2021. május 17. és 30. közötti időszak zivataros napok bemutatása generátorok bekapcsolásának és a meteorológia helyzet szempontjából.
A két hét alatt több alkalommal vonultak át heves zivatarok hazánkon, amelyekben szupercellák is kialakultak, néhol nagyobb mennyiségű csapadékkal kísérve. Az elemzett időszak alatt az időjárás 9 napon tette szükségessé a generátorok üzemeltetését.
A következőkben, az utólagos elemzésekkel részletezzük, hogy a generátorokat mikor kellett üzemeltetni az elemzési időszakban (1. és 2. kép) illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek és mely területeket érintették (3. és 4. kép).
ZIVATAROK NAPI MAXIMÁLIS VESZÉLYESSÉGI FOKOZATA
METEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
Május második felében is folytatódott a frontátvonulás. A május 23-án és 30-án hazánkon is átvonuló frontokkal érkező heves zivatarok néhol jelentősebb mennyiségű csapadékot eredményeztek.
Május 23-án egy hidegfront érkezésének és a kedvező légköri feltételeknek (labilisabb és nagyobb nedvességtartalmú levegő) hatására alakultak ki heves zivatarok, illetve szupercellák, amelyeket nagy mennyiségű csapadék, viharos erősségű szél és jégeső kísért.
15 óra után, a Duna-Tisza közén két szupercella kezdte meg életútját (5. kép). Az Alföldön kialakult szupercellák kelet felé haladtak tovább, amelyek közül az északabbra lévő cella Szolnok-Törökszentmiklós irányába mozgott. A másik szupercella délebbi vonalon haladt tovább, Nagykőrös-Mezőtúr irányába, melynek ereje egészen a keleti országhatárig kitartott. (6. kép). A legveszélyesebb felhőzet Jász-Nagykun-Szolnok megyében alakult ki, az erőteljes feláramlás hatására a nedves levegő 8000 méter fölé emelkedett. Ebből az alacsony hőmérsékletű magasságból (- 35 °C) borsó, cseresznye, néhol dió nagyságú jég is elérhette a talajfelszínt (7. kép).
5. kép: Mezőhék közelében kialakult szupercella
6. kép: Tiszaföldvár mellett kialakult szupercella
7. kép: Mezőtúron jelentettek cseresznye. dió nagyságnyi jeget
Május 30-án szinte „fortyogott a légkör” a Kárpát-medencében, amelyet a közelünkben örvénylő magassági hidegörvény okozott.
(https://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_alapismeretek/meteorologiai_szotar/)
Néhol komolyabb légköri elektromos tevékenység (zivatar) is zajlott, a villámsűrűség térképen látható, hogy hol dörrent meg az ég (8. kép). A záporok, zivatarok egymás után pattantak ki a késő délelőtti órákban, ekkor még jellemzően a Tiszántúlon, illetve Budapest térségében, majd a délután folyamán egyre inkább nyugatabbra tolódtak, több helyen jégeső kísérte az erősebb cellákat (9. kép).
8. kép: 24 órás villámsűrűség május 30-án
9. kép: Kemenesmagasiban hevesebb zivatarok is kialakultak május 30-án
A labilisabb és nagyobb nedvességtartalmú levegő kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának. A legveszélyesebb felhőzet Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében alakultak ki, az erőteljes feláramlás hatására a nedves levegő 6400 méter fölé emelkedett. Ebből az alacsony hőmérsékletű magasságból (- 28 °C) búza, borsó nagyságú jég is elérhette a talajfelszínt (10. kép).
10. kép: Május 30-án Kalocsa környékén hullott búza, borsó nagyságnyi jég
Az idei év áprilisában és májusában az átlagosnál hűvösebb volt az időjárás, mégis több zivataros és bekapcsolási napon vagyunk túl, mint a korábbi évek azonos időszakában.
A zivataros napok magas száma a következő tényezők hatására alakulhatott ki:
- A felhőzetben lévő fagyhatár magassága nagyon alacsonyan volt.
- Minden zivatart jelző meteorológiai paraméter szélsőséges értéket mutatott, melyek áprilisban és májusban általában nem jellemzőek.
- A hideg idő ellenére, több napon alakultak ki zivatarok és hullott nagyobb mennyiségű csapadék. A talajban rendelkezésre álló kellő mennyiségű nedvesség és a rövid napsütéses időszakok, „jó táptalajt” biztosítottak a zivatarok kialakulásának.
- A hidegfrontok nedves, hideg levegővel érkeztek hazánk területére.
- Több esetben alakult ki nagyobb mennyiségű és méretű jégszemeket tartalmazó szupercella hazánk felett, amelyek ellen a rendszer nem tud kellő hatékonysággal védekezni.
Május 17. és 30. között ezer 24 050 db villámot számláltak meg az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei (11. kép).
Forrás:
https://eswd.eu/cgi-bin/eswd.cgi
https://www.idokep.hu/hirek/szupercellakkal-jegesovel-vonult-a-front
https://www.idokep.hu/hirek/tuba-jegeso-kiseri-a-mai-zivatarokat