Május utolsó hetében a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt csapata egy négy napos tanulmányúton vett részt Szlovéniában, azzal a céllal, hogy tapasztalatot cseréljen a szlovén LIFE integrált projekt vezetőivel és résztvevőivel.
Hasonlóan a magyar programhoz a szlovén kollégák szintén a természetközeli gyepgazdálkodást helyezték fókuszba – némiképp más megközelítésben, mint mi. A NAK részéről az alábbi tapasztalatokkal gazdagodtunk.
A gazdálkodók elengedhetetlenek a gyepek megőrzéséhez
Habár egy Magyarországnál lényegesen kisebb országról beszélünk, jóval kisebb üzemméretekkel (átlagosan pár hektár egy gazdaság, a 10 hektár vagy annál több, az már nagy gazdaságnak tekinthető) mégis kulcsfontosságúak ezek a területek és a gazdálkodási tevékenység egyes védett fajok: elsősorban lepkék megőrzéséhez. Ebből kiindulva a szlovének az integrált LIFE projektjüket a gazdálkodókra építették, hogy egyre inkább érdekeltté tegyék őket a természetbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásában. Annak érdekében, hogy a gazdálkodókat is minél nagyobb számban nyerjék meg az ügynek, komoly felmérést folytattak a körükben, hogy mik azok a fő tényezők, amik motiválnák őket a gazdálkodási gyakorlatuk megváltoztatásában. Mindamellett, hogy a támogatások itt is jelentős ösztönző erővel bírnak, több olyan – a támogatásokhoz legfeljebb közvetetten kapcsolódó – feltételt említettek a gazdálkodók, amelyek a pénz mellett fontosak voltak a számukra. Többek között ilyen volt az adminisztrációs terhek csökkentése, amelynek egyik kulcs eleme, hogy azok a szlovén gazdálkodók, akik bármilyen zöld KAP támogatásban vesznek részt (AKG, AÖP, ÖKO stb.) nem kell gazdálkodási naplót vezetniük. Fontos: a jogszabályból adódó kötelező jelentéseket – nitrát, növényvédőszer használat – a szlovén gazdáknak is vezetni kell a naplóban, de ezen felül mást nem. Magyarországon is ebbe az irányba alakul a napló vezetési kötelezettség.
Külön érdekes az is, hogy a szlovéneknél nincs jogszabályban meghatározott földhasználati szabályozás a Natura 2000 gyepekre vonatkozóan – ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Ezen szabályozás hiánya nyomás a szlovén környezetvédelmi minisztériumon, hiszen valamivel igazolnia kell az Európai Bizottság felé, hogy a kijelölt Natura 2000 gyepeit megfelelően kezeli, biztosított a természeti értékek fennmaradása. Ugyanezen okokra visszavezethetően, mivel nincsenek kötelezően előírt gazdálkodási gyakorlatok, így a szlovéneknél nincs Natura 2000 gyepkompenzációs támogatás, illetve a Natura 2000 jelleg a többi támogatás kapcsán nem jelent akkora előnyt, mint mondjuk nálunk (plusz pont AKG-ban, a Földhasználat-váltást elősegítő nem termelő beruházásokban… stb.). Az integrált LIFE projektjük kapcsán próbálkoztak néhány – elsősorban kaszálási – előírás bevezetésével, közepesen sikeresen, értve ez alatt hogy a Natura 2000 gyepen gazdálkodók közel kétharmada vett részt a programban, ami két dolognak volt köszönhető: a stabil és nagyon komolyan felkészült szaktanácsadói hálózatnak, akik szinte minden terhet levettek a gazdálkodók válláról és üzemre szabottan megterveztek mindent a gazdálkodónak és a 300 EUR/hektár támogatásnak, amit a gazdálkodó az agrártámogatásokon felül kapott a projektből, azzal a feltétellel hogy kötelezően vállalta, hogy a szlovén AKG-ba belép és folytatja a természetkímélő gyepgazdálkodást.
A szlovén gazdák helyzete: csökkenő állatlétszám – természetközeli gazdálkodás és támogatások, mint alternatíva
Akárcsak Magyarországon, a szlovéneknél is probléma az elöregedő gazdatársadalom és a fiatalok egyre kisebb szerepvállalása a mezőgazdaságban. A történelem során mindig is a kis birtokok voltak jellemzők a gazdálkodásukra, mind a növénytermesztést, mind az állattartást nehezítették a hegyvidéki körülmények és a széttagoltság – azonban ezekhez sikerült jól alkalmazkodniuk. Ugyanakkor a tanulmányút több helyszínén is elmondták, hogy a nagy létszámú, külterjes állattartás ritkának számított, részben a nagyragadozók miatt, részben mert nem volt annyi állat – így a gyepgazdálkodásuk sokkal inkább a kaszálásra és bálázásra alapozott, semmint a legeltetésre. Az évek során pedig még inkább csökkent az állatlétszám, így a bálákat is egyre nehezebben tudják hasznosítani. Felmerült a biomassza üzemekben való hasznosítás, de több esetben is azt válaszolták, hogy nem mindenhol van erre lehetősége a gazdálkodóknak és az átvételért fizetniük kell.
Az integrált LIFE projektben, mivel a védett hangyaboglárkák voltak a fókuszban, a kaszálási előírásokra alapozták a támogatást. A késői kaszáláson (június 15. után lehetett csak kaszálni) volt a hangsúly, így a 300 EUR/hektár támogatással elsősorban azt kompenzálták, hogy a gazdálkodó lényegében alomszénát állít elő, mert a késői kaszáléknak alacsony a tápértéke, másra nem igazán alkalmas. A folyamatosan csökkenő állatlétszám miatt azonban az alomszénára is egyre kisebb a kereslet, több szlovén gazdálkodó inkább átáll a szántóföldi növénytermesztésre.
A szaktanácsadás kiemelkedő szerepe
Szlovéniában nincsen falugazdász hálózat, a falugazdászok szerepét államilag fizetett szaktanácsadók látják el, akiknek a szlovén agrárkamara folyamatos oktatásokat, képzéseket biztosít. Három különböző szintje van a szaktanácsadásnak:
- területi tanácsadó
- specialista szaktanácsadó
- nemzeti specialista szaktanácsadó (legmagasabb szint).
Az egységes kérelem benyújtásáért pénzt kérnek, ez egy fix áras szolgáltatás: 15 EUR/fél óra, minden más tanácsadási tevékenységük ingyenes a gazdálkodó számára.
A tanulmányút során megtapasztaltuk, hogy a szlovén gazdálkodók jelentős mértékben támaszkodnak a szaktanácsadói szolgálatra, az integrált LIFE program egyik kulcsszereplői is a szaktanácsadók voltak, akik segítettek a gazdálkodóknak a részvételben (tervezés, kivitelezés) és a projekt tovább vitelében az egyes agrártámogatásokban.
NAK / Gyenes Adrienn
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön