Szeptember 12-én fényképeztem a sütkérező spanyol csupaszcsigákat egy kisebb kerti tó mellett. Az idén sok gond volt velük. Néhány éve házikertekben és közterületeken is csak csapdázással védekezhettünk ellenük. Nyáron két növényvédő szernek minősülő csigaölő készítményt is engedélyeztek, III. kategóriások lettek. A „Csigaölő Natural csigaölő szer” néven forgalmazott növényvédő szer vas-foszfátot tartalmaz és közterületen is használható. Alant olvasható az engedélyokiratból a közterületi felhasználásra vonatkozó előírások:
Kultúra |
Károsító |
Kezelések évenkénti maximális száma |
A kezelések közötti minimális időtartam (nap) |
Dózis (g/m2) |
A kezelés ideje (fenológiai állapot szerint |
utak és egyéb területek |
meztelen csigák, házas csigák |
4 |
10 |
1 g = 40 pellet |
nincs korlátozás |
Csapadékos és meleg nyarunk kedvezett a kórokozó gombák terjedésének. Gyepen, rózsán, mahónián és pl. az örökzöld orbáncfüvön is küzdöttünk a rozsdagombákkal, valamint szinte mindegyik dísznövényünkön terjedt a lisztharmat. (Köszönöm dr. Maráczi László visszajelzését! A lisztharmatra valóban fogékony borbolya helyett véletlenül borókát írtam megelőzően.)
Talán a legféltetteb közterületi fánk a vadgesztenye, melynek a lisztharmata főleg a lehullott levelekben telel át, hasonlóan a levélbarnulást okozó guignardia gombához, melynek a tünetét gyakran összetévesztik az aknázómoly kárképével. De míg a moly aknái dupla falúak, ürülékkel teleszórtak és gyakran az élő hernyó is megtalálható bennük, addig a gomba által okozott foltok kicsit szabályosabbak, levélértől-levélérig terjednek és ezeket nem lehet „felnyitni”.
1. kép: lisztharmat és guignardia gomba kórképe vadgesztenyén (augusztus 24-én Dégen)
Tehát ahol tavaszig nem tudják biztosan összeszedni és megsemmisíteni a lehullott leveleket, ott még érdemes permetezni (amennyiben engedi a költségvetés). A lisztharmat ellen most két felszívódó és két kéntartalmú kontakt készítmény közül is választhatnak, a guignardia ellen pedig a réztartalmú gombaölőkkel védekezhetnek. Ezekkel a kezelésekkel már a jövő évi lombot védik!
Az országos csapdahálózatunkban a selyemfényű puszpángmolynak rajzik az a nemzedéke - pl. az ELTE Füvészkertben vagy a székesfehérvári megfigyelő ponton - melynek lárvái még ősszel tarrá rághatják a bokrokat. Ezek a kisméretű hernyók telelnek majd át a levélkékből szőtt hernyófészkekben. Kora tavasszal majd innen indítják a kártételüket. Befejezik az őszi „vacsorájukat”, lerágják az épen maradt és a frissen kihajtott leveleket. Tehát késő őszig és folyamatosan figyelni kell a hernyókra! A tojásokból kikelő lárvákat a bokrok belsejében lehet majd megtalálni, és ekkor kell indítani a védekezést is. Nagy nyomással a sövények, bokrok belsejébe kell bejuttatni a rovarölő szert. Ahol nem találnak sok hernyót, ott nem kell permetezni, mert a hernyófészkek kicsipkedésével is megvédhetik a puszpángot. Úgy látom, hogy egy kis odafigyeléssel meg lehet védeni a buxusokat és még sokáig szépen díszítenek.
2. kép: A fotó a szlovákiai Fürön, a Chateau Ruban borászatban készült július 21-én
NMNK / Zsigó György