Országos hírek

2021. május 17. és 30. közötti időszak zivataros napok bemutatása generátorok bekapcsolásának és a meteorológia helyzet szempontjából.

A két hét alatt több alkalommal vonultak át heves zivatarok hazánkon, amelyekben szupercellák is kialakultak, néhol nagyobb mennyiségű csapadékkal kísérve. Az elemzett időszak alatt az időjárás 9 napon tette szükségessé a generátorok üzemeltetését.

A következőkben, az utólagos elemzésekkel részletezzük, hogy a generátorokat mikor kellett üzemeltetni az elemzési időszakban (1. és 2. kép) illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek és mely területeket érintették (3. és 4. kép).

 

ZIVATAROK NAPI MAXIMÁLIS VESZÉLYESSÉGI FOKOZATA

 

METEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

Május második felében is folytatódott a frontátvonulás. A május 23-án és 30-án hazánkon is átvonuló frontokkal érkező heves zivatarok néhol jelentősebb mennyiségű csapadékot eredményeztek.

Május 23-án egy hidegfront érkezésének és a kedvező légköri feltételeknek (labilisabb és nagyobb nedvességtartalmú levegő) hatására alakultak ki heves zivatarok, illetve szupercellák, amelyeket nagy mennyiségű csapadék, viharos erősségű szél és jégeső kísért.

15 óra után, a Duna-Tisza közén két szupercella kezdte meg életútját (5. kép). Az Alföldön kialakult szupercellák kelet felé haladtak tovább, amelyek közül az északabbra lévő cella Szolnok-Törökszentmiklós irányába mozgott. A másik szupercella délebbi vonalon haladt tovább, Nagykőrös-Mezőtúr irányába, melynek ereje egészen a keleti országhatárig kitartott. (6. kép).  A legveszélyesebb felhőzet Jász-Nagykun-Szolnok megyében alakult ki, az erőteljes feláramlás hatására a nedves levegő 8000 méter fölé emelkedett. Ebből az alacsony hőmérsékletű magasságból (- 35 °C) borsó, cseresznye, néhol dió nagyságú jég is elérhette a talajfelszínt (7. kép).


5. kép: Mezőhék közelében kialakult szupercella

6. kép: Tiszaföldvár mellett kialakult szupercella

7. kép: Mezőtúron jelentettek cseresznye. dió nagyságnyi jeget

Május 30-án szinte „fortyogott a légkör” a Kárpát-medencében, amelyet a közelünkben örvénylő magassági hidegörvény okozott.

(https://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_alapismeretek/meteorologiai_szotar/)


Néhol komolyabb légköri elektromos tevékenység (zivatar) is zajlott, a villámsűrűség térképen látható, hogy hol dörrent meg az ég (8. kép). A záporok, zivatarok egymás után pattantak ki a késő délelőtti órákban, ekkor még jellemzően a Tiszántúlon, illetve Budapest térségében, majd a délután folyamán egyre inkább nyugatabbra tolódtak, több helyen jégeső kísérte az erősebb cellákat (9. kép).

8. kép: 24 órás villámsűrűség május 30-án