Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a laboratóriumban előállított élelmiszerekre szakosodott francia vállalatnak, a Gourmey-nak az in vitro „libamáj”, mint „új élelmiszer” elismertetésére vonatkozó kérelmének várható hatásait elemzi.

Brüsszelben nyílt titok volt, hogy az engedélykérés küszöbön áll. A kérdés nem az volt, hogy mikor, hanem inkább az, hogy ki és milyen termékre vonatkozóan nyújtja be azt. Mindenki meglepetésére egy francia start-up cég, a Gourmey döntött úgy, hogy megteszi az első lépést. A párizsi székhelyű, laboratóriumban előállított élelmiszerekre szakosodott vállalat a libamájat utánzó, in vitro előállított termékének forgalomba hozatal előtti engedélyezését kérelmezte, és öt kérelmet nyújtott be az EU, Svájc, az Egyesült Királyság, Szingapúr és az Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági hatóságaihoz.

Fotó: ELV - Lab-grown ”foie gras”: Dissecting the first application to produce lab-grown products in the EU

Az EU-ban történő forgalomba hozatalhoz a laboratóriumban tenyésztett fehérjetermékeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) jóvá kell hagynia. A jóváhagyást az új élelmiszerekről szóló EU-s rendelet szabályozza és az értékelési folyamat magába foglalja a termék biztonságosságának és tápértékének legalább 18 hónapon át tartó alapos felülvizsgálatát. A Bizottság és a tagállamok jóváhagyását követően a termék mind a 27 uniós tagországában forgalomba hozható.

A Gourmey cég kérelme csaknem egy évvel azután érkezett, hogy az izraeli Aleph Farms kérelmet nyújtott be a svájci és az Egyesült Királyságbeli szabályozó hatóságokhoz a marhahúst utánzó, laboratóriumban előállított termékének értékesítésére. A biztonsági értékeléseket követően az Egyesült Államokban 2023-ban két, csirkehúst utánzó, laboratóriumban tenyésztett termék értékesítését engedélyezték, míg az Egyesült Királyság szabályozó hatóságai pedig a közelmúltban hagytak jóvá laboratóriumban előállított, állateledelnek szánt termékeket. Ez immáron ellentmond azon narratívának, amely szerint ezek a termékek egyhamar nem kerülnek piacra! Ez egy olyan ágazat, amely egyáltalán nem szégyenlős, ha a terveinek előmozdításáról van szó.

Biztonságossággal és környezeti hatásokkal kapcsolatos aggodalmak

A vállalat sajtóközleménye szerint a zászlóshajó termék „új választás lesz a libamáj szerelmeseinek”. Nicolas Morin-Forest, a Gourmey vezérigazgatója a hírek szerint azt mondta, hogy izgalmas kereskedelmi vonzerőt tapasztalnak az első termékükkel kapcsolatban számos olyan régióban, ahol a séfek továbbra is kiváló minőségű libamájat szeretnének felszolgálni, és várakozással tekintenek a szabályozó hatóságokkal a biztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében történő együttműködésre, továbbá bizalmukat fejezték ki a tekintetben, hogy a termékek megfelelnek majd az uniós hatóságok által meghatározott „magas szintű előírásoknak”.

A laboratóriumban tenyésztett „húsok” körül Európában tapasztalható hihetetlen átpolitizáltság mellett fontos arra is visszaemlékezni, hogy a laboratóriumban előállított termékek egészségügyi hatása még mindig megkérdőjelezett és egyes országok betiltják azok értékesítését, vagy az elővigyázatosság elvét alkalmazzák. Az ENSz Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2023-ban közzétett első jelentésben (az összesen négyből) 53 lehetséges egészségügyi kockázatot soroltak fel, amelyek közül néhány súlyos, mint például a rákos sejtek elszaporodása és az emberi endokrin rendszerbe való beavatkozás. 

A FAO és a WHO által kiadott jelentésről készült, a NAK honlapján megjelentetett magyar nyelvű cikket itt érhetik el.

Ami a környezeti hatást illeti, a 2012-es első elméleti számítások óta megjelent tanulmányok gyorsan újraértékelték az ilyen típusú élelmiszertermelés valós hatását, és kimutatták, hogy a laboratóriumban tenyésztett termékek környezeti hatása nagyobb lehet, mint a hagyományos állattenyésztésre alapozott termékelőállításé, mivel a bioreaktorok, amelyekben a sejteket tenyésztik igen energiaigényesek. A Gourmey cég bioreaktorokban, speciális tápanyagok felhasználásával, meghatározott hőmérsékleten érleli az őssejteket a szintetikus libamáj előállításához, és a médiabeszámolók szerint a vállalat 48 millió eurót gyűjtött össze egy 4300 négyzetméteres innovációs és gyártási központ létrehozására, hogy a megrendeléseket nagy mértékben ki tudja elégíteni. Milyen hatással lesz ez a környezetre?

A Gourmey vállalat azt állítja, hogy külső tanulmányt készítettek a vállalat nagyüzemi termelése során várhatóan tapasztalható környezeti hatásokról, és azt állítják, hogy az jelentősen alacsonyabb lenne, mint a hagyományos libamáj előállításáé. Ez az állítás erősen megkérdőjelezhető, tekintettel arra, hogy a hagyományos termelési rendszerekben jelentős arányban alkalmaznak extenzív gazdálkodási gyakorlatot.

A labor libamáj kulcs Pandora szelencéjének kinyitásához

A brüsszeli média aligha tett fel kérdéseket a mögöttes stratégiával kapcsolatosan, azzal kapcsolatban, hogy vajon elsőként miért épp egy hiánypótló termékre − a libamájra − specializálódott francia start-up cég kérte az engedélyezést. Pedig sokat lehetne beszélni és írni a témáról, mert − ne hagyjuk magunkat becsapni − ez az első kérelem megnyitja az ajtót sok más szereplő számára is, nagyobb szereplők és nagyobb termékpiacok előtt is kinyílhat az ajtó.

A libamáj egy olyan kulináris különlegesség, amelyet csak néhány európai országban fogyasztanak, és némi kritika tárgyát képezi, így ez egyfajta könnyű „bejutási lehetőség”, a legkönnyebb út. Ha pedig júliusban, a jellemzően csendes nyári időszakban kérik az engedélyt, az garantálja a mérsékelt felháborodást.

Van azonban egy, még ennél is alapvetőbb oka annak, hogy a labor „libamáj” engedélyezési kérelme került először benyújtásra. Garantálja minden szereplő számára, hogy az engedélyezést követően egyetlen nagy cégnek sem lesz monopóliuma néhány hónapig/évig olyan termékek tekintetében, amelyek potenciálisan nagyobb „hatókörűek”, mint például a laboratóriumban tenyésztett csirkehús.

Valójában a „laboratóriumban tenyésztett”, az „in vitro” koncepció mögött a protokollok és technológiai megközelítések széles skálája húzódik meg, ami azt jelenti, hogy nem egy ágazat egészére (vagy egy termelésre) lehet engedélyt kérni, hanem egy konkrét vállalatra és egyedi gyártási módszerre. Így egy olyan vállalat, amelynek technológiáját az EFSA elfogadja, de facto ideiglenes monopóliumra tenne szert, amit az angol „first come, first served”, azaz az „érkezési sorrendben kiszolgált” közmondással lehetne jól összefoglalni. Ebben az értelemben a libamájjal, egy szűkebb szektorral kezdeni az engedélyeztetést tökéletes „ajtónyitogató” lehetőség lehet minden játékos számára.

Ez az engedélyezési kérelem valójában arról árulkodik, hogy a technológiai verseny mögött bizonyos mértékig a piac összes szereplőjének összehangolt stratégiája húzódik meg, hogy a lehető leggyorsabban megvethessék a lábukat Európában.

Az uniós minisztereket még nem sikerült meggyőzni

Az, hogy a laboratóriumban tenyésztett élelmiszerek valaha is elterjednek-e Európában, az az élelmiszer-kultúra változásaitól függ. Franciaország, Olaszország és Ausztria mezőgazdasági miniszterei nemrégiben a laboratóriumban tenyésztett termékek szigorúbb értékelését szorgalmazták, mivel úgy vélték, hogy ezek az újítások veszélyeztetik a „valódi termelési módszereket”. Azzal is érveltek, hogy az EFSA-nak külön iránymutatásokat kellene kiadnia a laboratóriumban tenyésztett, a húst utánzó termékek értékelésére, hasonlóan az új gyógyszerek esetében alkalmazott iránymutatásokhoz.

Az év elején három ország, Csehország, Ciprus és Görögország miniszterei, a magyar, a luxemburgi, a litván, a máltai, a román és a szlovák miniszterekkel együtt felszólították a Bizottságot, hogy indítson „nyilvános konzultációt” a laboratóriumban tenyésztett húsról. Magyarország vitát is szervezett a Tanácsban az „új élelmiszerek”-nek a európai gasztronómiai hagyományokra gyakorolt lehetséges negatív hatásáról, rámutatva az emberek szkepticizmusára az új élelmiszerekkel kapcsolatban, és kiemelve, hogy a hagyományosan előállított hús- és tejtermékek továbbra is az európai étkezési kultúra sarokkövei maradnak.

Forrás: ELV - Lab-grown ”foie gras”: Dissecting the first application to produce lab-grown products in the EU

NAK/Borovka Zsuzsa