A Vidékfejlesztési Programból támogatott minden állatalapú jogcím esetében be kell nyújtani a kifizetési kérelmet akkor is, ha az ügyfél nem rendelkezik támogatói okirattal, vagy kérelme jogorvoslati eljárás alatt áll.
Nagyon fontos figyelembe venni az állatalapú termeléshez kötött támogatási és a Vidékfejlesztési Programhoz fűződő kifizetési kérelmekkel kapcsolatban, hogy az érintett jogcímek beadására szankciómentesen nyitva álló határidő 2018. május 15-én jár le, és ezt követően módosítás is már csak a naponta 1 százalékkal növekvő szankció alkalmazása mellett lehetséges, kivéve az egyedek visszavonását.
A Vidékfejlesztési Programból támogatott minden állatalapú jogcím esetében be kell nyújtani a kifizetési kérelmet akkor is, ha az ügyfél nem rendelkezik támogatói okirattal, vagy kérelme jogorvoslati eljárás alatt áll.
Az állatalapú támogatások kérelmezése esetén mind az 5/2015. (II.19.) FM rendeletben szabályozott átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatására vonatkozóan, mind pedig a 9/2015. (III. 13.) FM rendeletben rögzített termeléshez kötött anyatehéntartás, valamint tejhasznú tehéntartás támogatására vonatkozóan történtek változások a korábbi évekhez képest. Az elektronikus felületen már nem kell csatolni a járási főállatorvos, vagy a hatósági állatorvos által aláírt igazolást a gümőkor-, brucellózis- és a leukózismentességről, mert azt a Magyar Államkincstár minden igénylőre vonatkozóan az illetékes megyei kormányhivataloktól kéri be. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásakor nem áll fenn a hármas mentesség, azt a kormányhivatal nem igazolja és a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelem alapján vis maior kérelem benyújtásával együtt sem jogosult támogatásra.
Több helyen felvetődött a szarvasmarha-állományokban végzett vizsgálatokkal kapcsolatban az a probléma, hogy ha a legutolsó ellenőrzés óta eltelt idő meghaladja a 12 hónapot, a megyei kormányhivatalok meg fogják tagadni a mentesség igazolását. Tekintettel arra, hogy az illetékes járási kormányhivatalok a szarvasmarha gümőkor-, brucellózis- és leukózismentességről határozatot hoznak, amelyben a mentességet igazolják, az mindaddig fennáll, amíg újabb hatósági intézkedés keretében fel nem függesztik, vagy vissza nem vonják. A járási kormányhivatalok a hatósági döntésekről jelentést tesznek a megyei kormányhivatalok felé. Természetesen az állattartó felelőssége mellett az ellátó állatorvosnak, a járási és megyei kormányhivataloknak, valamint a NÉBIH-nek is fontos szervezési, nyilvántartási, intézkedési és jelentési kötelezettségei vannak az ország mentességének fenntartása érdekében. Mindhárom betegség elleni védekezést külön rendelet szabályozza, abban azonban egységesek, hogy az ellenőrző vizsgálatok elvégzését évente (mentes állományokban leukózis esetében háromévente) egyszer írják elő, tehát nem szerepel bennük olyan kitétel, hogy 12 hónapon belül lenne szükséges ezt végrehajtani. Ha valamilyen oknál fogva a támogatási évet megelőző évben nem végezték el a vizsgálatokat, nem született határozat a mentességről, azt még az adott évi EK benyújtása előtt szükséges megtenni.
További változás a 2018-ban benyújtott kérelmeknél az anyatehéntartás támogatásokhoz kapcsolódóan, hogy a szaporítási adatok (termékenyítés, fedeztetés, pároztatás, embrió átültetés) hiánya nem eredményez azonnali elutasítást a Kincstár részéről, mivel a bejelentés elmulasztása esetén ötnapos határidővel a hiányzó adatok Termékenyítési Rendszerbe történő bejelentésének pótlására szólítja fel a mezőgazdasági termelőt. A hiánypótlásra nyitva álló idő meglehetősen rövid, de a NÉBIH által fejlesztett webes felületek használatának lehetősége megkönnyíti az adatközlést, így az viszonylag könnyen megvalósítható. Az adatszolgáltatás papír alapon is teljesíthető, de ebben az esetben a határidő lejártát megelőzően, de legkésőbb a hiánypótlás kézhezvételét követő ötödik napon postára kell adni a bizonylatokat. A papír alapú adatközlés hibája azonban azt eredményezheti, hogy az adatok nem kerülnek be az adatbázisba, míg az elektronikus bizonylatok rögzítése során a felületen megjelennek a hibák, amelyek így kiküszöbölhetők.
Az egységes kérelemhez kapcsolódóan új állatalapú jogcím kifizetési kérelmének benyújtására is lehetőség nyílik, a VP4-10.2.1.2-17 kódszámú „Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának ex situ vagy in vitro megőrzése” című felhíváshoz kapcsolódóan.
A VP3-14.1.1-16 kódszámú „Tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” 2017. évi egységeskérelem-felületen benyújtandó kifizetési kérelme megszemélyesített adatokat tartalmazott, 2018. évben ez már nem lesz elérhető, így a kifizetési kérelmet benyújtó ügyfeleknek kell feltölteni, vagy a felületen rögzíteni a támogatásra jogosult egyedek azonosítóit. A feltöltés technikai megvalósítását könnyebbé teszi a Kincstár által közzétett segédlet, amely az eljárást leíró útmutatóból, és egy ENAR_fülszám_konvertáló.xlsx táblázatból áll.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön