A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, decemberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2841 millió tonnára csökken (1. ábra).
Ez elsősorban a kukorica- és búzatermelési előrejelzések felülvizsgálatával magyarázható. A globális kukoricatermés becslése 1217 millió tonna, ami 2023-hoz viszonyítva 1,9 %-os csökkenést jelent. A visszaesés főként az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió alacsonyabb terméshozamaival magyarázható. A kukoricához hasonlóan a 789 millió tonnás búzatermelési előrejelzés is csökkent a novemberi becsléshez viszonyítva (2. ábra). A rizstermelés előrejelzése csak kismértékben változott. Rekordmagas, 538,8 millió tonnás termés várható, ami a területek növekedésével indokolható.
1. ábra: A globális gabonatermelés, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között
Várhatóan a búza árának csökkenése visszafogja a vetésterület növekedését. Az Amerikai Egyesült Államokban jó ütemben haladt a búza vetése, azonban az Európai Unió nyugati területein, különösen Dél-Spanyolországban az őszi csapadékos időszak miatt elhúzódtak a munkálatok. Ez a tendencia Oroszország déli területein is megjelent, ahol az átlagosnál kevesebb csapadék hátráltatta a vetést. A kedvezőtlen időjárási körülmények és a fegyveres konfliktus Ukrajnában is akadályozta a munkavégzést. Kínában és Indiában a búza vetési területe a jövedelmező árak, a kormányzati támogatások és a kedvező talajnedvességi viszonyok miatt valószínűleg hasonlóan fog alakulni, sőt 2025-ben növekedhet is.
Dél-Amerikában az argentin kukorica vetése várhatóan visszaszorul, melyben az aszály mellett egy kabóca által terjesztett baktérium (Spiroplasma kunkelii) kártétele is jelentős szerepet játszik. Brazíliában feltehetően a vetési terület nem fog változni, azonban a középső és déli régókban a kedvező időjárási körülmények révén a terméshozamok növekedhetnek. Hasonló tendencia várható Dél-Afrikában is, azonban a fehér kukorica vetésterülete valószínűleg meg fogja haladni a sárga kukoricáét.
2. ábra: A globális búzatermelés, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között
A világ gabonafelhasználása 2024/25-ben 2859 millió tonnára tehető, ami 1,8 millió tonnával haladja meg a novemberi becslést, és 0,6 %-kal magasabb az előző évinél. Várhatóan főként a cirok és a kukorica takarmánycélú felhasználása növekedni fog. A búzafelhasználás az előrejelzések szerint 796 millió tonna marad, amivel megközelíti az előző éves felhasználást. Várhatóan a búza élelmiszercélú felhasználásának növekedése ellensúlyozza takarmánycélú felhasználásának csökkenését. A világ rizsfelhasználásra vonatkozó előrejelzés 536,7 millió tonnára emelkedett, amit főként az ázsiai fogyasztás bővítésével magyarázható. Ezzel a rizs felhasználás a tavalyi évhez képest 2 %-kal nőhet, ami rekord mértékű felhasználást jelent. A becsült gabonakészlet 874 millió tonnára mérséklődött, ami 0,7 %-os csökkenését jelez. Azonban a becsült globális gabonakészlet-felhasználás aránya 30,1 %, ami még mindig kényelmes ellátási szintet jelez. A kukoricakészletek csökkentek, ami főként Kína és az Európai Unió alacsonyabb termésátlagaival magyarázható. Emellett az alacsonyabb mértékű import miatt az Amerikai Egyesült Államokban is a készletek visszaesése figyelhető meg. A kukorica mellett a búzakészlet is csökkent. Az előrejelzés alapján 310 millió tonnára tehető a búzakészlet, ami főként az Európai Unió alacsonyabb termésátlagával magyarázható. A becsült rizskészlet 204,5 millió tonnás csúcsértékre tehető, mivel mind az exportőrök (különösen Thaiföld és Pakisztán), mind az importőrök (főként Kína és a Fülöp-szigetek) készletei növekedést mutattak.
A becsült gabonakereskedelem 484 millió tonna, ami 4,6 %-kal alacsonyabb a tavalyi értéknél. A kukorica globális kereskedelme feltehetően csökkeni fog, amit a várt kínai alacsonyabb kukoricaimport, valamint Brazília, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok alacsonyabb exportja magyaráz. A búzakereskedelem a novemberi előrejelzéshez viszonyítva csaknem változatlan, de 5,4 %-os csökkenést mutat a tavalyihoz képest. Ez főként Kína és az Európai Unió várható felvásárlásainak csökkenése, valamint az Európai Unió, Oroszország és Ukrajna kisebb eladásai miatt következik be. A rizskereskedelem az előrejelzések alapján növekedni fog. Az export tekintetében India továbbra is a piacbővülést támogatja, míg az import kilátások főként Kambodzsa, Thaiföld és Vietnam esetében romlottak.
Forrás: FAO
NAK / Fodor Attila