A cikk címe talán jól mutatja az év gazdálkodási időszakának záró mozzanatait. A keresztény gazdálkodó ember az év legfontosabb ünnepéhez közeledve végig gondolja gazdaságának idei legfontosabb eseményeit, eredményeit és felmerült problémáit is. A gazdálkodási év zárása egyben az új év tervezését is jelenti, a kezdődő hosszú téli hónapok remek alkalmat adnak arra, hogy átgondoljuk a jövő évi teendőket, hogy felkészülve és tervszerűen végezhessük majd munkánkat.
Az összegzés és tervezés mellett ne felejtkezzünk el a karácsonyi ünnepekre való készülődésről és ráhangolódásról sem. Ilyenkor sokunkban felmerül a kérdés, hogy állítsunk e karácsonyfát? Ha egyszerűen szeretnénk válaszolni, akkor azt mondjuk, hogy természetesen igen!
Emberemlékezet óta állítunk fát karácsonykor, melynek szokása generációról generációra adódik át, és biztosan állíthatjuk, hogy ezen szokás soha nem megy ki a „divatból”. S hogy miért éppen fenyőfát állítunk karácsonykor annak is megvan a magyarázata: a fenyőt, mint növény fajt, jellemzően örökzöld növények alkotják. A zöld növény életet jelent az ember számára, az örökzöld pedig az örökélet szimbóluma. Mérsékelt égövünkön az örökzöld növények, melyek télen is megőrzik a leveleiket és zöld színüket, már ősidők óta az élet és a túlélés szimbólumai voltak. Így valószínűsíthető, hogy Jézus születésének és feltámadásának jelképeként is értelmezhetők az örökzöldek.
A hazai fenyőtermesztők munkája talán sokak számára ismeretlen, ezért szeretnénk egy kis betekintést nyújtani abba tevékenységbe, melynek eredménye olyan nagymértékben járul hozzá az ünnep meghitt hangulatához.
A karácsonyfáknak szánt fenyőket nem a természetes erdőkből vágják ki, hanem ültetvényeken nevelik, tehát a karácsonyfa nevelés ugyanolyan jellegű mezőgazdasági tevékenység, mint pl. a paprika termesztése, azzal a különbséggel, hogy a termés betakarítására több évet is kell várni.
A karácsonyfa-termesztés Magyarországon döntően három megyében, Zala, Somogy és Vas vármegye néhány településén zajlik. Jellemzően azért ezen megyékben alakult ki az üzemszerű termesztésük, mert a fenyő számára itt biztosítottak a környezeti feltételek. A Nyugat-Dunántúl e területein rendelkezésre állnak a kötött, de savanyú talajok, melyet a fenyők igényelnek, a nagyobb természetes csapadékmennyiség és főként a magasabb páratartalom, melyek mind kedveznek a fenyőknek.
Az értékesítésig nagyjából 5-10 évet kell várni, fajtól és mérettől is függően. A legkelendőbbek az 1-3 méter magas fenyők, a kivágott fák helyére pedig minden évben új csemeték kerülnek elültetésre. Ezáltal egyfajta körforgás valósul meg, mely lehetővé teszi, hogy minden évben legyen kivágásra alkalmas fenyőfa. A legkelendőbbek a lucfenyők, melyek kevésbé tartósak, de cserében a legjobb illatúak, az ezüstfenyők, melyek gyönyörű kék színűek, és a nordmann fenyők, melyek tűlevelei nem hullanak, így nagyon tartósak.
A vágott fenyőket tehát direkt erre a célra telepítik, ráadásul kivágásukig is több éven át termelik és frissítik számunkra a levegőt, vagyis az élet alapját, oxigént állítanak elő. Ugyanez nem mondható el a műanyagból készülő műfenyőről, mely szinte csak káros anyag előállításával gyártható. Ráadásul ma már megoldott az élőfenyők ünnepek utáni elszállítása és feldolgozása is, azaz a teljes körforgás elérhető és biztosított: összegyűjtést követően égetésük során villamos energiát termelnek számunkra, illetve egy részükből feldolgozás után fenyőmulcs lesz, így tovább javítják a környezetünket.
Nevelés alatt álló piacképes, több éves fenyőfák (Fotó: Komma László)
Mindezek miatt a „legzöldebb és legkörnyezetbarátabb” megoldásnak ma egyértelműen az élő fenyőt nevezzük.
A karácsonyfa ültetvényekről kiszedett gyökeres földlabdás fenyő feldíszítése és lakásban tartása az élő növény szempontjából kockázatos választás. Korábban sokan azért választották ezt a típust, hogy karácsony után a kertjükben tudjanak gyönyörködni a fenyőben, a kiültetést követően azonban csalódniuk kellett. Ennek oka, hogy a fenyőket a karácsonyfa ültetvényeken nem iskolázzák és nem ültetik át megfelelő időközönként, így a földlabdában nem tud kialakulni elegendő jó gyökérzet. Ezért kiültetésük rendkívül kockázatos, döntően sikertelen. Azt tanácsoljuk, hogy karácsonyfának válasszunk vágott fenyőt, a kertünket pedig tavasszal kiültetett, díszfaiskolában vásárolt, többször iskolázott (átültetett), földlabdás fenyővel díszítsük.
Miután gondoskodtunk a karácsonyfa beszerzéséről, ne feledkezzünk el növényeink szükség szerinti teleltetéséről sem. A lombhullató növényeinkkel általában nem szokott különösebb gond lenni, jól viselik a hazai teleinket. Ugyanakkor az örökzöld növényeink teleltetése jellemzően nagyobb odafigyelést igényel. Ugyanis esetükben az az élettani helyzet áll elő, hogy örökzöld leveleik miatt a tél folyamán is folyamatosan párologtatnak. Ha száraz a talajuk és emiatt nem tudnak vizet felvenni, akkor a levélen keresztüli párologtatásuk miatt gyakorlatilag kiszáradhatnak. Sokan tévesen fagykárnak tulajdonítják, de jellemzően fiziológiai kiszáradás a pusztulás oka. Erre különösen az edényben tartott örökzöld növények érzékenyek, így a tél folyamán is (fagymentes időben) szükség szerint öntözni kell ezeket a növényeket. Az utóbbi időben az enyhe teleknek köszönhetően egyre nagyobb teret hódít a mediterrán növények tartása. Sok helyen már igen nagyméretű dézsákban nevelnek növényeket, melyek mozgatása, teleltetése nem egyszerű feladat. Gondoljunk például a majd minden házikertben és teraszokon tartott leanderekre. Ezen növények és a hasonló fajok teleltetése összetett folyamat. Amig nincs tartósan fagyos időszak, addig viszonylag jól bírják. Azonban egy tartós fagyos időben a cserép földje átfagy, vizet nem tud felvenni, örökzöld levelei párologtatnak és tavaszra a növény kiszárad, elpusztul. Teleltetésükre megoldást jelenthet, ha a dézsájukat vastagon és teljesen betakarjuk jól szigetelő anyaggal, védve a gyökérzetet az átfagyástól, majd a tartósabb lehűlések idején több rétegben fátyolfóliával takarjuk be a növényeket. Ezzel csökkentjük a párologtatást, védelmet biztosítunk a hideg ellen, de légzésükben nem akadályozzuk a növényeket.
Fenyővásárlás estén lehetőleg a minél közelebbi helyről, Magyarországról származót válasszuk, mellyel a helyi termelőket, családokat és gazdaságokat támogatjuk!
Kívánunk minden tisztelt gazdálkodónak, olvasónak boldog karácsonyt, szép magyar fenyőfát, pihenést és erőt az új esztendőre!
NAK / Komma László
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön