Mezőgazdasági termelés

A termelésben résztvevő állatfajok jólétének fejlesztéséből a halak sem maradhatnak ki.

Az akvakultúra fontos állattenyésztési tevékenység. A halak és más vízi fajok tenyésztése az elmúlt évtizedekben megnövekedett, és a politikai döntéshozók, a tudósok és a fogyasztók egyre inkább az alkalmazott tenyésztési gyakorlatokra és a kapcsolódó jóléti kérdésekre helyezik a hangsúlyt. A halak jólétének felmérésére szolgáló tudományos megközelítések folyamatosan fejlődnek. A kihívások közé tartozik a halfajok és a tenyésztési rendszerek nagy változatossága, valamint az e területre vonatkozó tudományos adatok általános hiánya. Alább kisebb történeti áttekintést vázolunk a halak jólétével kapcsolatos intézkedésekről.

Uniós keret

Az EU-ban a 98/58/EK tanácsi irányelv minimumszabályokat határoz meg a tenyésztési céllal tenyésztett vagy tartott állatok, köztük a halak védelmére vonatkozóan.

Nemzetközi szervezetek is kiadtak ajánlásokat és iránymutatásokat a halak jólétére vonatkozóan. 2005-ben az Európa Tanács ajánlást fogadott el a tenyésztett halak kíméletéről , 2008-ban pedig az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) irányadó elveket fogadott el a halak kíméletére vonatkozóan. Az ipar számos gyakorlati kódexet is elfogadott, amelyek tartalmazzák a halak jólétének védelmét szolgáló intézkedéseket.

EFSA

Az EFSA haljóléti tevékenységeit az állat- egészségügyi és állatjóléti testülettel (AHAW) együttműködve végzi. A testület független tudományos tanácsokat ad a kockázatkezelőknek az állatbetegségek és az állatjólét minden vonatkozásában. Munkája főként az élelmiszertermelő állatokat, köztük a halakat is érinti.

A halak jólétével kapcsolatos tevékenységei révén az EFSA célja, hogy mélyrehatóan megértse a tenyésztett halak jólétét befolyásoló tényezőket, és tudományosan megalapozott alapot biztosítson az európai politikákhoz és jogszabályokhoz. Tudományos véleményei arra összpontosítanak, hogy segítsenek a kockázatkezelőknek olyan módszerek azonosításában, amelyek csökkentik az állatok szükségtelen fájdalmát, szorongását és szenvedését, és lehetőség szerint növelik az állatok jólétét. Az EFSA nem köteles tanácsot adni az állatjólléttel kapcsolatos etikai vagy kulturális kérdésekben. Egy 2004-es véleményben az EFSA szakértői számos olyan veszélyt azonosítottak, amelyek a halak jólétét is veszélyeztethetik. A vélemény kiemelte, hogy a halakat általában úgy kell be- és kirakodni, hogy elkerüljék a levegővel való érintkezést, megfelelő mennyiségű oxigént kell biztosítani a vízben, és megfelelő állománysűrűséget kell tartani.

2008-ban az Európai Bizottság felkérte az EFSA-t, hogy értékelje az EU fő tenyésztett halfajai tenyésztési rendszereinek jóléti szempontjait. Az AHAW Panel öt fajspecifikus véleményt fogadott el a tenyésztett atlanti lazacról, a pisztrángfajokról, az európai angolnáról, az európai tengeri sügérről és az aranyos sügérről, valamint a pontyról.

2009-ben az AHAW Panel véleményt fogadott el a haljólét általános megközelítéséről. Ez átfogó megközelítést ad a halak jóllétére, biológiájára és élettanára vonatkozóan. Még ugyanebben az évben az AHAW Panel 7 fajspecifikus véleményt fogadott el a tenyésztett halak kábítási és leölési módszereinek jóléti vonatkozásairól. Az egyes tudományos vélemények a kékúszójú tonhalra, a pontyra, az angolnára, az atlanti lazacra, a szivárványos pisztrángra, a nagy rombuszhalra, az európai tengerisügérre és az aranykeszegre vonatkoznak. Ez a munka frissíti a 2004-ben elfogadott, a kereskedelmi és üzemi vágási gyakorlatok alá tartozó fő állatfajok kábításának és leölésének jóléti vonatkozásairól szóló véleményt, amelyben általános következtetéseket és ajánlásokat fogalmaztak meg.

Nagy lépésnek számított, hogy 2022. decemberében bejelentette a Bizottság, hogy létre kell hozni egy új, a tenyésztett halakkal foglalkozó uniós állatjóléti referenciaközpont (EURCAW-Fish) is. Az uniós referenciaközpontok célja az állatjóléti jogszabályok végrehajtásának javítása, ami a Bizottság egyik prioritása. Már három állatjóléti referenciaközpontot hoztak létre: sertések; baromfi és egyéb kis haszonállatok; kérődzők és lovak.

A halas referenciaközpont konkrét céljai az alábbiak lesznek:

(1) technikai támogatást és összehangolt segítséget nyújt a tagállamoknak – különösen az állatok jóléti szintjének javítására és értékelésére szolgáló módszerek kidolgozásával; tanulmányok végzése; valamint tudományos és műszaki szakértelem biztosítása (beleértve a telefonos támogatást is), hogy segítse a tagállamok illetékes hatóságait az akvakultúrával kapcsolatos jogszabályok és iránymutatások értelmezésében és végrehajtásában.

(2) hozzájárul az állatjóléttel kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztéséhez az EU-ban;

(3) tudásátadás és innovatív stratégiák biztosítása, többek között a kutatási eredmények terjesztése és képzések lebonyolítása révén a tagállamok illetékes hatóságai és az EU-n kívüli országok szakértői számára.

A halak szükségleteivel kapcsolatos ismeretek bővítése és felhasználása nemcsak jólétüket javítja, hanem a gazdasági és környezetvédelmi költségeket is csökkenti azáltal, hogy:

• csökkenti az orvosi költségeket;
• csökken az elhullások száma;
• csökken a takarmánypazarlás.

Az EURCAW-Fish-nek bevált gyakorlatok, mutatók és az akvakultúra-üzemeltetők képzése révén be kell tartania a Bizottság stratégiai iránymutatásait a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúrára vonatkozóan. Elsősorban az EU állatjóléti jogszabályainak felülvizsgálatát kell segítenie, indikátorok megállapításával és az illetékes hatóságok támogatásával segítve az új rendelkezések végrehajtását.

NAK / Pető Krisztina