2021. május 3. és 16. közötti időszak zivataros napok bemutatása generátorok bekapcsolásának és a meteorológia helyzet szempontjából.
Az adott időszak alatt több alkalommal vonultak át heves zivatarok hazánkon, amelyekben szupercellák is kialakultak az ország néhány pontján. A két hét alatt az időjárás 6 napon tette szükségessé a generátorok üzemeltetését.
A következőkben, az utólagos elemzésekkel részletezzük, hogy a generátorokat mikor kellett üzemeltetni az elemzési időszakban (1. és 2. kép) illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek és mely területeket érintették (3. és 4. kép).
METEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
A május első két hetében szinte egymást követték a frontok, melyek közül a május 13. és 15-i napon hazánkon is átvonuló frontok okoztak néhol jelentős mennyiségű csapadékot.
Május 13-án, Európa, így hazánk időjárást is ciklonok és azok frontjaik határozták meg, amelyek mentén zivatarok alakultak ki.
Az összeáramlási (konvergencia) vonalak mentén (5. kép) kialakuló záporok, zivatarok pattantak ki a déli és keleti országrészben, melyekből helyenként borsó nagyságú jég hullott (6. kép).
A labilisabb és nagyobb nedvességtartalmú levegő kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának, amelyek először Békés-, Szabolcs-Szatmár-Bereg- valamint Hajdú-Bihar megyékben kora délutáni órákban pattantak ki. A legveszélyesebb felhőzet Békés megyében alakult ki, az erőteljes feláramlás hatására a nedves levegő 7000 méter fölé emelkedett. Ebből az alacsony hőmérsékletű magasságból (- 30 °C) borsó nagyságú jég is elérhette a talajfelszínt.
A hazánkhoz hasonló időjárási helyzet mellett, május 13-án Lengyelországban is többfelé hullott nagyobb mennyiségű jég a kialakult heves zivatarokból (7. és 8. kép).
Május 15-én a hidegfront érkezése előtt labilisabb és nagyobb nedvességtartalmú levegő érkezett, ami kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának. A délutáni órákban Ausztria felől szupercellás zivatarok érkeztek hazánkba, melyek már nagyobb mennyiségű jeget tartalmaztak (9. kép). A Peresznyén tapasztalt jégesőt is az egyik ilyen szupercella okozta. A legveszélyesebb zivatarfelhők Vas megyében alakultak ki, ahol az erőteljes feláramlás hatására a felhők jégveszélyes részei 7000 méter fölé emelkedtek. Kőszegi járás felett hosszabb ideig (1 óra) tartózkodott ebben a magasságban a jégveszélyes felhőrész, az alacsony hőmérsékleten (- 25 °C alatti hőmérsékleten) olyan nagy mennyiségű és méretű jég tudott kialakulni, amelynek következtében búza, borsó, cseresznye nagyságnyi jég hullott.
Május 3. és 16. között 28 369 ezer villámot számláltak meg az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei (10. kép).
Forrás:
https://eswd.eu/cgi-bin/eswd.cgi
https://www.idokep.hu/hirek/ma-sem-usszuk-meg-jeg-nelkul
https://www.facebook.com/metkep.met/photos/pcb.2899588603662799/2899588583662801/