2026-ra a téves információk terjedése jelentheti a legfontosabb kockázatot.
A Marsh McLennan és a Zurich Insurance Group együttműködésében kidolgozott Global Risks Report feltárja azokat a legsúlyosabb kockázatokat, amelyekkel a következő évtizedben szembesülhetünk a gyors technológiai változások, a gazdasági bizonytalanság, a felmelegedő bolygó és a konfliktusok következtében.
A felmérés keretében az északi féltekét érintő valaha volt legforróbb nyár (2023) után 2024. legnagyobb kihívásának a válaszadók 2/3-a (66%) az extrém időjárást jelölte meg, mint legnagyobb kockázatot. A második és harmadik helyen a mesterséges intelligencia által generált téves információ és félretájékoztatás (53%), valamint a társadalmi és/vagy politikai polarizáció (46%) következik. Sok ország még mindig küzd azért, hogy vissza tudja állítani azt a (tudományos) kommunikációs szintet, amit a COVID-19 világjárvány kapcsán megjelenő információs zaj visszavetett, termékeny talajt teremtve a nem megfelelő információk számára, hogy magával ragadja és polarizálja a közösségeket, társadalmakat és országokat. Figyelemre méltó, hogy a téves információk terjedéséről azt gondolják, hogy két éven belül a veszélyek listájának első helyére kerülő technológiai-jellegű kockázatot jelentheti!
Az információs túlterheltség rendkívüli összetettséget ad. A jelenlegi digitális környezet örökre megváltoztatta a hírek elérésének és fogyasztásának módját, a közösségi média pedig kiemelten lehetővé teszi az azonnali információáramlást, emellett viszont a digitális technológiák széttöredezetté teszik a médiát és az online közönség számára a csatornák és az információforrások széles skáláját kínálják. Ilyen körülmények között folyamatosan próbára teszik az egyének és intézmények azon képességét, hogy meg tudják különböztetni az álhíreket a valóditól.
A félretájékoztatás és a dezinformáció két külön jelentéstartalmat takar. A félretájékoztatás pontatlan információ, általában káros szándék nélkül terjed. A dezinformáció pontatlan vagy félrevezető információ, amelyet szándékosan hoztak létre és terjesztenek, hogy kárt okozzanak a célzott kormányoknak, szervezeteknek vagy embereknek.
Az Állategészségügyi Világszervezet feleleveníti, hogy 2022. októberében a bőrcsomósodáskór terjedéséről és kezeléséről szóló online tartalom például összeesküvés-elméleteket kavart, aláásta a szarvasmarhák vakcinázására irányuló erőfeszítéseket, és azt sugallta, hogy a tej nem fogyasztható. Az Egyesült Királyság vezető hírforrása, a BBC cáfolta az állítást, tudományos alapokon nyugvó tények és szakértők véleményének felhasználásával. Ez csak egy a számos történet közül, amelyek nemzetközi címlapokra kerültek és rávilágítanak arra, hogy az állategészségügyi ágazatot milyen súlyosan érinthetik a hamis narratívák.
Szinte minden állatbetegség kitörését: a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmától (BSE vagy kergemarhakór), a ragadós száj- és körömfájásig (FMD), afrikai sertéspestisig (ASF), a madárinfluenzát is beleértve számos félretájékoztatás és dezinformáció kísérte.
A Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ vezető elemzője Ben Wakefield úgy látja, hogy az elmúlt években egyértelmű példákat láthattunk a többrétegű dezinformációs kampányokra a COVID-19 világjárvány idején. Az állategészségügyi ágazatot hasonló dezinformációs kampányok fenyegetik, amelyek jelentős hatással lehetnek a kereskedelemre és az élelmezésbiztonságra, és a világot kevésbé stabillá és mindenki számára kevésbé biztonságos hellyé tehetik. Ha nem tesznek lépéseket, a valótlan vagy félrevezető állítások súlyos következményekkel járhatnak, növelve az állati és zoonózisos betegségek gyors terjedésének kockázatát, valamint aláásva az emberek hatóságokba vetett bizalmát lelassítva ezáltal az egészségügyi válaszlépéseket. Ez azt jelenti, hogy az összes ágazatból érkező érdekelt félnek gyorsnak és jól tájékozottnak kell lennie.
A sokrétű szakértelmet magában foglaló multiszektorális együttműködés elengedhetetlen része a dezinformáció elleni küzdelemnek és az állategészségügy védelmének megőrzésének.
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) és a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (INTERPOL) együttműködésének köszönhetően megszületett, majd 2024. júniusában megjelent az a dokumentum, mely iránymutatást ad a dezinformáció és a félretájékoztatás elleni küzdelemben állategészségügyi vészhelyzetek esetére. A megoldási stratégiák fontos sarokköve a megelőzés, a figyelemfelkeltő kampányok és viták megtartása, ahol olyan történésekről beszélhetnek szakértők, melyek nagy valószínűséggel bevonzzák a helytelen információk terjesztőit. Ezek jó alkalmak arra, hogy az érintetteknek vázolják az aktuális helyzetet és a célcsoportot rávegyék a megfelelő magatartásra. Egyben segíthet előzetes, korrekt információk megosztásában is, amitől azt várják, hogy az egyénekben megfogalmazódik egy belső késztetés, hogy tájékozottabbak, felkészültebbek legyenek és a körülöttük keringő információkat megfelelő kritikával kezeljék, ügyelve arra is, hogy ők maguk milyen információkat osztanak meg a környezetükkel.
NAK / Pető Krisztina
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön