Országos hírek

Bár az uniós kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységeket támogató Horizont 2020 kutatási keretprogram 2020 év végén befejeződött, a jelenlegi EU-s költségvetési ciklusban is elérhetőek lesznek uniós források a kutatásokra: idén indul az új keretprogram, a Horizont Európa. Az átmeneti időszak kapcsán a hazai és uniós agrárkutatás általános és kamarai vonatkozásairól Dr. Győrffy Andreával, a NAK KFI-ért is felelős csoportvezetőjével beszélgettünk.

Hogyan fejlődött a NAK KFI-csoportja és milyen feladatai vannak?

A kamara szervezeti átalakítása során több eddigi szervezeti egységből a Stratégiai és Vidékfejlesztési Igazgatóságon belül létrejött a Külkapcsolati csoport. Ezzel a KFI-témáink integrálódtak az egykori külügyi, külkapcsolati feladatok közé. Példaként: itt foglalkozunk a Copa-Cogeca képviseleti, a V4-es, három tenger régiós, illetve kárpát-medencei, a kétoldalú gazdasági vegyesbizottsági (GVB), tehát a nemzetközi kapcsolattartási és érdekérvényesítési ügyekkel is. Emellett a Külkapcsolati csoporthoz tartozik a kamara Brüsszeli Irodája is. Ezzel kibővült a profilunk és a látókörünk is. Szó szerint globálissá vált, ugyanis például az idei évtől tagjai vagyunk a Gazdálkodók Világszervezetének is. A GVB együttműködések pedig – például Üzbegisztánnal, Szerbiával –, a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül csatornázódnak be a kamarához. Néha én is rácsodálkozom, mennyi és mennyire sokrétű nemzetközi kapcsolatunk van.

 

Dr. Győrffy Andrea

 

Mi a helyzet a nemzetközi események terén?

A járványhelyzet miatt teljesen átalakultak. Szinte mindent online tartanak meg. Így költség- és időhatékonyak, viszont a kapcsolatok építése szempontjából kevésbé szerencsések, és ráadásul kevésbé aktívak az emberek. A találkozás egy összetartó erő. Nyilván, akit ismersz, tartod vele a kapcsolatot akár hónapokig, évekig is, de szerintem nem érdemes áttérni teljesen online-ra. Ez az évek alatt kiépülő kapcsolati tőke rovására megy.

Milyen uniós projektekben vesz részt a NAK?

Hét Horizont 2020-pályázatban veszünk részt és egy LIFE integrált pályázatban. Ezek több éves futamidejűek, sok évre lekötnek minket, megvan az üteme, hogy mikor tudunk bevállalni újabbakat.

Milyen területeken aktív a kamara új külkapcsolati csoportja?

Ahogy mondtam, megtartottuk az alapfeladatainkat, és mindig vannak futó és nemzetközi pályázataink, illetve megfelelő téma és erőforrások elérhetősége esetén újakat is adunk be. Próbáljuk szélesíteni itt is a látókörünket, már nem csak Horizont 2020-pályázatok iránt érdeklődünk. Célunk, hogy a meglévő együttműködéseink és kapcsolataink mellett be tudjunk hozni a tagság részére is együttműködési lehetőségeket. Ez egy hosszabb kifutású dolog lesz. Most tapasztalatokat szerzünk, és – különösen szűkebb szakterületekre vonatkozóan – már működő személyes kapcsolatok alapján tudunk majd valóban értékes szakmai együttműködéseket megalapozni. Vannak kevésbé tagolt, átláthatóbb kutatási területek, ilyen az állategészségügyi vagy az állatvédelmi terület, szemben például az élelmiszeripar területével, ami sokkal több szereplővel bír. Látnunk kell, hogy kikkel tudunk itthon együttműködni. Gondolok itt arra, hogy nem feltétlenül uniós kapcsolatokra kell fókuszálni, hanem ki lehet indulni a régebben működő rendszer struktúrájából is, illetve el lehet lesni más uniós tagállamok – például Franciaország – jó gyakorlatait is. Egykor a kutató-fejlesztő – ma már inkább KFI-nek nevezzük – tevékenységet végző intézetek ott voltak a tsz-ek közelében. Kvázi megrendelésre végeztek hazai kutatásokat, mint például a fajtanemesítést. Hasonló formában lehet, hogy hatékonyan lehetne hazai igényekre hazai válaszokat találni. Így a megoldást adaptálni sem kellene, és a hazai kapcsolatok is erősödnének, mármint a KFI-szereplők között. A megrendelő – amely lehet állami kutatásfinanszírozó szervezet is, sőt, optimális esetben elsősorban annak kellene lennie – közvetlenül a hazai kutatóintézettől tudna rendelni, igény szerint. Olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbb és személyre szabottabb. A globális kihívásokra reflektáló uniós keretek inkább a globális innovációs lehetőségeket körvonalazzák. Az tud becsatlakozni, aki már ott tart, hogy egy nemzetközi szintű KFI-csapatba be tud épülni, megfelelő módszertana és eszközei vannak. Olyan uniós pályázatot pedig senki se várjon, ami majd kifejezetten egy lokális probléma megoldására irányul. Nem erre van kitalálva a rendszer. Sokkal inkább uniós tudással és megfelelő helyi eszköztárral felszerelkezve kell tudni megoldani problémákat. Ez egyben egy szemléletváltást is feltételez a hazai kutatási rendszerek kialakításában és finanszírozásában, állami és piaci (céges) szinten is. Egy kutatóintézetnek pedig mindegy lesz, honnan jön a forrás, csak jöjjön.

Hogyan működik a mostani rendszer Magyarországon?

Nem igazán beszél senki a forrásairól meg az üzletfeleiről. Nagyobb cégek, akiknek komoly igényük van fejlesztésre, saját KFI-részleget üzemeltetnek itthon is. De kérdés, hogy a kkv-k hogyan oldják meg ezt a kérdést. Valószínűleg próbálnak külföldi, vagy másoknál látott módszereket adaptálni. De nem jelennek meg megrendelőként a KFI-piacon. Ha nem elég tőkeerősek ehhez, az megint messze vezet, például állami szerepvállalás igényét veti fel. Összességében a KFI tehát nem csak nemzetközi ügy, hanem mindig gondolni kell arra, hogy a tapasztalatok itthon hogyan hasznosíthatók vagy a külföldi jó példák hogyan ültethetők át hazai gyakorlatba részben vagy egészben. Természetesen az is lehet, hogy nemzeti szinten kialakítunk egy saját, teljesen külön rendszert. Jelenleg egy uniós munkacsoportban Írországgal együtt viszünk egy akciót, ami azt célozza, hogy a szakpolitika és a kutatás közötti rést hogyan hidaljuk át, hogyan segítsük azt, hogy a stratégiai-szakpolitikai-finanszírozási illetve kutatási oldalról induló igények tagállami szinten összeérjenek.

 Milyen előnyökkel jár a tagság számára, hogy a NAK részt vesz ezekben a munkákban?

Egyrészt előnyt jelent, hogy vannak kapcsolataink, akiket ki tudunk ajánlani. Akár a tükörcsoportokon keresztül. Például a kamara az Agrárminisztériummal közösen koordinálja az állategészségügyi illetve mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerek (AKIS) témájú hazai tükörcsoportot. Emellett már eddig is jelentős tapasztalatot – akár a formális, adminisztratív teendők esetén, akár az informális, pl. konzorciumi tagokkal történő kapcsolattartást illetően – is át tudjuk adni az érdeklődők részére. Tehát ez közvetett haszon, mivel – természetszerűleg – mi nem vagyunk kutatásfinanszírozó szervezet.

Mik a tükörcsoportok?

Számos uniós munkacsoport van, többek között az Európai Bizottság égisze alatt működő  Mezőgazdasági kutatások állandó bizottságának munkacsoportjai épülők. Úgyis mondhatnám, hogy tematikus, ágazati vagy horizontális munkacsoportok. Határozott elvárás, hogy legyen hazai tükörcsoport is, amelyik nemzeti szinten képezi le a releváns munkacsoport feladatait. Az uniós munkacsoportban tagállami képviselők vesznek részt. Azonban a képviselő nem a saját személyes, viszi nemzetközi szintre, hanem a delegáló szervezet által adott felhatalmazásnak megfelelő érdekeket kell, hogy képviselje. Mivel a fentebb említett uniós munkacsoportokba az Agrárminisztérium delegál hazai képviselőket, ezért ezekben a munkacsoportokban tagállami érdekeket kell képviselni. Ezek begyűjtéséhez tehát jó, ha áll mögötted egy szélesebb szakmai bázis. Vagyis, ha már ismered a feladatokat, az azokhoz megfelelő hazai intézményeket feltérképezed, majd egy munkacsoportba toborzod őket. Amikor bejönnek kérdések az uniós munkacsoportból, azokat megfuttatod a tükörcsoportban. Így például képet alkothatunk arról, hogy hazánkban milyen akadályok, előnyök vannak egy-egy témát illetően, milyen kutatási témák aktuálisak, milyen új kutatási témákra lenne szükség a hazai igényeket is figyelembe véve. Ugyanígy meg lehet kérdezni, milyen témákban kívánnak a tükörcsoport tagjai együttműködni az uniós munkacsoport tagjaival, hiszen ők maguk vagy kollégáik szinte biztosan részt vesznek valamilyen uniós projektben.

Ahogy említettem, működik egy állategészségügyi tükörcsoportunk. Az Agrárminisztériummal együtt alakítottuk ki. Hozzáteszem, a tagállami képviselet minisztériumi hatáskör, tehát a minisztérium jelöl ki személyeket, akiket az intézményeik jóváhagyásával delegálnak. Tehát a minisztériummal megvizsgáltuk a téma stakeholdereit, hogy kik a legaktívabbak a területen és hogy milyen kulcsterületek vannak, ahonnan érdemes hívni embereket. Ezek alapján hívunk meg ülésekre résztvevőket. Természetesen mindig találunk új érdekelteket, akiket meghívok, és elfogadás esetén hozzáadok a listához. Volt egy első egyeztetés, azonkívül nem zavarom őket. Információkat továbbítok nekik, akár határidőkről, akár pályázati lehetőségekről, akár konzorciumi megkeresésekről. Illetve információkat kérek tőlük bizonyos esetekben, ha jön egy uniós munkacsoportos megkeresés például tagországi kutatásokra vonatkozóan, vagy ha például véleményezni kell egy olyan, az uniós kutatási irányokat meghatározó dokumentumot, amely továbbítható a tükörcsoporton belül is. Ezek mind viszonylag hosszú távú ügyek, ezért itt nehéz is motiválni a munkacsoportot, mert kérdés, mikor látod viszont a válaszaid –– túlnyomórészt közvetett – eredményét. De ha már közvetetten egy következő évi uniós pályázati kiírást befolyásolni lehet beadott tagállami véleménnyel, például az adott ágazaton belüli kutatásokra vonatkozóan, az már egy látható eredmény. S mivel nem minden tagország vesz részt ilyenekben – főleg a kelet-európai országok ritkán jelennek meg ezekben az uniós munkacsoportokban – a mi véleményünk egyrészt súlyozottan tud döntést formálni, másrészt sokszor mi vagyunk egyedül azok, akik kelet-európai sajátosságokat meg tudunk jeleníteni egy-egy kulcsfontosságú dokumentumban.  Tehát a tükörcsoport: egy uniós munkacsoport hazai leképezése, hazai stakeholderek összegyűjtésével.

Kik jellemzően a stakeholderek? Nem a tagjaink, ha jól gondolom.

Nem feltétlen a tagok, hanem akik az adott területen dolgoznak. Ezért nehéz ezt a folyamatot közvetlenül tagokra szabni, mert nagyon sok tagunk nem feltétlen foglalkozik egy az egyben kutatás-fejlesztéssel vagy innovációval. A KFI-eredmények felhasználóiként viszont már közvetlenül is megjelenhetnek. Illetve van egy réteg, akiket még fel kell térképeznünk. Akik megjelenhetnek egyrészt megrendelőként másrészt akár kutatási partnerként is ezen a piacon, de esetleg még nem is tudnak erről.

Visszatérve a korábbi kérdéshez: milyen közvetlen előnyökkel jár a tagság számára, hogy a NAK részt vesz ezekben a munkákban?

A közvetlent említettem korábban: az a célunk, hogy a tagság közvetlenül megtalálhassa adott problémáira a megfelelő válaszokat, kapcsolatokat. A saját pályázatainkon keresztül, megélve azoknak a szépségeit és nehézségeit, most gyűjtjük ehhez a saját tapasztalatainkat. Később pedig olyan felállás lenne kedvező, ha a tanulóidőszakot követően jobban kihegyezhetnénk jelenlétünket arra, hogy a tagságunk számára elérhetővé tesszük az ebben a környezetben szerzett ismereteinket és kapcsolatainkat. Vagyis megismerjük, hogy milyen hazai szereplőkkel érdemes együtt dolgozni és hol, milyen infrastruktúra áll rendelkezésre. Külföldről ugyanezekre az információkra van szükség. Tudnánk jelezni például a megfelelő tagunknak, ha valahol egy konzorcium partnert keres. Az új uniós kutatási keretprogram, a Horizont Európa is, mind a cégek bevonása irányba haladnak. Kutatás, fejlesztés és innováció közül most már egyértelműen az utóbbin a hangsúly. Az EU pedig olyan technológiai érettségű dolgokat szeretne látni, amik már piacra dobás előtt állnak. Vagyis az uniós pénzekből inkább a gyakorlatiban már könnyebben hasznosítható megoldásokat kíván látni, és kevésbé alapkutatásokat finanszírozni, amikből ki tudja mikor és mi lesz. Például a tízéves gyógyszerfejlesztések elenyésző töredéke végződik termékkibocsátással. Tehát közvetlenül látható eredményeket, és cégeknek az innovációs fejlesztésekbe történő direkt bevonását várja, akik hozzák magukkal a piaci látásmódot is. Ezek alapján tehát egyre nagyobb szerepünk lesz mindebben, mint csatorna.

Pályázattól és a tagországok megegyezésétől is függ, hogy hogyan egyeznek meg a cégek bevonásáról. Ahogy látom, nyugati állami szervezeteknél sem egyértelmű a cégbevonási hajlandóság. Óvatosak, hogy ne menjen el a projekt egy piaci szemléletű megrendelés irányába. Láthatók tehát az előnyök és a hátrányok is, de sok függ attól, hogy a cégek maguk mit raknak majd bele egy KFI-együttműködésbe, illetve mit várnak el tőle.A Horizont Európa-keretprogramnál maradt a Horizont 2020 esetén megszokott támogatási intenzitás: a nem állami partnerek innovációs projektekben hetven százalékos támogatási intenzitásban részesülnek

Mit tud tenni a kamara a téma iránt érdeklődőkért?

Például tudunk tartani olyan pályázati témákkal foglalkozó rendezvényeket, ahova egyrészt olyanok jönnek, akik már maguk is végeznek KFI-tevékenységet, és tagjaink. Valamint olyan innovátor gazdálkodókat várunk, akik tele vannak alapkérdésekkel. Meg kell, hogy ismerjék az agrár-innovációs lehetőségeket és a magyar agrár-innovációs tudáshálózatokat. Ebben kívánunk a jövőben egyre több segítséget nyújtani. Tájékoztató cikkeket írunk, például a Horizon Europe beharangozót, és hasonlókat készítünk. Közben menedzseljük a nálunk futó projekteket. Ha bejönnek a terveink, jobban tudunk majd fókuszálni arra, hogy azzal foglalkozzunk, mások milyen projektekben vehetnének részt.

 

(NAK)

 

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám