Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy világszerte több mint 5 milliárd ember nem jut megfelelő mennyiségű alapvető vitaminhoz és ásványi anyaghoz, például vashoz, riboflavinhoz, folsavhoz, kalciumhoz, jódhoz, valamint C- és E-vitaminhoz.
A világ népességének több mint fele tápanyaghiánnyal küzd. Ez az aggasztó eredménye annak a tanulmánynak, amelyet a The Lancet Global Health című folyóiratban nemrégiben tettek közzé a Harvard T.H. Chan School of Public Health, a UC Santa Barbara (UCSB) és a Global Alliance for Improved Nutrition (GAIN) kutatói. A szerzők 15 mikrotápanyag, köztük a vas, a jód, a kalcium és a vitaminok bevitelét elemezték különböző korcsoportok és nemek esetében. A 185 ország táplálkozási adatain alapuló modellezési megközelítéssel készült tanulmány szerint több mint 5 milliárd ember nem jut elegendő alapvető vitaminhoz és ásványi anyaghoz, például vashoz, riboflavinhoz, folsavhoz, kalciumhoz, jódhoz, valamint C- és E-vitaminhoz.
Fotó: ELV - Harvard-Gain study: Worrying nutritional deficiences worldwide
Az esszenciális mikrotápanyagok elégtelen bevitele a hiányos táplálkozás egyik leggyakoribb formája világszerte, amely minden régióban és valamennyi jövedelmi csoportban érinti az embereket és olyan riasztó egészségügyi következményekkel jár, mint például a terhesség során fellépő komplikációk, a fertőző betegségekre való fokozott fogékonyság és a vakság. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a nemek között is vannak különbségek a mikrotápanyagok bevitelének tekintetében, a nők általában kevesebb jódot, B12-vitamint, vasat és szelént fogyasztanak. Ezzel szemben a férfiak kevesebb niacint, tiamint, cinket, magnéziumot, valamint A-, C- és B6-vitamint visznek be. Ez a tanulmány azért kiemelt jelentőségű és eredményei azért riasztóak, mert a kiértékelt táplálkozási adatok alapján részletes világszínű becsléseket ad a mikrotápanyag-hiányról. Rávilágít a különböző régiók és népességcsoportok súlyos tápanyaghiányaira és célzott táplálkozási, étrendi beavatkozások szükségességét veti fel.
Ez az első olyan tanulmány, amely globális becsléseket ad az emberi egészség szempontjából kritikus jelentőségű mikrotápanyagok elégtelen fogyasztásáról. A korábbi kutatások megbecsülték az emberek számára elérhető és az általuk elfogyasztott mikrotápanyagok mennyiségét. Ezzel szemben ez a tanulmány azt értékeli, hogy ez a bevitel megfelel-e az emberi egészség fenntartásához ajánlott követelményeknek, mennyiségeknek és megvizsgálja, hogy a férfiak és a nők milyen tápanyaghiányokkal küzdenek az életük során. Az eredmények cselekvési tervek készítéséhez nyújthatnak segítséget azáltal, hogy megmutatják, hogy mely népességcsoportokat veszélyezteti bizonyos tápanyagok hiánya.
A tanulmány társszerzője, Chris Free, az UCSB kutatóprofesszora a beszámolók szerint így nyilatkozott: „A tanulmányunk nagy előrelépés. Nemcsak azért, mert szinte minden országban elsőként megbecsüli meg az elégtelen mikrotápanyag-bevitelt 34 kor- és nem csoportban, hanem azért is, mert ezeket a módszereket és eredményeket könnyen hozzáférhetővé teszi a kutatók és a gyakorlati szakemberek számára”. A tanulmány kimutatta, hogy az elégtelen tápanyagbevitel különösen gyakori a jód (a világ népességének 68%-a), az E-vitamin (67%), a kalcium (66%) és a vas (65%) esetében. A niacin bevitele állt a legközelebb az elégséges szinthez, a világ népességének 22%-a fogyasztott nem elégséges mennyiséget, ezt követte a tiamin (30%) és a szelén (37%).
A GAIN egyik vezető műszaki szakértője, Ty Beal a beszámolók szerint pedig így nyilatkozott: „Ezek az eredmények riasztóak. A legtöbb ember − még annál is többen, mint korábban gondolták, minden régióban és minden jövedelemi szinten lévő országban − nem fogyaszt eleget több esszenciális mikrotápanyagból. Ezek a tápanyag-hiányosságok veszélyeztetik a népesség egészségi állapotát és globális szinten korlátozzák az emberi potenciált”.
A környezeti kihívások kezelésére összpontosító étrendi ajánlások, például az olyan tápanyagban gazdag élelmiszerek, mint a hús és az egyéb állati eredetű termékek fogyasztásának további csökkentése csak ronthatja a helyzetet. Reméljük, hogy ezek az eredmények új és bölcsebb ajánlásokhoz vezetnek, amelyek nemcsak a környezetet, hanem az emberi egészséget is figyelembe veszik.
Forrás: ELV - Harvard-Gain study: Worrying nutritional deficiences worldwide
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön