Befejeződött a helyben termelt élelmiszerek értékesítését és fogyasztását elősegítő Helyi Termék Éve-sorozat. A kedvező eredményekre és fogadtatásra tekintettel 2016 őszén folytatódik a program.
Egy évvel ezelőtt, 2015 áprilisában Szegeden indult és 2016 márciusában Kaposváron ért véget a Helyi Termék Éve 2015 elnevezésű, a termelőkhöz és a vásárlókhoz szóló programsorozat, amelynek több célja volt: a helyi termékek előállításának, fogyasztásának és vásárlásának ösztönzése, az együttműködés elősegítése a lánc szereplői között, a helyi adottságokhoz és hagyományokhoz köthető kézművesség és turizmus népszerűsítése.
A kormány és a Földművelésügyi Minisztérium által kezdeményezett húszállomásos eseménysorozatban – amelynek során az adózásra, a piacnyitásra, a védjegyekre, az élelmiszerjelölésre, a termelésre és az értékesítésre vonatkozó aktuális szabályokat, tudnivalókat is ismertették az őstermelőkkel és a vállalkozókkal – közreműködött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Nemzeti Művelődési Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Herman Ottó Intézet is.
Az érintettek az egy év alatt összegyűlt tapasztalatokat egy szakmai zárókonferencián összegezték április 15-én. A legfontosabbakat Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős FM-államtitkár egy aznapi sajtótájékoztató keretében ki is emelte. Így kitért arra, hogy már egy év alatt is nőtt a helyi termelői piacok száma (214-ről 271-re), négy esztendőt tekintve pedig még jelentősebb a bővülés (2012-ben 117 piac volt). A Nébih adatai szerint pedig nem csak az utóbbi tizenkét hónapban, hanem 2010 óta nőtt a regisztrált kistermelők száma: 2010 és 2015 között megháromszorozódott, már 15 ezren gondolják úgy, hogy nem csak kellemes időtöltés saját termékkel piacra lépni, hanem gazdaságilag is megéri. Mivel a termelők és a vásárlók egymásra vannak utalva, így mindkét fél tájékozódását nagy mértékben segítette a Nébih által létrehozott helyboljobb.hu weboldal.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezte illetve biztosította az említett húsz fórumon a kerekasztal-beszélgetésekhez a termelőket, termelői „jó gyakorlatokat”. Emellett a programsorozat apropója adta a Helyi Termék Kézikönyv elkészítésének ötletét, amelynek 2016-os kiadása a kamarai portálról letölthető, vagy nyomtatott változata elérhető a NAK megyei szervezeteinél. A kiadvány összefoglalja a helyi termékek előállításának feltételrendszerét, az értékesítés lehetséges változatait (helyi piacoktól a közétkeztetésig), az élelmiszerjelöléssel és a védjegyekkel kapcsolatos tudnivalókat, az élelmiszer-előállítás biztonsági és higiéniai előírásokat, a vonatkozó adózási szabályokat és a legkedvezőbb vállalkozási formákat is. A NAK emellett honlapján közzétette a termelőipiac-kereső modulját, amely egy könnyen lekérdezhető országos adatbázis a fogyasztók és a termelők számára egyaránt. Ennek segítségével többféle keresési lehetőséget is választhat az érdeklődő, így „piac”, „termelő” vagy „termék” szerint, a kívánt megyét vagy termék esetén a kívánt termékcsoportot kiválasztva.
Továbbá a kamara közreműködött a helyi termékekre, termelőkre vonatkozó jogszabályi környezet átalakításában is. A kereskedelmi törvény, a kistermelői rendelet és sok más kapcsolódó jogszabály azt tette lehetővé, hogy kis- és közepes méretű gazdaságok önállóan, a kereskedőket kihagyva közvetlenül vigyék a piacra termékeiket, találkozzanak a fogyasztókkal, illetve hogy beinduljon a kézműves, hagyományos úton előállított feldolgozott termékek előállítása. A jogszabályi változások pozitív hozadéka, hogy egyre inkább szaporodnak a termelői piacok is – amire az államtitkár is utalt.
Kelendő volt még a kolbász is
A NAK szerint a jól működő piacok hozzájárulhatnak a fenntartható vidékfejlesztés céljainak megvalósulásához, még több termelőt generálhatnak, termelésre ösztönözve a vidéki lakosságot. A „helyi termékes év” során is kiderült a kamara számára, hogy egyre nagyobb fogyasztói igény mutatkozik a termelői minőségű élelmiszerek iránt. (A vásárláshoz ideális hely az a termelői piac, ahol az áruk többnyire 40 kilométer sugarú körből érkeznek őstermelők, kistermelők földjéről. Ettől válik helyi termékké és piaccá.) A nagy sikerre való tekintettel – mint arra Zsigó Róbert is utalt – felmerült a folytatás iránti igény, így a szaktárca 2016 szeptemberétől frissített programmal tervezi megrendezni a szakmai fórumsorozatot.
(fotó: NAK/Gyulai Tóth Zoltán)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön