Sokszor az egészségesnek látszó lombozat mélyén több kórokozó kártétele is megfigyelhető, melyek az enyhe telet gond nélkül átvészelik. Az aszály nem kedvezett a kórokozóknak sem, azonban a tavaszi párás, csapadékos időjárásban az áttelelő képletekből gyors fertőzési folyamat indulhat el. Ezért folyamatosan monitorozni kell az állományokat, mert a kórokozók súlyos veszteséget okozhatnak, ha nem tudunk megfelelő időben beavatkozni. Csak a fertőzés korai szakaszában történő védekezés lehet eredményes.
Az őszi búza lombozatán gyakran megfigyelhető a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici (Zymoseptoria tritici)), de a kórokozó a tritikálé levelén is okozhat tüneteket. A gomba ivaros alakja (Mycosphaerella graminicola) kisebb jelentőségű, mivel a kórfolyamatban nem játszik szerepet. A kórokozó kezdeti tünetei a növény alsó levelein jelennek meg először. A leveleken kezdetben kisméretű, kerekded, világosbarna színű foltok figyelhetőek meg. A foltok közepe kivilágosodik és bennük apró, fekete pontszerű képletek, úgynevezett piknídiumok alakulnak ki (1. kép). Ezekben nagy tömegben képződnek a konídiumok, melyek szél útján gyorsan terjednek. Ezek az idősebb leveleken hosszanti, erek által határolt, barna színű, elmosódott szélű foltokat okoznak, melyekben szintén megjelennek a piknídiumok (2. kép). A fertőzött levelek elsárgulnak, súlyos esetben el is száradhatnak. A levélen hasonló tüneteket okoz a szeptóriás pelyvabarnulás kórokozója (S. nodorum (Teratosphaeria eucalypti)) is, ami a levelek mellett a felleveleket és a pelyvaleveleket is megfertőzheti (3. kép). A két kórokozót a levéltünetek alapján nem tudjuk elkülöníten
1. kép: Búza szeptóriás levélfoltosság tünete fiatal levélen (Forrás)
A szeptóriás levélfoltosság átlagosnál erősebb fellépése meglehetősen kivételes eset, mivel a fotoszintézisben fontos szerepet betöltő levélemeleteket csak ritkán fertőzi meg a kórokozó. Bár a gombának Magyarországtól nyugatra kedvezőbbek az időjárási körülmények, hazánkban is okozhat jelentős növényvédelmi problémát hűvösebb, csapadékosabb időjárás esetén. Azonban a mély fekvésű területeken is megfigyelhető a magasabb fertőzöttség, ahol a levélnedvesség borítottság hosszabb ideig áll fenn. A korai vetés is kedvez a fertőzésnek, mivel a bokrosodott állományokban a levélnedvesség borítottság szintén magasabb. Emellett a fogékony gabonafajták termesztése is növeli a kockázatot, mivel az egyes fajták kórokozóval szembeni fogékonysága jelentős mértékben eltér. Erős fertőzés esetében a kártétel akár a 30 %-ot is meghaladhatja.
2. kép: Búza szeptóriás levélfoltosság tünete idős levélen (Forrás)
Az őszi szárazság nem kedvezett a szeptóriás levélfoltosságnak sem, mivel a kórokozó nedvességigénye magas. A kórokozó gyakran megjelenik, de önmagában jelentős kárt nem idéz elő, azonban más levélfoltosságat okozó kórokozókkal már jelentősen csökkentheti a gabona asszimilációs felületét. Ezáltal célzottan csak 20-25% körüli, vagy annál súlyosabb fertőzés esetében jellemző a Septoria spp elleni fungicides védekezés. A megfelelő időben és módon végzett kezeléssel akár 6-7 hetes hatástartam is elérhető, ami egy kora tavasztól egészen a virágzásig védelmet biztosíthat a búzának a kórokozó ellen. A gombaölőszer kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az állományban más kórokozók is jelen lehetnek. Erős kórokozó nyomás esetében a tünetek megjelenése mellett a zászlós levél védelme céljából is indokolt lehet a fungicides kezelés. Számos hatóanyag (azoxistrobin, bixafen, bordói keverék, difenokonazol, folpet, fenpropidin, fenpikoxamid, fluxapiroxad, krezoxim-metil, mefentriflukonazol, metkonazol, protiokonazol, proquinazid, spiroxamin, tebukonazol, trifloxistrobin) áll rendelkezésünkre, azonban védekezés előtt érdemes ellenőrizzük a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
3. kép: Búza szeptóriás pelyvabarnulása (Forrás)
NAK / Fodor Attila
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön