Mezőgazdasági termelés

A bogyós gyümölcsök gazdaságos termesztésének lehetősége hazánkban, még magasan képzett szakmai körökben is komoly vita tárgya. Abban azonban közös az álláspont, hogy a megváltozott klimatikus adottságok mellett, változatlan formában nem termeszthetők eredményesen a bogyósok.

Fentiek fényében, hazánkban a bogyósok termesztése feltétlenül újragondolásra érdemes. Az újragondolásra és a lehetséges válaszok megadására a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézetének Fertődi Kutatóállomásán megrendezett Agrárerdészeti Bogyós szakmai napon hallhattunk lehetséges víziókat a MATE és a Soproni Egyetem (SOE) kutatóinak előadásaiból. A rendezvényen elhangzott előadásokból - a teljesség igénye nélkül - az alábbi rövid összefoglaló készült:

Már az első előadás hangzatos címmel indult: Sikeresen termeszthetők- e a bogyósok a változó klimatikus körülmények között hazánkban? Eredmények és tapasztalatok a fertődi málna kísérleti ültetvényben mért adatok alapján. Az előadás során elhangzott, hogy a klímaváltozás során a tél végi – kora tavaszi felmelegedést követő fagyok vessző elfagyást okozhatnak. Egyenetlen a kihajtás a kevés hideghatás miatt, napégés jelentkezik a gyümölcsön és a levélen. Tápanyagfelvételi zavar okozta rossz gyümölcsminőség. Gyenge sarjképződési hajlam és növekedés a magas talajhőmérséklet miatt. Egyenetlen vízellátottság miatti fokozott kéregrepedési hajlam jelentkezik. Sajnos napjainkban a bogyósok termesztésénél az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás hatásainak mérséklése. A fő málnafajtáink érési ideje arra a periódusra esik, amikor 35 – 40 Celsius fokos hőmérséklet is előfordul. A szélsőségek elviselésére csupán a nemesítési lehetőségek nem elegendőek, a növények árnyékolására van szükség. Az árnyékolás lehetséges mesterséges elemekkel (árnyékoló sátrak), vagy természetes elemekkel (agrárerdészeti rendszer). A kísérlet a NAIK ERTI- vel közösen indult. A nemesnyár klónok SV-890 ültetése 2017. március végén 9 x 6 m-es térállással, a málna telepítés április elején 2 x 0.5 térállással, továbbá fekete ribiszke 2 x 1 m, és fekete szeder 2 x 1,5 m térállással került eltelepítésre. A kísérletükben kettő vesszőn termő fajta, a ’Fertődi zamatos’ és a ’Fertődi kármin’, és a kétszertermő, fakultatív sarjon termő fajtajelölt, a ’Fertődi narancs’ megújulóképességét, vesszőhozamát és növekedési erélyét vizsgálták. A 2019- es évben csatlakoztak a Soproni Egyetem munkatársai is, akik hidrológiai mérésekkel vizsgálják a rendszer vízforgalmát. A kísérlet értékelésénél megkezdődött a fa dendromassza, mikroklíma, szén körforgalom vizsgálata is az ERTI mérései alapján.

A Fertődi Intézet a bogyósokra fókuszál mind az árnyék alatt, mind a kontroll szabadföldi részen. Az eddigi vizsgálatok során az alábbi következtetéseket vonták le. Málna estén a mérési eredmények és a vizuális tapasztalatok igazolták a termesztés eredményességét. Fekete ribiszke estén szintén kedvező eredményeket figyeltek meg. Fekete szedernél az árnyékolás nem mutatott kiugró értékeket. A túlzott árnyék kedvezőtlen növekedést, gyenge fejlődést eredményezett.  Hasznosabbnak találnák gyümölcsfákkal a telepítést.

Az agrárerdészeti kísérleti demonstrációs terület célja a málnatermesztés ökoszisztéma- szolgáltatásainak, gazdasági életképességének és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességének javítása a Pannon-medencében. A módszer az agrárerdészeti termesztés fenntarthatóságának és a regionális adaptáció lehetőségének vizsgálata a természetes árnyékolás hatásának felmérése a következőkre: mikroklíma, vízgazdálkodás, termelékenység, piacképesség, hozam- és beltartalom, biodiverzitás (méh-biomonitoring pollen analízissel), és a szénlábnyom vizsgálata.

A következő előadás a fertődi agrárerdészeti rendszer hidrológiai vizsgálatát mutatta be. Az agrárerdészet előnyeit és hátrányait mindenképpen figyelembe kell venni, mert egy rosszul megválasztott fafaj és technológia adott esetben sokkal nagyobb hátrányt jelenthet a termesztés során, mint amennyi előny származhat belőle (szerző saját megjegyzése). Talajvízfigyelő kutakat 6 db-ot helyeztek el minden bogyós faj sorában a fák alatt és a kontroll területen is. A talajvíz átlagosan 3-3,5 m mélységben található, a méréseket hetente – kéthetente manuálisan végezték. Az agrárerdészeti terület és a kontroll terület összehasonlítása során a két terület között nem mutatható ki szignifikáns különbség. A fák még viszonylag fiatalok és tág hálózatban lettek ültetve, így a sávok közepén, a fasoroktól 4,5 méter távolságra már nem érezhető a hatásuk. A bogyósok alatt a gyökerek szívóhatása érvényesült, így a talajnedvesség kisebb, mint a sorközi csupasz talajfelszínen. A sorközben rendszeresen talajlazítás történt. Az eredmények alapján látható, hogy komolyabb hatás csak az elkövetkező években várható.

Az agrárerdészeti rendszerekben rejlő klímavédelmi lehetőségek szemléltetése a fertődi kísérleti területen című előadás következett, melyben az agrárerdészeti rendszerek jelentőségét mutatták be, ahol számos lehetőséggel és nehézséggel is szembesülni kell. Lehetőségek vannak a terepi mérés során a felszín feletti és föld alatti biomassza mérésére. A nehézséget pedig az jelenti, hogy a távérzékelés hazánkban a területek kis mérete miatt nem alkalmazható, és modellezés estén pedig túl sok a változó. Az előadás záró gondolataként elhangzott, hogy az agrárerdészet az egyik legígéretesebb negatív kibocsátású „mezőgazdasági” technológia és megfelelő szén- dioxid gazdálkodási intézkedés. A szénmegkötés összetett feladat, így fontos és szükséges a vizsgálatok folytatása, melyeket követően tudják a gazdálkodók és a döntéshozók a döntéseiket meghozni.

A rendezvény utolsó előadása a kutatóállomás általi új bogyós fajtabejelentéseket mutatta be. A málna fajtakínálatnak is alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz: a forgalmazók, a fogyasztók, a hűtő- és konzervipar és nem utolsósorban a termesztők elvárásaihoz. Számos idegen Ribes faj különböző tulajdonságokkal áll rendelkezésre, melyeket a nemesítés-keresztezés során felhasználhatnak. Új fajtáik a ’Fertődi maxima’, mely június elejétől – végéig érik, a ’Fertődi zenit’ június közepétől július közepéig, a ’Fertődi narancs’ június 7-10-től – július közepéig, valamint a nagyon hosszú érésű ’Sári’, mely július elejétől szeptember elejéig érik. Új bodza fajtájuk a Fertődi alfa mely a ’Haschberg’ fajta előtt egy héttel korábban érik, színanyag-tartalma magasabb, pergési hajlama kicsi, bokron és ernyőn belül is együttérő. Egy új rózsafajta (csipkebogyó) is nemesítésre került ’Fertődi parázs’ néven, magas (38%) húsarányú, így a felhasználható alapanyag mennyisége magasabb, mint a hagyományos, gömbölyded csipkebogyó-típusoké. Átlagos hektáronkénti terméshozama 2 – 4 t/ha.

Fertődi agrárerdészeti kísérleti bogyós ültetvény (Fotó: NAK, Szalay Gy.)

A rendezvény konklúziója, hogy elsősorban a bogyós gyümölcstermesztés gazdaságosságát és eredményességét kell szem előtt tartani, ahol az elvárható hozamokat és gyümölcsminőséget el kell tudni érni, függetlenül a klímaváltozás és egyéb tényezők hatásaitól. Azonban, hogy ezt agrárerdészeti, gyümölcsfa, vagy egyéb árnyékolás technikákkal tudjuk a legbiztosabban elérni, arra a következő évek vizsgálatainak választ kell adni.

NAK / Komma László