A NAK Erdő- és Vadgazdálkodási Országos Osztálya a NAK Tolna Vármegyei Szervezete és a Gyulaj Zrt. meghívására a Lengyel – Annafürdőn tartotta kihelyezett osztályülését.
Az osztályülést Dr. Bleier Norbert osztályvezető nyitotta meg, majd a résztvevőket Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója és Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke köszöntötte.
erdeszet-cikk
gyulaj03_gobolos.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/gyulaj03_gobolos.jpg
gyulaj01.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/gyulaj01.jpg
gyulaj04.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/gyulaj04.jpg
gyulaj06.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/gyulaj06.jpg
gyulaj05.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/gyulaj05.jpg
gyulaj_1.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/gyulaj_1.jpg
Gyulaj_7.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/Gyulaj_7.jpg
gyulaj_8.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/gyulaj_8.jpg
gyulaj_2.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/gyulaj_2.jpg
Gyulaj_9.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/Gyulaj_9.jpg
Gyulaj_5_2.jpg
https://www.nak.hu/images/2025/04/erdeszet-cikk/Gyulaj_5_2.jpg
Gőbölös Péter rámutatott, hogy nemzetgazdasági szinten az ágazat a kisebbek közé tartozik, ezért nagyon fontos a szereplők összefogása, együttműködése. A bevételi források is egyre jobban szűkülnek, valamint a klímaváltozás is sújtja az ágazatot. A klímaváltozásra adható válaszok közül kettőt emelt ki. Az első, hogy a Gyulaj Zrt. több éve foglalkozik olyan fafajok szelekciójával, melyek jobban bírják a szárazabb klimatikus viszonyokat. Ez a munka egyes területeken az erdőállományok megmentésének záloga lehet. Másik fontos tématerület az erdészeti vízgazdálkodás, a vízvisszatartás lehetséges irányai. Itt nagyon jó megoldás lehet például tókák létesítése.
Luzsi József, a NAK alelnöke kifejtette, hogy a kamara rendezvénysorozatot tervez a következő időszakban, amely az erdőgazdálkodók felkészítését célozza, és különböző szakmapolitikai aktualitásokat mutat be. A NAK egy éve felállított erdészeti szakértői hálózatának jelentőségére is felhívta a figyelmet. Ők hivatottak segíteni az erdőgazdálkodókat, tulajdonosokat a jogszabályok és támogatások témakörében.
A szakmai előadások sorát Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára kezdte. Az erdő nemzetgazdasági fontosságára hívta fel a figyelmet. Előadásában bemutatta a közeljövőben megjelenő, az ágazatot érintő pályázati lehetőségeket. Rámutatott, hogy mennyire fontos a szaporítóanyag-előállítás, valamint a tavaszi erdőtelepítések megvalósítása. Célként jelölte meg, hogy fontos az ágazat technológiai fejlesztése, amely elmaradott a mezőgazdaság többi ágazatához képest. Technológia-fejlesztésre tehát pályázati forrás várható a közeljövőben. Újdonság az erdészeti fiatal gazda támogatás, hiszen az erdőgazdaságokban is fontos a generációváltás. Felhívta a figyelmet, hogy mintegy 300 ezer hektár magántulajdonú erdőnek nincs erdőgazdálkodója. Ezek a „magukra hagyott” erdők sem környezeti, sem gazdasági szempontból nem kedvezőek. A megoldás érdekében az AM bővíteni fogja a jogi kereteket a közeljövőben megjelenő erdőbirtokossági törvény megalkotásával.
A következő előadó Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója volt. Előadásában a klímaváltozáshoz alkalmazkodás és a szaporítóanyag-gazdálkodás kapcsolatát világította meg. Elmondta: olyan gyorsan változik a klíma, hogy a fafajok a normál genetikai alkalmazkodó képességgel ezt képtelenek követni. A számukra kedvezőtlen – megváltozott – körülmények között kipusztulnak, az új telepítések pedig képtelenek életben maradni, vagy csak hatalmas anyagi ráfordítások árán. Megoldás lehet délebbről, szárazabb körülményekhez alkalmazkodott szaporítóanyagok beszerzése vagy hazai szárazságtűrő fafajok felkutatása, mint például a Magyar tölgy, és elindult egy török-magyar kutatási projekt is ebben a témában. A főigazgató előadása további részében a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által létrehozott döntéstámogató rendszert mutatta be, amely nagy segítség lehet az erdőtelepítések megvalósítása kapcsán.
Gál László, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezetője az elmúlt hét év tapasztalatai alapján foglalta össze a Gyulaj Zrt.-nél a klímaváltozás okozta negatív hatások ellensúlyozására megtett lépéseket. Több génmegőrzési program is indult, melyek célja felkutatni azokat a facsoportokat, fákat, melyek száraz körülmények között is életképesek, és ezek szaporítóanyagát hasznosítani. A szárazságtűrő Olasz molyhos tölgyből hét év alatt 150 ezer csemetét neveltek, 6 helyen géngyűjteményt hoztak létre, 17 hektár magtermesztő ültetvényt létesítettek Tolna vármegyében. Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy országosan itt zajlik a legkomplexebb erdészeti génmegőrzési munka.
Szalai Károly, a NAK erdőgazdálkodási csoportvezetője bemutatta a regionális erdészeti szakértői hálózat munkáját. Országosan 9 szakértő dolgozik, Tolna vármegyében Temesi Péter látja el ezt a feladatot. Elmondta továbbá, hogy az érdekképviseleti tevékenység terén is jelentős előrelépés történt, több jogszabály-módosítási javaslat került benyújtásre, kiadványokat és tájékoztató cikkeket jelentetett meg a NAK az erdőgazdálkodók informálása céljából.
A szakmai előadásokat követően terepi programra került sor, melynek keretében a résztvevők a Wosinszky Sánc elnevezésű területen megismerkedhettek az Olasz molyhos tölgy erdészeti génmegőrzési programmal, Sándor-majorban pedig a Kocsányos tölgy géngyűjteménnyel.
NAK