Több, mint 70 év után először került sor a királyi beszédre az Egyesült Királyságban, melyet nagy örömmel fogadtak az állatjóléti szervezetek, ugyanis szó esett az élőállat-kivitel korlátozásáról. Napjainkban mintegy 1,6 millió haszonállatot – szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést és lovat – szállítanak Európa-szerte nagy távolságokra évente vágásra vagy hízlalásra. Az utak általában hosszúak, kimerítőek.
Nagy volt a csalódottság, mikor a „Kept animals bill” -t (állattartásról szóló törvényjavaslatot) 2023. május 5-én az Egyesült Királyság kormánya hatályon kívül helyezte, a dokumentumot ugyanis az állatjóléti politika sarokkövének tartották. A törvényjavaslat első olvasatára 2021. júniusában került sor, de végül úgy döntöttek, hogy a szakpolitikai kötelezettségvállalásokat felbontják, és külön-külön kezelik.
A királyi beszéd viszont megerősítette, hogy újra napirendre kerültek az élő állatok exportjának megszüntetésére irányuló tervek. Az állatvédők örömmel fogadták a hírt, tekintve azt, hogy amint az állat elhagyja az Egyesült Királyságot, megszűnik az ellenőrzés a végső rendeltetési helyen lévő körülményekre, vagy a vágási módszerekre vonatkozóan.
A beszédet követően a 2023–2024-es állatjóléti (állatállomány-export) törvényjavaslatot 2023. december 4-én terjesztették az Alsóház elé, amely rendelkezéseket tartalmaz bizonyos élő állatok Nagy-Britanniából történő, vágás célú kivitelére. A törvényjavaslat második olvasata 2023. december 18-án volt. A bizottsági szakaszt és a harmadik olvasatot 2023. január 15-én tartották, amikor az irományt változtatás nélkül elfogadták. A Lordok most megvizsgálják a javaslatot, és a második olvasat időpontja hamarosan várható.
Ha a javaslat célba ér, akkor bűncselekménynek minősülne az élő állat vágásra vagy hízlalásra történő exportra feladása, szállítása vagy szállítás megszervezése (és mindezekre tett kísérlet is).
A kormány kijelentette, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése adta meg a szabadságot egy ilyenfajta tilalom végrehajtására.
Az élő export -például a versenylovakra- továbbra is engedélyezett tenyésztésre, versenyekre. A rendelkezések nem vonatkoznának Észak-Írországra, és az Ír szigeten belüli utazásokra. Mindazonáltal vonatkoznának azokra az utakra, amelyek Nagy-Britannián keresztül a Brit-szigeteken kívüli úti cél felé haladnak át, például: Észak-Írországból vagy EU-tagállamokból vagy az Ír Köztársaságból indulnak, Nagy-Britannián áthaladnak, és egy Brit-szigeteken kívüli területre vagy országba érkeznek.
A jogalkotók számolnak azzal, hogy a rendelkezéseket esetleg meg kell majd védeni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes döntéseknél figyelembe vesznek etikai és állatjóléti érveket- olvasható a UK Parliment dokumentumtárában.
NAK / Pető Krisztina