Tavaly pontosan két héttel később, március közepén írtam a virágzó kajsziról. Az idén nem várhatok tovább, az ország minden pontján beindult a kajszi virágzása.
Sürgősen írnom kell a virágfertőző moníliáról, ami a meggynél, de a kajsziban is komoly károkat okozhat. Most is a meteorológiai előrejelzéssel kezdem, mert az időjárás meghatározhatja a fertőzés nagyságát. Március közepéig, csapadékos, enyhe tavaszias napokat jósolnak, ami ideális a monília terjedésének. Egy esetleges lehűlés esetén a virágzás elhúzódhat, ekkor hosszabban ki lesznek tárva a szirmok a monília gombának. Javaslom, hogy végezzék el a virágfertőző monília elleni megelőző (preventív) permetezést a fehéren virágzó kajszifákon. A még csak pirosbimbós fákon is érdemes védekezni, mert ekkor is támadhat a kórokozó gomba. Tehát bármelyik virágalkotórészen keresztül bejuthat a virágba és onnan a vesszőkbe is. Elviheti az egész termést, később pedig a fa kiszáradását is okozhatja.
1. kép: kajszin monília
Nemsokára a meggyfák is virágba borulnak. Folyamatosan bontja a szirmait, hosszabban virágzik, nehezebb helyzetben van. Ez is kedvez a moníliának, mert hosszabb ideig talál fertőzésre alkalmas virágrészt. „Elvitte a möggyet a köd” - mondták ezt a régi kertészek Szeged környékén. Majd meglátjuk, hogy mennyi esőt kapunk és hogy az a léghőmérséklet függvényében milyen gyorsan szárad fel, meddig párolog a talajból. Hajnali köd vagy pára után néhány óra alatt megtörténhet a fertőzés. A megpattant meggyrügyeken keresztül is bejuthat a bimbókba a kórokozó. Ezért az ültetvényekben, a folyamatosan nyíló meggynél megelőzésként már fehér bimbós állapotban védekeznek felszívódó gombaölőkkel, majd a virágzás hosszától és az időjárástól függően ismételnek pl. teljes virágzáskor, sziromhullásban majd közvetlenül terméskötődés után. Az ültetvények 3-4 kezeléssel számolnak évente. Hűvös, párás időjárásnál a kajszinál is indokolt lehet a két permetezés.
A házikertekben is csak megelőzéssel védekezhetünk a virágfertőző monília ellen. Átnéztem a készítmények tavalyi listáját, nincs változás. Továbbra is ugyanazok a III. kategóriás, felszívódó gombaölő hatóanyagok engedélyezettek a kajsziban, a cseresznyében, a meggyben és az őszibarackban monília ellen: a hidegben is kiválóan védő ciprodinil és a penkonazol, a fenhexamid, a boszkalid, a piraklostrobin, valamint az izofetamid. Ez utóbbi még az idén is újdonságnak számít, cseresznyében, meggyben és kajsziban engedélyezett a moníliás „hajtás és virágszáradás” ellen. Őszibarackban engedélyezett egy fenpirazamin hatóanyagú gombaölő is.
Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen a kezelés. Teljesen be kell fednünk a rügyeket, virágokat! Permetszereink tapadását, esőállóságát a cseppek szétterülését növelhetjük a tapadásfokozók hozzáadásával. Több biostimuláló készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik, és ezzel segítenek minket a küzdelemben. A beporzók segítik a megtermékenyülést, ki lehet helyezni a rovarhoteleket.
A kísérletező kedvű kertbarátoknak ajánlok két növényvédő szer mentes megoldást. Rasztik Viktória az Ökokertek növényvédelme könyvében írja: „virágzás alatt zsurló-vízüveg oldatot használjunk”. Az egyszerű anyagok közül őszibarackban és cseresznyében a csalán kivonata engedélyezett többek között a moníliás virágfertőzés ellen is. Kérem próbálják ki ezeket az alternatív megoldásokat. Örülnék a visszajelzéseiknek! Megosztanám a többi kertbaráttal.
Az biztos, hogy a fertőzött vesszőkön, múmiákon áttelelő gombatelepeken felélednek és lefűződnek a fertőző spórák (konídiumok) és ezek a saját fáról indítják a fertőzést. Ha szüretkor nem szedték le a beteg terméseket is, most még talán pótolhatják azt.
Amennyiben mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek. A kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Ez a meggynél különösen feltűnő. Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők elszáradása gyakran megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat. A cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és számos dísznövény is károsodhat a virágfertőző moníliától.
Sajnos még a fagyokra is számítanunk kell. A talajból kisugárzó hideg ellen a nagyüzemek úgy-ahogy még tudnak védekezni, de a profiknál bevált füstölés, a ködgyertyák, a légkeverő ventilátorok, a koronára irányuló mikroöntözés a házikertekben nem alkalmazható. Az északról-keletről beáramló fagyos levegő hatását (ez a szállított fagy) pedig az ültetvényekben sem tudják kivédeni. Így hát két dolgot tehetünk. Egyrészt, valamely virágzásban is engedélyezett amionsavat vagy huminsavat, bórt és borostyánkősavat, cinket tartalmazó készítményt is adagolunk a permetlébe. Ezek a vesszőkön át is felszívódhatnak és segítik a terméskötődést, védenek a későbbi fagyok ellen.
Másrészt bizakodhatunk abban, hogy „megússzuk” a fagyot, érdemes volt megvédeni a virágokat és lesz újra lekvárunk, pálinkák. Szerintem végezzék el a permetezést!
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön