A szilvamoly, az almamoly és a keleti gyümölcsmoly minden csapdázási ponton intenzíven rajzik.
Amennyiben a védekezés mellett döntenek, korábbi cikkünkből tájékozódhatnak a felhasználható hatóanyagokról. Sajnos ezek a molyfajok szinte folyamatosan, egész nyáron rajzanak, amit a tavalyi webkamerás csapdafogások grafikonjai is alátámasztanak. Az idén is erre számíthatunk. Megszűntek a nemzedékenkénti rajzáscsúcsok, amik alapján ki lehetett jelölni a védekezések időpontját.
A burgonyabogár kártételére is számíthatunk. A bogár két nemzedéke egybeolvad, együtt fordul elő a tojás, a lárva és az imágó (1. kép). Ezért egyetlen permetezéssel nem tudjuk megállítani a kártételét. Ráadásul gyorsan alkalmazkodnak a rovarölő szerekhez. Jelenleg csak néhány III. kategóriás hatóanyag (pl.: klorantraniliprol, flupiradifuron, spinozad bio, azadirachtin) engedélyezett a kártevő ellen. Ha csak néhány bokor van a kertünkben, akkor kézzel is összeszedhetjük az imágókat és a lárvákat, valamint eldörzsölhetjük a levél fonákán csoportosuló tojásokat. Az állat biológiájából következik, hogy a vetésváltás és a gyommentesítés is kiemelten fontos a védekezésben. Az ágyás szélére ültetett védőnövények, úgy, mint a csombor, a fokhagyma, a fehér árvacsalán, a körömvirág, a torma és a len is szerepet játszhatnak a védekezésben.
1. Burgonyabogár imágók
Lassan beérnek a kései cseresznyék és meggyek is. A fán maradt, múmiává alakuló maradványokról jövő tavasszal közvetlenül fertőzhet a virágfertőző monília. A lehullott vagy a fán maradó nyüves szemekből megindult a légylárvák talajba vándorlása, ahol a telet báb formájában vészelik át (2. kép). Így jövő tavasszal újra találkozunk a kártételükkel. A károsított termés még összegyűjthető, a talaj bolygatásával a lágy testű nyüvek még gyéríthetők és a csirkék is örömmel felcsipegetik a fehérjedús lárvákat. A Beauveria bassiana gombát tartalmazó készítmények is szerepet játszanak a cseresznyelégy elleni védekezésben. A fa alatti talajra permetezve, majd a talaj felső rétegébe bemosva hatásosan gyéríti a legyeket, addig amíg azok az érzékeny lárvastádiumban vannak. Ugyanezt a műveletet meg lehet ismételni tavasszal is. Ekkor majd a bábokból kibújó, kirepülő legyek érintkeznek a gombával és elpusztulnak mielőtt a tojásrakás megtörténne.
2. kép: Cseresznyelégy által károsított gyümölcs
A felszívódó növényvédő szerek a növény nedvkeringésével haladnak a levélcsúcsok felé. A hatóanyag szerkezetétől, a talaj nedvességétől és pl.: a külső hőmérséklettől is függ az, hogy mennyi ideig nyújtanak védelmet. Azonban nem is jutnak el minden növényi részbe: Pl.: a rózsa szirmaiban nem lesz jelen a felszívódó hatóanyag, a virágszáron elhaltak a kolóniák, de a virágfejek belsejében élve maradtak a lárvák (3. kép).
3. kép: Levéltetű kolóniák rózsán
NMNK / Zsigó György