A rózsa az egyik legfontosabb és a legnagyobb volumenben értékesített vágott virág. 2022-ben a világ legnagyobb importőrei az Amerikai Egyesült Államok, Németország és Franciaország, míg a világ legnagyobb exportőrei Hollandia, Kanada és Uganda voltak.
Hazánkban 2022-ben az import volumene (2342070 USD) meghaladta az export volumenét (2342070 USD). A rózsa termesztése szabadföldön és termesztőberendezésben is jellemző. Hosszú élettartamú, a vágásra termesztett növényházi állományt átlagosan 5-7 évig tartják fennt. Mivel fény-és hőigényes, ezért klímánkon a téli virágoztatása nem gazdaságos. Emellett a parkok, közterek és hobbykertek népszerű dísznövénye is.
Egyik legjelentősebb betegsége a rózsalisztharmat. A gomba -Podosphaera pannosa- a rügyekben telel át. Tavasszal a fertőzött rügyből eredő hajtások fehér, lisztes bevonatúak, mely tünet egyre erőteljesebbé válik. A levelek torzulnak, kanalasodnak és súlyos esetben a hajtáscsúcs is elhalhat. Ezeket elsődleges tünetnek nevezzük. A vegetáció későbbi részében a lisztes bevonat csak foltszerűen tapasztalható, ami a másodlagos tünet (1. kép). Ez főként ősszel tapasztalható. A védekezés alapja a fertőzött rügyek eltávolítása és a fertőzött növényi részek megsemmisítése. Kémiai védekezésre (azoxistrobin, difenokonazol, kén, narancsolaj, penkonazol, tritikonazol) hatóanyagok engedélyezettek.
1. kép: Rózsalisztharmat
A lisztharmat mellett a rózsaperonoszpóra -Peronospora sparsa- is súlyos gondot okozhat (2. kép). Hajtatatás során akár teljes lombhullás is bekövetkezhet egy erős fertőzés során. Szabadföldön ritkán ősszel megjelenhet, míg hajtatásban az őszi hónapok mellett tavasszal is megfigyelhető a kártétel. A fertőzött leveleken szegletes, lilás-barnás foltok figyelhetők meg. A fiatal levelek a fonák felé kanalasodnak. A virágok aprók maradnak, a szirmok széle megbarnulhat. A fertőzött növényi maradványokban telel át a kórokozó, ezért annak megsemmisítése kiemelten fontos. Emellett a termesztőberendezés szellőztetése és a páralecsapódás csökkentése is segít a védekezésben. Kémiai védekezésre számos hatóanyagot (azoxistrobin, difenokonazol, fluazinam, kaptán, propamokarb, réz-hidroxid, réz-oxiklorid, réz-oxid, tritikonazol) használhatunk.
2. kép: Rózsaperonoszpóra (stocktonrosesociety.wordpress.com)
Szabadföldön a tintafoltosság vagy a rózsa diplokarponos levélfoltossága is gyakran megjelenik. A gomba -Diplocarpon rosae- a leveleken okoz csak tüneteket, amik először az alsó leveleken jelennek meg. A levél színén barnásfekete, csillagszerű vagy szabályos kör alakú foltok figyelhetők meg. A fertőzött levelek megsárgulnak és idő előtt lehullanak. A kártétel jelentősen mérsékelhető a fertőzött levelek talajba forgatásával. Emellett rügypattanástól a rózsalisztharmattal egy menetben rendszeres kémiai védelemre (azoxistrobin kaptán, metiram, réz-hidroxid, réz-oxiklorid, réz-oxid, tritikonazol) van szükség.
3. kép: Rózsa tintafoltosság
A rózsarozsda -Phragmidium mucronatum- megjelenésére nyár végén és ősz elején számíthatunk (4. kép). A tünetek a levél színén szegletes foltok formájában figyelhetők meg. Emellett a levél fonákán barnás, feketés színű gombatelepek is megjelennek. A fertőzött levelek lehullanak, ezért erőteljes fertőzés esetén akár lombhullás is bekövetkezhet. A védekezés a fertőzött növényi részek talajba forgatásával, valamit gombaölő készítményekkel (azoxistrobin, metiram, réz-hidroxid, réz-oxiklorid, réz-oxid, tritikonazol) történhet.
4. kép: Rózsarozsda
A szürkepenész fellépésével is számolnunk kell, mely elsősorban hajtatásában okoz kárt, de ősszel szabadföldön is tapasztalhatók a tünetek. A fertőzés a visszametszett vesszők metszlapjáról indul, hiszen a gomba -Botrytis cinerea- főként sérüléseken keresztül fertőzi meg a növényeket. Károsulhat a kéreg, a rügyek elhalhatnak. A sziromleveleken kör alakú, vöröses-szegélyű foltok figyelhető meg, de a virágbimbóelhalás is gyakori (5. kép). A fertőzött növényi részeken megjelenhet a szürke gyep is. A védekezésben kiemelten fontos a metszési sebek kezelése és a fertőzött növényi részek eltávolítása. A túlzott tápanyagellátás elkerülése is javasolt, hiszen a túl sok tápanyag elősegíti a betegség kialakulását, csakúgy, mint a magas páratartalom. Ezért hajtatásban a páratartalom alacsony szinten tartása is kiemelten fontos. Emellett kémiai védekezésre is van lehetőségük (azoxistrobin, boszkalid, ciprodinil, fludioxonil, narancsolaj, piraklostrobin, Pythium oligandrum).
5. kép: Szürkepenész rózsa virágon
Kisebb jelentőségű betegség a rózsamozaik, mely a levélen az alapszíntől világosabb gyűrűsfoltokat, szalagszerű elszíneződéseket okoz. A vírus -Prunus necrotic ringspot virus -elsősorban vegetatív szaporítással terjed, de a levéltetvek is átvihetik (6. kép). A kórokozómentes szaporítóanyag használata mellett a levéltetvek elleni kémia védekezés (acetamiprid, piperonil butoxid, piretrinek) is kiemelten fontos.
6. kép: Rózsamozaik
Időnként karfiolszerű daganatok is megjelenhetnek a gyökérnyakon és a gyökereken, amit egy baktérium -Agrobacterium tumefaciens- okoz. Főként dugvánnyal és fertőzött talajjal terjed a kórokozó. A higiénia betartásával, egészséges szaporítóanyag használatával jelentősen csökkenthető a baktérium kártétele. Kémiai védelemre a réz hatóanyagok használhatók (Réz-hidroxid, Réz-oxiklorid). Mind a vírus, mind a baktérium esetében javasolt a fertőzött növények eltávolítása az állományból. A kémiai védekezések során figyelembe kell venni, hogy a rózsa érzékeny lehet egyes növényvédő szerekre. Ezért a kezelés előtt érdemes próbapermetezést végezni. Továbbá egyes készítmények szennyezhetik a növény levelét, virágát, amivel esztétikai kárt okoznak.
NAK / Fodor Attila
Forrás:
Folk Gy., Glits M. (1993): Kertészeti növénykórtan, Mezőgazda Kiadó, Budapest.
https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/Kereso