A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben megfogalmazott alapelvi követelmények alapján a föld használója is köteles a vadban okozott károk megelőzése érdekében a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni, ilyen eszköz a vadriasztó lánc vagy a hanghatáson alapuló riasztó alkalmazása.
Az alkalmazandó terület vonatkozásában korábbi összefoglaló cikkünkben, míg a figyelembe veendő növénykultúra vonatkozásában a vadászati törvény végrehajtási rendeletének módosításáról szóló cikkünkben adtunk tájékoztatást.
Együttműködés a vadászatra jogosultakkal a kaszálások során:
Az első kaszálások időszaka egybeesik számos földön fészkelő madár költési, az őzek ellési időszakával. Az őzek ellése döntően az április végétől június közepéig tartó időszakban történik, ami részben egybeesik a széna és a szilázs készítéséhez szükséges kaszálások időpontjával. Az ilyenkor elfekvő pár napos, illetve pár hetes őzgidák a kaszálógépek munkavégzése miatt veszélyben lehetnek, ezért a betakarítás során szükséges a jogszabályban előírt eszközök használata.
Az őzgidákra a születésük utáni két-három hétben jellemző, hogy anyjukat még nem követik, a földhöz lapulva várják meg visszatértét Ezt „lapuló reflexnek” is nevezik, így védekeznek a ragadozók ellen életük ezen szakaszában, valamint a színezetük mintája is rejtőzködő – ez az életben maradásuk kulcsa. Az őzekben a menekülési reflex csak később alakul ki. Életük első heteiben minden őket érő hanghatásra, zavarásra ösztönösen lelapulnak, nem mozdulnak, még a hangos munkagépek közeledésére sem.
Az Országos Magyar Vadászkamara Vadgazdálkodási Alapjának köszönhetően számos vadászatra jogosult pályázhatott sikeresen drónok beszerzésére. Továbbá lehetőség volt ultrahangos vadriasztó berendezések beszerzésére is. Amennyiben a pályázati forrásból beszerzett ultrahangos vadvédelmi eszközöket nem a pályázó vadászatra jogosult használja a saját vadföldgazdálkodási, gyepgazdálkodási vagy növénytermesztési munkája kapcsán, átruházhatja azt a vadászterületén gazdálkodó földhasználóknak.
Javasoljuk, hogy a gazdálkodó értesítse a vadászatra jogosultat a tervezett kaszálás időpontjáról és helyszínéről, akkor – gyors, hőkamerás drónos felkutatást követően – a vad a szomszéd táblára szakszerűen és ideiglenesen áthelyezve biztonságba kerülhet (bemutató videó ITT megtekinthető). Mindehhez a gazdák és a vadászok közötti együttműködésre van szükség. Ebben közös munka várható a vadászati érdekvédelmi szervezetek (OMVV, OMVK), az Agrárminisztérium szakfőosztálya és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) között. A vadászatra jogosultak intézkedhetnek saját hatáskörben is a hőkamerás drón segítségével történő felkutatásról, majd a gidák mentéséről.
Ha a munkálatok során őzgidát találunk, puszta kézzel semmi esetre se fogjuk meg! Ha mindenképp szükséges elmozdítani, azt lehetőség szerint kesztyűben és vastag fűcsomóval körülvéve tegyük meg, ugyanis az ember szagának észlelése esetén fennáll a veszély arra, hogy a suta elhagyja gidáját. Fontos, hogy az őzsuta csak a táplálkozás idejére hagyja vissza gidáját, így a gidát mindig arra a helyre helyezzük vissza, ahonnan felvettük, de a legjobb, ha a vadászatra jogosult szakszemélyzetének segítségére támaszkodunk.
A fészekalj és gidamentés egyszerre szolgálja a gazdálkodók és vadászatra jogosultak érdekeit és az állatvilág védelmét.
A madárbarát, kizáró kaszálás célja a fészkelő madarak és fiókáik védelme a kaszálás során. Ez a módszer magában foglalja a területek fokozatos, bentről kifelé haladó kaszálását (így az állatok nem szorulnak zárvány területekre), vagy a területek felosztását és szakaszos kaszálását, hogy a vadon élő állatoknak legyen idejük elmenekülni a kaszálatlan részekre. A gépek sebességének csökkentése, valamint a kaszálás megkezdése előtt zajkeltő eszközök használata (pl. hanghatáson alapuló riasztók) szintén hozzájárulhatnak a madarak elriasztásához. Emellett érdemes lehet ún. „menekülési sávokat” hagyni a terület szélén vagy közepén, amelyeket később kaszálnak le, így biztosítva a vadállatok számára a menedéket. Ezen módszerek alkalmazásával jelentősen csökkenthető a kaszálás okozta vadpusztulás, és elősegíthető a biológiai sokféleség megőrzése a mezőgazdasági területeken. A NAK korábbi szakmai cikke ITT, illetve a madárbarát kaszálásról további gyakorlati tanácsok pedig Herman Ottó Intézet és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapjain is elérhetőek,
A GRASSLAND LIFE projekt keretében a természetközeli gyepgazdálkodás jó gyakorlatai iránt érdeklődő gazdálkodók, szaktanácsadók és természetvédelmi szakemberek számára lehetőség van bemutatórendezvényen való részvételre is, melyre Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – mint a projekt hivatalos partnere – szeretettel meghívja az érdeklődőket. Az idei évben első alkalommal 2025. június 11-én megrendezésre kerülő szakmai nap ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További részletek ITT érhetőek el.
NAK / dr. Skobrák György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön