A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztály Dinnye munkacsoportjának, valamint a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös szezonértékelő rendezvényt tartott 2024. november 26-án. Az időnként fellépő piaci zavarok és az ingadozó árak ellenére átlagosnak ítélik meg az idei dinnyeszezont a hazai termelők.
A dinnye termesztési területe az utóbbi 10 évben csökkenő tendenciáját mutatott, azonban a technológiaváltással a hozamok jelentősen növekedtek. A Magyar Dinnyetermesztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB-Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös összefogással javítani tudta a dinnye piaci pozícióját. A 2024-es szezonban tapasztalt aszály a dinnyetermesztést sem kímélte. A csapadékhiány kisebb problémát okozott, hiszen az öntözés a területek nagy részénél megoldható, azonban ez jelentősen megnövelte a hektáronkénti termelési költséget. Sokkal nagyobb nehézséget okozott a légköri aszály és a magas UV sugárzás. Utóbbi szinte kivédhetetlen volt, és a megégett, eladhatatlan termések jelentős gazdasági kárt okoztak. Emellett a kötődés hiánya is jelentős bevételkiesést jelentett. Az idei év sajátossága az aszály mellett, hogy már június közepén megértek az első termések. Így 2-3 héttel korábban kezdődött a szedés az előző évekhez viszonyítva.
A termőterület kismértékben növekedett 2023-hoz viszonyítva. Ez elsősorban a gabonaárak változásával magyarázható, mely felértékelte a kertészeti kultúrák szerepét. Emellett a támogatások ösztönző hatása is érzékelhető. A piaci igények és az eladási ár is befolyásolja a területek alakulását, utóbbi feltehetően 2025-ben is kismértékű területnövekedést fog okozni. Az ágazatra jellemző a felvásárlási ár csökkenése a nyár közepén, ami az idén 10-15 napra megjelent. Ebben elsősorban az érési csúcs játszott szerepet, amikor nem csak a hazai, hanem az import dinnye is nagy mennyiségben rendelkezésre állt. Ettől eltekintve a szezon elején és a végén elfogadható árakon tudták értékesíteni a dinnyét a termelők. Augusztus elején a keresleti piac jelentősen erősödött, azonban kellő árukészlet már nem állt rendelkezésre az exportigények maradéktalan kielégítésére. Szeptemberben a lehűlés miatt megtorpant a piac, ami a 2024-es szezon végét jelentette. Az export növekedett, a belföldi kereslet viszont nem bővült. Fogyasztásösztönző kampánnyal és a fajtaválaszték bővítésével – pl.: kisebb méretű és magszegény dinnyék kínálatnövelésével- továbbra is célszerű a hazai piac bővítésén dolgozni. A magyar dinnye exportja a környező országokban előtérbe kerülhet a mediterrán országokból származó dinnyék megnövekedett szállítási költsége következtében, azonban ebben a klímaváltozás is jelentős szerepet játszik. Emellett a kiskereskedelmi láncok igyekeznek diverzifikálni a beszerzési csatornáikat, amely a magyar dinnye számára is kedvező piaci lehetőséget jelent, amennyiben a keresletnek megfelelő dinnye típust termelnek a gazdák. Összeségében átlagosnak ítélik meg a szezont a termelők, az időnként fellépő piaci zavarok és az ingadozó árak ellenére.
- ábra: Árutermelő görögdinnye termesztési területe (ha) (Forrás: AKI)
A termesztéstechnológiát tekintve az oltott görögdinnye egyre jobban előtérbe kerül a szabadgyökerűhöz viszonyítva. Ez elsősorban az elérhető magasabb termésátlaggal magyarázható, azonban többek között a talajból fertőző kórokozókkal- és az időjárási szélsőséggel szembeni jobb ellenállóság is az oltott palánta használatát indokolja. 2024-ben az árutermelő görögdinnye területe 3300 ha-ra tehető, ami a tavalyi évhez képest mintegy 15%-kal nőtt (1. ábra). Az átlagos termésátlag 36 t/ha körüli volt, azonban az oltott görögdinnye esetében a becsült termésátlag akár a 53 t/ha-t is elérte. A becsült termésmennyiség 152,3 ezer tonna körül alakult 2024-ben. A sárgadinnye termesztési területe 436 ha, ami 16 % területnövekedést jelent 2023-hoz képest. A becsült termésátlag 30 t/ha, amivel a becsült termésmennyiség 13 ezer tonna. A legnagyobb területnövekedés Kelet-Magyarországon volt, ami várhatóan jövőre is folytatódni fog. A legnagyobb területen még mindig Békés vármegyében folyik a dinnyetermesztés (2. ábra), ahol a termelők a legjobb hazai termésátlagokat érték el.
- ábra: Görögdinnye termesztési területének vármegyénkénti megoszlása 2024-ben (Forrás: AKI)
A külföldi tendenciák (Görögország, Marokkó, Olaszország, Románia, Spanyolország, Ukrajna stb.) tekintetében stagnálás vagy területcsökkenés tapasztalható. Ez alól kivélt képez a korai hajtatott vagy a késői szabadföldi termesztés, mely egyre jobban előtérbe kerül. A mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, így a termelést a csapadékhiány és a rendelkezésre álló vízkészletek jelentősen meghatározzák. Emellett a Spanyolországot sújtó esőzések és az olaszországi aszály miatt egyelőre bizonytalan, hogy jövőre mekkora dinnyetermésre lehet számítani a kontinens déli részén. Ki kell emelni az ukrán görögdinnye termelést, mely jelentősen növekedve idén és elérte az önellátási szintet.
A jövőt tekintve felmerült a termesztéstechnológia módosítása, mely korszerűsítésével magasabb termésátlagok érhetők el. A fajtahasználat módosítása is indokolt. Egyrészt a klimatikus viszonyok változásával a csapadékhiányt és a magas UV besugárzást toleráló fajták alkalmazása célszerű. Emellett az áruházak igénye egyre nagyobb a hosszabb ideig pulton tartható dinnyékre. A fogyasztók egyre inkább a kisebb méretű és a magszegény dinnyéket preferálják (4-5 kg). A fajtaválasztásnál azonban figyelembe kell venni a dinnye ízét, amire a hazai fogyasztók érzékenyek. A bérköltségek emelkedésével nőhet a termelési költség, de a szakképzett munkaerő hiánya is egyre több problémát jelent. Nem szabad elfelejtenünk a növényvédelmi problémákat sem. Sajnos egyre jobban szűkül a felhasználható készítmények és hatóanyagok száma, mellyel a szerrotációt betartva egyre nehezebb az állományok védelme a károsítókkal szemben. Ebben nyújt segítséget a NAK Kiskultúrás csoportja, melynek kiemelt célja a kiskultúrákban felhasználható készítmények bővítése, az egyszerűbb és gyorsabb növényvédő szer engedélyezési folyamat előre mozdítása. Mint minden kultúra esetében a jogszabályok be nem tartásával történő értékesítés bizonyos mértékben minden évben megjelenik. Dinnye esetében továbbra is az őstermelő tevékenységnek kiadott bújtatott kereskedelem, illetve a valóságnak nem megfelelő származás feltüntetése fordul elő, ami a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal munkája révén csökkenő tendenciát mutat. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a piac egyre jobban korlátozódik, a piaci szereplők egyre koncentrálódnak. A hazai fogyasztás bővítésén és az exportpozíció erősítésén tovább kell dolgozni, melyek az ágazat fejlődéséhez szervesen hozzájárulnak. Ehhez azonban elengedhetetlen a termelői összefogás és a termelői szerveződésbe való tömörülés, ami a legmagasabb szintű piacszervezőként és érdekvédelmi képviseletként egy erős dinnyeágazat jövőjét jelentheti.
NAK/Fodor Attila
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön