Talán a repce az egyetlen szántóföldi kultúra, melyben a kártevők több problémát okoznak, mint a kórokozók. Azonban nem szabad elfelejtenünk a gombák kártételét sem. A legtöbb problémát a repce fómás betegsége (Leptosphaeria maculans, Phoma lingam) okozza, de a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) és az alternáriás betegség (Alternaria brassicae, A. brassicicola) is jelentős termésveszteséget okozhat. Az idei csapadékszegény tavasz nem kedvezett eddig a kórokozók terjedésének, azonban a csapadékos, párás környezetben védekezésre lehet szükség.
A fóma tünetei már ősszel megjelennek. A leveleken világos, kerekded foltok alakulnak ki, melyekben fekete pontszerű képletek, úgynevezett piknídiumok képződnek. A levelek mellett a gyökérnyaki rész is megfertőződhet. Tavasszal a tünetek főként a szár alsó harmadán jellemzőek. Kezdetben barna, besüppedő foltok alakulnak ki, amik megrepednek és összeszáradnak (1. kép). Ezek a növény víz- és tápanyagszállítását negatívan befolyásolják. Kényszeréréshez, a magok kipergéséhez és a növény pusztulásához is vezethetnek. A szárban a kórokozó fekete színű, ivaros termőtestei is megjelennek, amik biztosítják a kórokozó több évig tartó életképességét. Általában a regulátor kellő védelmet nyújt a kórokozó őszi fertőzése ellen, míg tavasszal a fungicides védekezés többnyire elengedhetetlen.
1. kép: Repce fómás betegségének tünete repce szárán (Forrás)
A fehérpenészes rothadást egy széles gazdanövénykörrel rendelkező, talajból fertőző gomba okozza. Több évig, akár évtizedig életképes maradhat fekete színű kitartóképleteivel, az úgynevezett szkleróciummal. A fertőzött növény szárán megnyúlt, barnás színű foltok jelennek meg, míg a szár belsejében fehér, vattaszerű micélium és szkleróciumok alakulnak ki (2. kép). A fertőzés előrehaladtával a szár megrepedezik, súlyos esetben elszáradhat a növény, ami kényszeréréshez vezethet. A védekezésben a megfelelő termőhely kiválasztása, és a vetésforgó alkalmazása elengedhetetlen. Biológiai védekezésre (Coniothyrium minitans) csak vetés előtt van lehetőségünk.
2. kép: Repce fehérpenészes rothadás (Forrás)
A repce alternáriás betegségének tünetei a becő falán fekete, besüppedő foltok formájában fordulnak elő. A virágzástól a repce éréséig számíthatunk a kórokozó megjelenésére, amikor fungicides védekezésre van lehetőségünk (3. kép). Emellett a védekezésben a kórokozómenetes mag és a növényi maradványok megsemmisítése is kiemelten fontos. Kémiai védekezésre néhány hatóanyag (azoxistrobin, boszkalid, difenokonazol, fluopiram, mefentriflukonazol, metkonazol, mepikvát, tebukonazol piraklostrobin, protiokonazol) engedélyezett a repce kórokozóira. A gombaölőszer kiválasztásánál figyelembe kel venni, hogy az állományban több kórokozók is jelen lehet. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
3. kép: Repce alternáriás betegsége (Forrás)
NAK/Fodor Attila