Mezőgazdasági termelés

A hazai agrártámogatási rendszer egyik legfontosabb alappillére a termeléshez kötött támogatások jogcímcsoportja. Ez ugyanis a támogatási rendszer egyik legcélzottabb beavatkozás típusa. A zöldség- és gyümölcstermesztéstől kezdve egészen az állattenyésztési ágazatokig, illetve az azokat takarmánnyal részben ellátni képes fehérjenövények termesztéséig igen széles körben fejti ki jövedelempótló, kockázatcsökkentő hatását. A korábbi időszakhoz képest az Európai Bizottság sokkal szigorúbb feltételekhez kötötte ezen támogatások fennmaradását. Az érintett növénytermesztési jogcímek után jelen tájékoztató célja bemutatni, hogy a víz keretirányelvvel való összhang megteremtése – mint új uniós elvárás - hogyan jelenik meg a nemzeti joganyagban, illetve annak milyen gyakorlati vetületei lesznek a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás igénylésére vonatkozó kérelmek ellenőrzése és elbírálása során. Az ellenőrzések januárban kezdődhetnek.

1. Előzmények

A 2023-ban induló új támogatási rendszer alapjait lefektető uniós joganyagban megjelenik egy olyan új elvárás, miszerint a termeléshez kötött támogatások feltételrendszerének összhangban kell lennie a víz keretirányelv célkitűzéseivel. Emiatt az idei évtől kezdődően célzott helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálják majd a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során sikerült elérni, hogy az elvárt többlet ellenőrzést a jogcímek egy szűkített körére kelljen csak alkalmazni, így azt nem kell alkalmazni a szemes és szálas fehérje, az ipari olajnövény, valamint az anyajuh, anyatehén és hízott bika jogcímek kedvezményezettjeire.

Az egyértelműség kedvéért az érintett jogcímek a következők: cukorrépa termesztés, rizs termesztés, zöldségnövény termesztés, ipari zöldségnövény termesztés, extenzív és intenzív gyümölcstermesztés, illetve a tejhasznú tehéntartás támogatása.

2. Új feltételek a termeléshez kötött támogatások esetében

A termeléshez kötött támogatások fennmaradása érdekében az Európai Bizottság tehát további biztosítékokat kért a tagállamoktól, azonban fontos kiemelni, hogy ezek nem követelik meg új feltételek teljesítését a támogatást igénylőktől, csupán a már kiadott engedélyeknek megfelelő gazdálkodási gyakorlatok tekintetében jelent egy plusz ellenőrzési szintet. A víz keretirányelvvel való összhang megteremtése tagállami feladat, a kedvezményezettek által teljesítendő jogosultsági feltételeket nem érinti. Az említett növénytermesztési jogcímek esetében a víz mennyiségi, míg a tejelő tehéntartás esetében a víz minőségi szempontú védelmére helyeződik a hangsúly.

3. Hogyan épül be mindez a termeléshez kötött tejhasznú tehén jogcím ellenőrzési folyamatába?

A Magyar Államkincstár (MÁK) a kérelemkezelés során egyrészt a környezetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi, illetve vízügyi hatóság saját hatáskörben elvégzett ellenőrzéseinek, másrészt a saját ellenőrzéseinek eredményeit használja fel. A MÁK útmutatásával az illetékes vármegyei kormányhivatalok helyszíni és dokumentum alapú ellenőrzéseket végeznek. A kérelmet benyújtó és helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében – a termeléshez kötött támogatási kérelemmel érintett tejtermelési tevékenység vonatkozásában - az alábbiakat vizsgálják:

• A kérelmet benyújtó tejtermelő tevékenysége engedélyköteles-e? Amennyiben igen, akkor a termelő rendelkezik-e a szükséges engedéllyel?
• A helyszíni ellenőrzésen tapasztalható tények/körülmények alapján megállapítható-e az engedély(ek)ben foglaltaktól lényegesen eltérő és ezáltal a víz minőségére súlyos kockázatot jelentő gyakorlat?

Mivel ezen előírások tenyészetenként is jelentősen eltérhetnek, ezért az ellenőrzések is specifikusan az adott ügyfélre vonatkozóan végezhetőek el. Ez magában foglalja a helyszínen rendelkezésre álló dokumentumok, illetve trágyatárolási rendszerek fizikai vizsgálatát.

Ha a vizsgált állattartó telepen/tenyészetben a víz minőségére súlyos kockázatot jelentő állapotokat tapasztal a helyszíni ellenőr, akkor azt szöveges megállapításban, illetve a helyszínen készült fotókkal köteles dokumentálni.

Összefoglalás

Fontos kiemelni végül a következőket:

1)      A Bizottság által elvárt többlet ellenőrzés nem jelenti, hogy termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatást csak engedély birtokában lehetne igényelni. Csupán annyit jelent, hogy a helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók vizsgálata során erre a szempontra is figyelmet kell fordítani.

2)      Fontos kiemelni, hogy ha az ügyfél tejtermelő tevékenységét engedély nélkül jogosult folytatni, akkor az ellenőrzés során úgy kell tekinteni, hogy tevékenysége nem jelent súlyos kockázatot a víz minőségére.

3)      A támogatásból való kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a vízminőséget veszélyeztető gyakorlat a termeléshez kötött közvetlen támogatással érintett állatok tartásával összefüggésben valósult meg, és ez a tevékenység súlyos kockázatot jelent a víz minőségére.

A részletes szabályokat a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet 5-8. § tartalmazza.

(AM Sajtóiroda)