A közeljövőben induló, az élelmiszeripar megújítását célzó támogatási programról esett szó egy szakmai fórumon, amelyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviseltette magát.
Hamarosan indul az a támogatási program, amelyben elsősorban hazai cégek kapnak befektetési lehetőséget az élelmiszeripar megújítására – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke, pénteken, Székesfehérváron, az „Egészséges magyar élelmiszerek – a helyi gazdáktól az asztalig” elnevezésű szakmai fórumon. Hozzátette: Magyarországon az élelmiszer-feldolgozó ipar szinte teljes egészében külföldi tulajdonban van, így „egyes ágazatok sorsát néhány multinacionális nagyvállalat dönti el": az élelmiszeripari export árbevételének 50 százalékát húsz nagyvállalat adja, ezek közül tizenegynél 100 százalékos, négy esetében többségi külföldi tulajdon van, és mindössze öt cég van hazai tulajdonban.
Jakab István elmondta, a támogatási program célja, hogy az egészséges hazai alapanyagokat feldolgozó, profi technológiát alkalmazó cégek jöjjenek létre lehetőleg gazdatulajdonban, vagy résztulajdonban. Hozzátette, a pályázók maximum 500 millió forintra pályázhatnak majd, ennek háromszorosát csak a gazdatársulás keretében létrejövő feldolgozóüzemek kaphatják. Ahogy fogalmazott, a feldolgozatlan alapanyagok exportálásával „a munkalehetőséget is exportáljuk", ám amennyiben a hozzáadott érték helyben keletkezik, abból több bevétele származik a gazdatársadalomnak, mert az mindig magasabb áron értékesíthető, mint a nyersanyag.
Varga Gábor Sárbogárd és térsége országgyűlési képviselője az eseményen azt mondta, a támogatási program további célja, hogy a helyi kistermelők piachoz jussanak Fejér megye déli részén is.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke közölte, hogy a válság idején Franciaországban a kézműves sajtot előállítók esetében az egy főre jutó jövedelem 40 ezerről 45 ezer euróra emelkedett. Megjegyezte, azoknak, akik csak nyerstejet értékesítettek, 20 ezer euróra csökkent a bevételük. Úgy vélte, Európa megbecsüli a valódi nyomon követhetőséget, de a szántóföldtől az asztalig szlogen ma még sok esetben nem igaz. Jelezte, a magyar társadalomnak kell kikényszerítenie, hogy ellenőrizhető folyamat végén jusson el az asztalra az egészséges élelmiszer, amely nyilvánvalóan előtérbe helyezi majd a helyi termékeket.
(MTI)