Az idei érdi cseresznye szakmai rendezvény az első állomása volt az ez évben első alkalommal útjára indított, gyümölcsös rendezvénysorozatnak. A cseresznye szakmai rendezvény bemutatását megelőzően, egy rövid bevezetővel szeretnénk a téma igencsak sürgető, időszerű aktualitását és fontosságát bemutatni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának gyümölcsalosztálya a legfontosabb perspektivikus gyümölcsfajokból rendezvénysorozatot indít annak érdekében, hogy a gyümölcstelepítésben gondolkodó gazdálkodók minél több szakmai információval rendelkezzenek a pályázatok benyújtásához és a hosszú távon eredményes megvalósításához a közelgő KAP ültetvénytelepítési kiírásaiban.
A gyümölcsös rendezvénysorozatot, a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) mint szervező, a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézete és Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjai, a DATE (Debreceni Agrártudományi Egyetem) és a NÉBIH különböző Fajtakísérleti Állomásainak a bevonásával tervezzük megvalósítani.
A rendezvénysorozat elindítását az a sajnálatos eseménysorozat adta, hogy immáron 5. éve, szinte folyamatosan jelentős mértékben károsodnak a gyümölcsöseink. Ami csak kismértékben tulajdonítható a környezeti, éghajlati tényezőknek, az országot sújtó fagyos és aszályos időszakoknak.
A probléma döntő része abból fakad, hogy hazánkban sok-sok éve megszűnt a valós fajtakísérletek vizsgálata és helyette csak ún. DUS-pomológiai vizsgálatokat végeznek, ami a gazdálkodó ember eredményes munkáját sajnos, semmilyen mértékben nem támogatja. Hova tovább az Intézetek, a Hatóságok és a fajtakísérleti állomások eddigi céljai sem egyeznek a gyümölcsös gazdák természetesen profitorientált érdekeivel.
Ma nem kis túlzással, bárki bármilyen fajtát telepíthet bárhova, mert kevés az érdemi szabályozás. Így aztán a gazdálkodó magára marad és bemondásra jónak mondott, „divatos” fajtát telepít, mert állítólag nyugaton ez jól megy. Holott semmilyen valós hazai információja nincs, mert még ki se próbálták a fajtát hazánkban. Így aztán orosz rulettet játszik, akár sok-sok hektáron és az eredmény általában elmarad, mert a fajta érzékenysége fokán a hazai körülmények között gazdaságosan nem termeszthető, vagy még nincs elég információ a fajta termeszthetőségéről.
Mindezeknek az a következménye, hogy a nem megfelelő helyre telepített faj és fajta, minden egyéb éghajlati körülménytől is függetlenül, évről - évre károsodik, nem terem. Így aztán folyamatos kárenyhítést fizet az állam a gazdálkodónak, ami teljesen felesleges lenne, amennyiben átgondolt, szakszerű telepítés valósult volna meg.
A következő probléma, hogy az adott faj és fajta nem minden termőhelyen termeszthető, mert a megváltozott éghajlat és a szélsőséges klímaváltozás folyamán, adott termőhelyen már csak adott fajokat és fajtákat lehet hosszútávon eredményesen termeszteni. Ahogy az a vezető nyugat - európai gyümölcstermesztő országokban is alkalmazott gyakorlat. Olyannyira működő ez a gyakorlat, hogy adott régió termőhelyén csak az adott faj meghatározott fajtáit lehet üzemi ültetvénybe telepíteni, melyek alapos, több éves fajta és technológiai kísérletek kiértékelése után az adott termőhelyen „bombabiztosan” termeszthetőek.
Az a törekvés vezérel minket, a gyümölcsös rendezvénysorozat elindításával, hogy valós, gyakorlatorientált ismereteket adjunk át a gazdálkodók részére, hogy az adott termőhelyen CSAK a legalkalmasabb fajok és fajták kerüljenek üzemi telepítésre és támogatásra.
Egy komplex rendszerben gondolkodunk, ami reményeink szerint jövőre kerülne élesben elindításra. Három különböző termőhelyen állítanánk be fajta és termesztéstechnológiai (művelési rendszer) kísérleteket a perspektivikus fajok részére az eddigi vizsgálatok alapján leginkább alkalmas fajtákkal. Ahol vizsgálnák a fajta, az alany, a koronaforma, a fenntarthatóság, a környezeti alkalmasság tényezőit, a gyümölcs beltartalmi értékeit, tárolhatóságát és minden egyéb paraméterét, ami a gazdaságos termesztés szempontjából fontos.
Így valós, gyakorlati, kézzel fogható eredményeket tudnánk adni a tisztelt gazdálkodók, telepítők számára, a kísérletezés és a kudarcok sorozatát levéve a válláról. Ezt az évet felvezetőnek szánjuk a különböző kultúrák bemutatásával, bemutatva a rendezvénysorozat törekvéseit és célkitűzéseit.
E rövid felvezetőt nagyon fontosnak gondoljuk, a fennálló probléma és a téma világos megértése végett, mely a cseresznye rendezvény megnyitásakor is elhangzott a Kamara részéről, bemutatva a gyümölcsös rendezvénysorozat célkitűzését.
A cseresznye szakmai rendezvény 2023. június 15.-én került megrendezésre az Érd -Elvira majorban található Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben. Ahol a cseresznye, mint a kutatóintézet egyik legfontosabb növénye, Európában is vezető szintű nemesítési eredményekkel rendelkezik. A szakmai rendezvény első felében több, igen tartalmas előadást hallhatunk, (a cikkben a teljesség igénye nélkül), majd a második felében a pár évvel ezelőtt kialakított intenzív kísérleti ültetvényben gyakorlati bemutató zajlott, melyen a kutatóintézeti munkatársak konzultációs jelleggel is rendelkezésre álltak.
Első előadóként Dr. Békefi Zsuzsannát a Kutatóintézet munkatársát hallhattuk a Cseresznye fajtairányzatok és nemesítési célok Európában és Magyarországon témában. Előadásában kitért a fagyérzékenységre, amire a megfelelő fajtanemesítés, azaz a hosszú hidegigényű fajták előállítása adhat kellő biztonságot. A hidegigény lezajlása után mélynyugalomba kerülnek a fajták, mely után a „becsapó” kora tavaszi felmelegedéskor életfolyamataik elindulnak (pl. nedvkeringés, virágzás), ami az egyre gyakrabban jelentkező késő tavaszi hideghullám betörésekor a fajtára és termelőre nézve végzetes. Ezért hazánkban és tőlünk északabbra lévő országokban a hidegigényre való nemesítés ma elsődleges szempont. Az intézetben is ennek megfelelően végzik a nemesítést. Az intézet nemesítési célkitűzése korai és késői fajták, késői virágzási idővel, 30mm feletti gyümölcsméret, ropogós húsállományú, harmonikus íz, genetikai markerek bevezetése. Jelenleg, közel 3000 magonc van értékelés alatt.
Következő előadóként Prof. Dr. Hrotkó Károly tanár úr előadását hallhattuk - A cseresznye koronaalakítása intenzív ültetvényekben címmel.
Hrotkó professzor Úr érdekfeszítő előadása (Fotó: NAK)
A témakör és az előadó talán a legnagyobb érdeklődésre tartott számot. Hiszen valójában annyit ér egy fajta, amit abból a korona alakításakor - termesztéskor ki tudunk hozni. Valószínűleg tudják ezt Kínában is, a világ legnagyobb cseresznyetermesztő országában is, ahol többek közt tanár úr segédletével a cseresznyetermesztés óriási fejlődésen megy keresztül. Tanár úr három témakör köré építette előadását – Fejlődés a művelési rendszerek területén - bemutatva a nyitott, orsó és sövény koronaforma változatokat, azok kialakításának sajátosságait. Majd a gépesíthetőségre is kimondottan alkalmas, a szőlészektől átvett (egy és kétkarú kordon művelés) UFO koronaforma is bemutatásra került. Kiemelt hangsúlyt kapott a meddő hajtások szerepe is, mely létfontosságú a megfelelő gyümölcsméret eléréséhez. A termőgallyak kezelésének problémáiról is fontos tapasztalatokat hallhattunk, ami általában közel sem egyszerű feladat. Mindezt tetőzte az igen változatos alanyhasználat, mely befolyással van a növekedési erélyre, a termőrészek kialakulására, a hajtások-vesszők szögállására, a szárazság- hidegtűrésre, a virágzás idejére, a virágok hidegtűrésére, gyakorlatilag mindenre, ami a termesztés szempontjából fontos. A megfelelő fajtához a számára megfelelő alanyt is meg kell „találnunk”, mely csak alapos vizsgálatokat követően lehetséges.
A rendezvény következő témaköre a cseresznye gyümölcsrepedése köré épült. Melyhez a téma egyik legismertebb hazai kutató-oktatója Dr. Simon Gergely a MATE egyetemi docense került felkérésre.
Simon tanár Úr – Hogy reped a cseresznye? (Fotó: NAK)
A téma a cseresznye termesztésünk egyik igazi buktatója és idén is nagyon aktuális volt, hiszen a rendezvényt megelőző hetekben jelentős mennyiségű csapadék hullott, ami komoly károkat okozott. Az előadó vázolta, hogy nem csak a gyümölcsöt tartósan borító vízcsepp okoz repedést, hanem a túlzott vízmennyiség a gyökéren felszívva is gyümölcsrepedést tud okozni. Az esővédő fóliatakarás esetében ezért érdemes gondoskodni a sorközökben felgyűlő víz elvezetésére is, fóliával takarva a sorközt esőzések idején, megakadályozva a túlzott csapadékmennyiség talajba jutását. Elhangzott, hogy fontos előrelépést jelentene a genetikai markerek megtalálása repedésállóság estében, melyre már komoly vizsgálatok folynak. Különböző kémiai vegyületekkel (vízoldható sók, növekedésszabályozók, felületi feszültséget csökkentő anyagok) végzett permetezésekkel ma is lehetőség van mérsékelni a károkat.
Az előadásokat követően a gyakorlati bemutató vette kezdetét, ahol bemutatásra került a kísérleti ültetvény, ahol különböző perspektivikus koronaformákra, változó alany és fajta kombinációkra vonatkozó és egyéb vizsgálatokat végeznek a munkatársak. Sajnos gyümölcsöt nem igazán volt mód bemutatni, nagyon kevés fajta élte túl a hideg hullámokat.
Tanácskozás a kísérleti ültetvényben (Fotó: NAK)
A rendezvény is rámutatott arra, ami a legfontosabb konklúzió, hogy a megfelelő fajta telepítése üzemi ültetvényben döntő tényező a termesztésben.
Zárásként és az idei és jövőbeni rendezvénysorozatok vezérmondataként álljon itt egy - a rendezvényen is elhangzott - idézet, ami ma még inkább időszerű, és a fent vázolt témát egy rövid tőmondattal megmagyarázza, a néhai Dr. Mohácsy Mátyástól, a nagyüzemi gyümölcstermesztésünk megalapítójától: „Rossz fajtából egy fa is sok.”
NAK / Komma László
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön