta mutatják a fajták közti különbséget. A külföldi nemesítő cégek bemondásra alkalmasnak mondott, újabb és újabb fajtáit rendkívül kockázatos több éves hazai megfigyelés nélkül üzemi termesztésbe állítani. Alapos fajta- és technológiai kísérletek beállítása és módszeres kiértékelése szükséges hazánkban is, mely alapján valóban a legalkalmasabb fajták kerüljenek üzemi termesztésbe és támogatásra.
Azonban, ahol túlkötődést produkáltak a fák nem az jelenti, hogy hozzá sem szabad nyúlnunk a kis kötődött gyümölcskezdeményekhez, és mindent a fán kell hagynunk, mert azzal pont az ellenkezőjét érjük el. Jellemzően az előző évben termés nélkül maradt fák a következő évben túltermést produkálnak. De lehet a túlkötődés jellemző fajtatulajdonság is. Ha ezt a túltermést a fákon hagyjuk, akkor a következő évben az esetleges fagyveszélytől függetlenül is alternálni fog a fa, vagyis szakaszos, kihagyó termőév lesz. A termés nélkül maradt fák túlzott, erőteljes vegetatív növekedéssel válaszolnak, ami hiányos termőrészek kialakulását eredményezi, így újra felborul a termőegyensúly.
Arra kell törekednünk, hogy minden évben legyen bőséges terméskezdemény a fákon, a virágzáskori fagyos időszak kivételével. Ha ez nem így van, akkor döntően termesztési hibát követtünk el, ami az előző évben keresendő, mely jellemzően a termésszabályozás elmaradásából és/vagy nem megfelelő kivitelezéséből adódik. A ritkítás nélkül maradt, vagy nem kellően ritkított barackfák termései aprók, sok esetben be sem érnek, jellemző az érés előtti hullás, a zamatanyagok, a tárolhatóság valamint az élvezeti, beltartalmi értékei jócskán elmaradnak az adott fajtára jellemző kívánatostól.
A kajszi termőrészeiből adódik, hogy majd minden nóduszon képes gyümölcsöt kötni. Az előzőekben vázolt okok miatt ezt nem hagyhatjuk meg. Idén, ahol jó berakódás volt, akár a kötődött gyümölcsök felét is eltávolíthatjuk. A ritkítás ideje is fontos tényező, a csonthéj keményedésének kezdetéig végeznünk kell a munkálattal. Az elvirágzástól számítva 25-30 nap áll rendelkezésre. Idén későn virágzott a kajszi, de május végéig be kell fejeznünk az eltávolítást. Rövid termőnyársakon 1-2 db gyümölcs, hosszú termővesszőkön 8-10 cm-ként maradjon 1-1 gyümölcs, tehát egy 80-100 cm hosszú termővesszőn se hagyjunk 8-10 db gyümölcskezdeménynél többet.
Az őszibarack még igényesebb a megfelelő ritkítás elvégzésére, lévén lényegesen nagyobb gyümölcsről is van szó, hasonló termőrészeken. A ritkítás mértékét 25-50 % között határozhatjuk meg. Ha bátortalanok vagyunk és „sajnáljuk” a gyümölcskezdeményeket eltávolítani, vagy nem eleget szedünk le, és nem az optimális időben, akkor semmilyen méretnövelő hatást nem érünk el, csupán tehermentesítjük a fát.
Ne sajnáljuk, 8 kajszifa ritkítása (Fotó: Komma László)
Szokás mondani - ami tudjuk, hogy a hétköznapi életünkben nem helytálló - hogy a méret a lényeg, ez az őszibarack estében viszont hatványozottan igaz. A kereskedelem elsőszámú minőségi értékmérője, a gyümölcs nagysága, ez határozza meg a gyümölcs piacosságát, értékét, a fedőszín borítottság, maga az íz csak ezután számít. Ehhez azonban ritkítani kell, megfelelő időben és mértékben. A ritkítás mértékét a termővesszőnként meghagyandó gyümölcskezdemények darabszámában adjuk meg. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy 20 levél szükséges 1 db gyümölcs kineveléséhez. A ritkítás eredményessége döntően függ a megfelelő időzítéstől. A teljes virágzástól számított 30-35 naptól kezdve kezdhetjük, amikor az életképes gyümölcskezdemények kötődnek, kis dió nagyságú (22-27 mm) méretűek és a csonthéj keményedésig tart, mely a teljes virágzást követő 45-50. napon fejeződik be. Vagyis eddig kell a ritkítást befejezni. Ökölszabályként az alábbi terheléssel számoljunk: Rövid (5-10 cm) nyársakon 1db, rövid termővesszőkön (20-40 cm) 2-3 db, hosszú termővesszőkön (40-60 cm) legfeljebb 4-5 db gyümölcsöt hagyjunk, mely természetesen a metszéskor meghagyott optimális termővesszőszám mellett értendő.
Hazánkban a kézi gyümölcsritkítás a legmegbízhatóbb, a várhatóan az egyre gyakoribb virágzáskori fagyos időszakok is ezt indokolják. Virágot ritkítani hazánkban ezért mindkét gyümölcsfaj esetén erősen kockázatos. Kisebb kertekben kézzel válogatva ritkítunk, először az apró, fejletlen gyömölcskezdeményeket szedjük le, majd beállítjuk a megfelelő darabszámot. Nagyobb ültetvényekben, rugalmas pálcával gumi védőhüvellyel a végén ütnek a sűrűn kötődött gyümölcsök közé. A vegyszeres ritkítás még kísérleti stádiumban van, de integrált termesztésben egyébként sem engedélyezett.
A minőségi kajszi és őszibarack gyümölcsök biztosítása, továbbá a szakaszos terméshozás elkerülése végett is, a termésszabályozás átlagos kötődés esetén is kihagyhatatlan termesztéstechnológiai folyamat. Azon gazdálkodók estében, ahol a gyümölcskötődés megfelelő volt, és jól ritkítanak, nagyon jó prognózissal számolhatnak. Ehhez a most kezdődő intenzív gyümölcsnövekedési időszak sok vízmennyiséget igényel, ami viszont természetes csapadék formájában mindenütt tartósan rendelkezésre áll.
NAK / Komma László
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön