Kamarai hírek

Somogyváron került sor a Magyarok Kenyere program Kárpát-medencei Búzaösszeöntési Ünnepségére.

A Magyarok Kenyere program a határon inneni és túli magyar gazdák kiemelkedő jelentőségű, példaértékű összefogása. Az idei évben összegyűlő búzát jelképesen Somogyváron, a történelmi emlékhelyen öntötték jelképesen egybe, augusztus 8-án.

Magyarországnak a 21. században is szüksége van erős mezőgazdaságra, és szüksége van mindarra, amit a települések, a falvak a nemzet életében játszottak és játszanak ma is – hangsúlyozta köszöntőjében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Rámutatott, hogy a hazai össztermék több mint 5 százalékát a mezőgazdaság adja, és a vidék megmaradása, gyarapodása, hosszú távú jövője továbbra is elsősorban a mezőgazdaságtól függ. Magyarország azon országok közé tartozik, amely nem csupán magát, hanem még egy magyarországnyi embert képes élelmiszerrel ellátni, ez mutatja, milyen erős, milyen értékkel bír az agráriuma minden nehézség ellenére.

Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a búzaösszeöntés ünnepe az összefogásról, az összetartozásról, a hűségről, a kultúra és a történelmi hagyományok tiszteletéről, azokról az értékekről szól, amelyek erőssé tesznek egy nemzetet. A tárcavezető háláját fejezte ki a Magyarok Kenyere program résztvevőinek, köztük a búzát felajánló Kárpát-medencei gazdáknak, a szervezésben, összegyűjtésben szerepet vállaló Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, a Magyarok Kenyere Alapítványnak, a NAK Magyarok Kenyere Nonprofit Közhasznú Kft.-nek, a külhoni gazdaszervezetek munkatársainak, a kárpát-medencei falugazdászoknak.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a Magyarok Kenyere nem „csak” egy program, hanem "az igazi magyar életérzés", az, hogy számíthatunk egymásra. Megmutathatjuk, hogy együtt vagyunk, megélhetjük az összetartozás élményét, megoszthatjuk egymással tudásunkat. "Ez a program hitet, erőt ad, és bármilyen nehézség van, bármennyire is próbálnak manipulálni bennünket itt a Kárpát-medencében, mi kitartottunk, kitartunk" – fogalmazott megjegyezve: hiszi, hogy tudnak Európa népeinek is példát mutatni összefogásból, összetartozásból.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke kiemelte, hogy a kamara a kezdeti jó ötletből, ígéretes kezdeményezésből mára az egyik, vagy talán a legjelentősebb összmagyar mozgalom lett, az összegyűjtött búza mennyisége 10 tonnáról ezer tonnára nőtt. Rámutatott, hogy az összegyűlt gabonával rászoruló nemzettestvéreken, gyermek-, szeretet- és idősotthonok lakóin, sokgyermekes családokon, háború kárvallottjain is segítenek.

Borboly Csaba, az RMDSZ megyei tanácselnöke azt hangoztatta, hogy a búza, mint az élet szimbóluma összeköt minket. A Magyarok Kenyere program révén pedig nemcsak a gazdák munkája és a termés értéke előtt tisztelgünk, hanem a közösség erejét is ünnepeljük, azt az erőt, amelyre egyre nagyobb szükség van. Európában a hatalom még mindig a migráció- és háborúpárti erők kezében van, ők pedig le akarják törni az ellenállásunkat, amíg még van hozzá erejük - fogalmazott. Szavai szerint úgy tűnik, mintha Magyarország és a magyarság ostrom alatt lenne, de ki kell tartania, amíg elfogy a levegő a migrációt, a genderőrületet és a háborút pártoló politikai erők körül.

Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője beszédében kitért rá, hogy a búzaösszeöntés ünnepének helyszíne jelképes: a közelben volt Koppány vezér szálláshelye, Szent László király itt építtetett bencés apátságot, templomot. Madarász Zoltán, a NAK és a Magosz somogyi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy "a parasztember tudja, hogy mi a dolga, minden évben szánt, vet, arat, hogy a nemzetnek meglegyen a kenyere". "Sajnos olyan időket élünk, amikor politikusaink, főleg Nyugat-Európában nem ismerik ezt az egyszerű gondolatot, amit a legutolsó magyar parasztember is ismer, hogy búza kell, kenyér kell, élet kell és békesség kell" – fűzte hozzá.

Antal Tímea, a Dél-kaliforniai Magyar Örökség Alapítvány elnöke azt közölte, hogy a diaszpórában élőknek ünnepek azok az alkalmak, amelyek a magyar szó védelmét, megmaradását szolgálják. "Anyanyelvünk a kultúránkat hordozza, a kultúránkban a lelkünk nyilvánul meg, a diaszpórában valamennyiünk feladata nemzeti identitásunk erősítése, hagyományaink ápolása, és az érdeklődés felkeltése gyökereink mélyebb megismerésében" - fogalmazott.