Sokszor az egészségesnek látszó lombozat mélyén több kórokozó kártétele is megfigyelhető, melyek az enyhe telet gond nélkül átvészelik. Az aszály nem kedvezett a kórokozóknak sem, azonban a tavaszi párás, csapadékos időjárásban az áttelelő képletekből gyors fertőzési folyamat indulhat el. Ezért folyamatosan monitorozni kell az állományokat, mert a kórokozók súlyos veszteséget okozhatnak, ha nem tudunk megfelelő időben beavatkozni. Csak a fertőzés korai szakaszában történő védekezés lehet eredményes.
A helmintosporiózis típusú levélfoltosságoknak mind búza, mind árpa esetében nagy a jelentősége. A fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) főleg a búzát károsítja, akár 25-30 %-os kárt is okozhat. A leveleken kisméretű, majd ovális, világosbarna foltok jelennek meg. A foltot többnyire sárga udvar szegélyezi (1. kép). A fertőzés előrehaladtával a foltok összefolynak, és a levél elszárad. A kórokozó maggal is terjedhet, de a fertőzött növényi maradványokon is átvészeli többnyire a telet.
1. kép: Búza fahéjbarna levélfoltossága (Forrás)
Az árpán főként a hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres) okoz kárt. Minden évben számíthatunk a kórokozó megjelenésére, akár 70 %-os kárt is okozhat a tavaszi vetéseken. A leveleken hosszanti, hálózatos, barnás színű foltokat okoz, melyeket sárga udvar szegélyez (2. kép). A fertőzött levelek elsárgulnak. A monokultúrás termesztés, valamint a búza-árpa vetésváltás kedvez a fertőzés kialakulásának. A hálózatos levélfoltosság mellett az árpa levélcsíkoltsága (Pyrenophora graminea) is okozhat kárt, azonban a fungicides csávázással jelentősen csökkenthető a kártétel. A levélfoltok a levélhüvelyből indulnak ki, és az ér mentén a levél csúcsig terjednek. Kezdetben sárga színűek, majd nekrotizálódnak.
2. kép: Árpa hálózatos levélfoltossága (Forrás)
A barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) is gyakori. Árpán akár 15 %-os veszteséget is okozhat, búzán többnyire minimális a kártétel mértéke. A leveleken ovális, sötétbarna foltok alakulnak ki. A korai fertőzés kevésbé feltűnő, többnyire kalászhányáskor kezdenek a tünetek jelentőssé válni (3. ábra). Szintén növényi maradványokon marad fent a kórokozó, de maggal is terjedhet.
Az őszi búzán az aszkohítás levélfoltosság (Ascochyta sp) is megjelenhet, ami többnyire jelentős kárt nem okoz. A tünetei hasonlítanak a szeptóriás levélfoltosághoz, de vizuálisan nehéz elkülöníteni azokat. A levélen sárgás, majd szürkés-barna foltok jelennek meg, melyek összefolyva nekrotizálódnak, és a levéllemez elhalását okozzák. A foltokban apró, fekete pontok, vagyis piknídiumok is megfigyelhetők. A rinhospóriumos levélfoltosság (Rynchosporium secalis) hűvösebb, csapadékosabb időben megjelenhet. Elsősorban az árpát fertőzi a kórokozó, nem meghatározó kártétele az őszi búzán. Ovális alakú, szürkés színű, kifakuló közepű foltokat okoz a fertőzött növény levelén. A kalászhányás után árpában megfigyelhető a Ramuláriás levélfoltosság (Ramularia collo-cygni) is, azonban jelentős kárt ritkán okoz. Apró, pontszerű foltokat okoz a leveleken, melyek az élettani foltokhoz nagyban hasonlítanak. Egyetlen különbség, hogy a foltokban jellegzetes konídiumtartók képződnek.
3. ábra: Búza barna levélfoltossága (Forrás)
A különböző levélfoltokat okozó kórokozók ellen a csávás mellett fungicides állománykezelésre is szükség lehet. A készítmény kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az állományban más kórokozók is jelen lehetnek. Számos hatóanyag (azoxistrobin, bixafen, bordói keverék, difenokonazol, folpet, fenpropidin, fenpikoxamid, fluxapiroxad, krezoxim-metil, mefentriflukonazol, metkonazol, protiokonazol, proquinazid, spiroxamin, tebukonazol, trifloxistrobin) áll rendelkezésünkre, azonban védekezés előtt érdemes ellenőrizzük a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
NAK / Fodor Attila
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön