Vízgazdálkodás

A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium (VVNL) egy több­intézményes konzorciumban működő kutatási és fejlesztési hálózat, melynek célja a hazai vízgazdálkodási rendszerek tudományos megalapozása és innovatív fejlesztése. A VVNL nem egyszerűen laboratóriumi mérésekkel foglalkozik, hanem egy átfogó rendszert alkot: a tudományos kutatás, technológiai fejlesztés és gyakorlati vízgazdálkodási alkalmazások találkozási pontjára épít.

A VVNL célja, hogy a vízfolyásokkal és állóvizekkel összhangban, interdiszciplináris megközelítéssel fejlessze a felszín alatti vízkészletek, a mezőgazdasági és városi vízgazdálkodás, valamint a víz- és szennyvíztisztítás rendszereit. Az éghajlatváltozás és a gazdasági-társadalmi folyamatok veszélyeztetik az ökoszisztémák szolgáltatásait, míg a program a vízbiztonság növelésével és a kockázatok csökkentésével erősíti a társadalmi ellenálló képességet. Rövid távon javítja a vízbiztonsági stratégiákat, hosszú távon pedig tudományos háttérintézetet hoz létre a hazai vízgazdálkodás támogatására.

A kutatások célja, hogy Magyarország adottságaira építve hozzájáruljanak a vízminőség védelméhez. A munka hat fő pillér mentén zajlik összesen 40 alprojekt keretében.

I. pillér: Folyók és árterek

II. pillér: Nagy, sekély tavak

III. pillér: Felszín alatti vízgazdálkodás

IV. pillér: Regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodás

V. pillér: Városi vízgazdálkodás és szennyvízelvezetés

IV. pillér: Vízgyűjtő-gazdálkodás

A vízgyűjtő-területek kezelése kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelés, a városi vízellátás, az árvíz- és aszálykockázat kezelése szempontjából. A labor által fejlesztett módszerek és rendszerek segítenek abban, hogy ezek a kihívások tudományosan megalapozottan legyenek kezelve.

(forrás: https://vvnl.net/)

A VVNL a vízgyűjtő-gazdálkodás területén végzett kutatásai során az alábbi tevékenységeket folytatja:

1. Monitoring rendszerek és adatgyűjtés

A laboratórium kiemelten dolgozik olyan általános monitoring rendszer kialakításán, amely támogatja az Víz Keretterv Irányelv (VKI) végrehajtását, például felszíni és felszín alatti vizek minőségét, tápanyag- és szennyezőanyag-terhelését vizsgálva. A felszíni és felszín alatti vizek állapotfelmérését labor- és terepi mérések, szimulációs technikák révén végzik: ez lehetővé teszi a vízgyűjtő területek dinamikus változásainak nyomon követését. A vízgyűjtő-gazdálkodásban kulcsfontosságú a szennyezőforrások azonosítása és kezelésének fejlesztése: a projekt a hazai vizekben elsőbbségi anyagokra (pl. mikroműanyagok, mikroszennyezők) vonatkozó feltárást is végez.

2. Innovatív módszerek a mezőgazdasági vízgazdálkodásban

A projekt keretében olyan új módszerek fejlesztése zajlik, amelyek kezelik az aszály-, öntözés- és meliorációs kihívásokat, növelik a vízellátási és tárolási kapacitást, és javítják a vízgyűjtők éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét. Ezen fejlesztések hozzájárulnak a vízgyűjtő szintű elemzések készítéséhez, valamint ahhoz, hogy a vízgyűjtő-területen gazdálkodó mezőgazdasági szereplők számára ne csak mennyiségi, hanem minőségi vízellátás is biztosított legyen.

3. Integrált vízgyűjtő-gazdálkodási modellalkotás és tervezés

A kutatócsoportok olyan integrált modelleket dolgoznak ki – egymásra hatást gyakorló vízgyűjtőhidrológiai, és hidrodinamikai modellrendszereket –, amelyek figyelembe veszik a társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontokat is, azaz többek között például a mezőgazdasági hasznosítást vagy a vízhez kapcsolódó konfliktusokat is. A kutatási csoport eredményei hozzájárulnak a VGT4 tervezési folyamat elemeinek felülvizsgálatához is. A laboratórium célja, hogy a tudományos eredmények ne csak publikációkban legyenek elérhetők, hanem gyakorlati alkalmazásokban is: a vízgyűjtő-gazdálkodás szintjén azok beépüljenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe, a mezőgazdasági és vízügyi gyakorlatokba.

NAK/Pók Zóra