Országos hírek

Az uniós kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységeket támogató Horizon 2020 program befejeződött, ám 2021-től ugyanez Horizon Europe néven folytatódott tovább a következő EU-s költségvetési ciklusban. A véget érő időszak hazai, agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményeit – saját szakterültén – Dr. Józwiak Ákos címzetes egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egyetem Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet (ÁTE DÉOKFII[1]) igazgató-helyettese értékelte.

Az agrár- és élelmiszeripari szereplők közül talán kevesen hallottak az ÁTE DÉOKFII-ról. Nem véletlenül, hiszen ez egy viszonylag új tudásközpont. Mi az, amit feltétlen tudni érdemes róla?

A kormány által 2019-ben elfogadott Digitális Agrárstratégia szerint 2020. március 31-ig kellett létrehozni az intézetet – főleg a NÉBIH-től átvett adat- és kockázatelemző csapatára alapozva –, így hivatalosan 2020. április elsejétől kezdtünk működni és dolgozni. Az Intézet olyan kutatási és oktatási szervezeti egysége az egyetemnek, amely biztosítja az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek gyakorlati támogatását, digitalizációs lehetőségeinek fejlesztését, és támogatja az élelmiszerlánc szemléletű, digitális technológián alapuló komplex állatorvosképzést.

Az elmúlt másfél év elég aktívan telt. Az első hónapok az „építkezés”, a működési stratégia kialakításával teltek, majd viszonylag korán sikerült becsatlakozni az ÁTE kutatás-fejlesztési-innovációs pályázataiba. Ennek következtében jelenleg több KFI projektünk is fut (pl. a NetPoulSafe[2]; A nyúlhústermelő vertikum teljeskörű digitalizációja; Antibakteriális rezisztencia kialakulását gátló termék fejlesztését támogató repozíciós platform fejlesztése). A kutatási témaötletek feltárása, a hazai és nemzetközi partnerkeresés folyamatosan zajlik.

Továbbá, mivel az egyetem része az Intézet, a 2021/2022-es tanév őszi félévétől az oktatásban is aktívan részt veszünk. Az Intézet célja, hogy a magas színvonalú állatorvos doktor képzést kiegészítve hozzájáruljon a jövő állatorvosainak képzéséhez és olyan kollégák kezdhessék meg munkájukat, akik a tanulmányaik során megszerzett tudást messzemenően tudják kamatoztatni a digitalizáció világában is.  

Az egyik folyamatosan végzett feladatunk az újonnan felmerülő kockázatok azonosítása. Jelenleg szabadalmi adatbázisok hálózat alapú elemzésével, valamint élelmiszerekkel, élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos hírek szövegbányászati elemzésével jutunk hozzá lehetséges újonnan felmerülő kockázatokkal kapcsolatos információkhoz. Az ezekkel kapcsolatos módszertanok, algoritmusok kidolgozása, fejlesztése és gyakorlati alkalmazása Intézetünk állandó feladatai közé tartozik. A 2020-as évben a DÉOKFII több, mint 40 000 élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos témájú hír közül adatbányászati algoritmusok segítségével 21 lehetséges újonnan felmerülő kockázatot azonosított, melyek közül 9 ügy uniós szinten is lehetséges újonnan felmerülő kockázattá vált az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleménye alapján.

Kiemelt célunk továbbá kapcsolatot ápolni az élelmiszerláncbiztonsági és adatelemzési területek metszetében működő nemzetközi intézményekkel. A nemzetközi kapcsolatainkon keresztül be tudjuk kapcsolni az Egyetemet mind az élelmiszerlánc-biztonsági nemzetközi kutatási projektekbe, mind pedig felületet biztosítunk a tudás- és tapasztalatcseréhez, illetve a hallgatók nemzetközi hálózatosodásához is. Az Intézet legfontosabb külföldi partnere az EFSA, amelynek több munkacsoportjában, hálózatában is a DÉOKFII munkatársai képviselik hazánkat.

Mindemellett feladatunk a döntés-előkészítő anyagok készítése az élelmiszerbiztonsági hatóság, illetve az ipari szereplők számára egyaránt; hiszen alapvetően az agrár- és élelmiszeripari szereplők azok, akik a meglévő, illetve új kockázatok ellen tudnak leginkább védekezni. Az adatokon és azok elemzésén alapuló döntéshozatal az agrár-élelmiszerszektorban is megkerülhetetlenné vált. Az adatvezérelt termelés a hatékonyság növelése és a mindennapi gyakorlatok megváltoztatása mellett megváltoztatja a folyamatokat: az üzemirányítást, a termékpályák üzleti modelljét is. Az adatvezérelt gazdálkodás jövedelemezőségét a termelés, előállítás közben keletkezett adatok biztosítják. Ehhez biztosítani kell az üzemszintű adatgyűjtést, az üzemirányítási alkalmazások fejlesztését és használatát a gazdaságok vezetésében és a döntések előkészítésében.

Az élelmiszergazdaság adatainak gyűjtése és elemzése nemcsak az egyes szereplők általi felhasználása miatt értékes, hanem fontos mindezen adatok lánc-szintű feldolgozása, számítástudományi módszerekkel való elemzése és az eredmények beépítése is a különböző élelmiszerlánc-biztonsági döntéshozatali folyamatokba. Ehhez fontos az élelmiszerlánc szereplőit összekötő, a köztük lévő bizalmi hidat megteremtő adatmegosztó szervezet kialakítása, melyet az új Intézet maradéktalanul ki fog tudni elégíteni. A különböző elemzések és vizsgálatok végső célja a partnerek döntési folyamatainak támogatása pl. a termeléshatékonyság növeléséhez.

Intézetünk munkatársai nagy tapasztalattal rendelkeznek az élelmiszer-láncról, különösen a stratégiai tervezés és az adatelemzés és adatmegosztás területein, ugyanakkor végzettségük, előképzettségük és szakmai tapasztalataik alapján valódi multidiszciplináris egységként képesek az adott problémák, kérdések, kihívások megoldásában közreműködni. Munkatársaink ezáltal egyfajta hidat képeznek az adattudomány és agrárium között, így elősegítve a jövőbeni kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket.

Az élelmiszerlánc szereplői folyamat-szabályozás alapú élelmiszer-biztonsági rendszereket kell, hogy működtessenek, azonban ezek kidolgozottsága, hatékonysága, validitása jelentősen eltér egymástól. Az Intézet az ipari szereplőkkel együttműködésben különböző élelmiszerlánc termelési folyamatok felmérését és probléma megoldás fókuszú elemzését képes végezni, majd a konkrét probléma megoldása után megelőző szemléletű, élelmiszerláncban gondolkodó rendszerek kidolgozását teszi lehetővé.

 

Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatokat be tudja „csatornázni” az intézetbe, lévén tagja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tanácsadó fórumának. Mi a szerepe ennek a fórumnak az élelmiszerbiztonsági intézményrendszerben?

Az EFSA elsősorban az uniós élelmiszer-biztonság „őre”, de emellett készít tudományos elemzéseket, és hatóságként végzi a növényvédőszer-engedélyeztetést. A fórum negyedévente tanácskozik, a mellette működő munkacsoportok – mint amilyen az adatelemzéssel foglalkozó – pedig két tanácskozás között dolgoznak. A tanácsadó fórum fő feladata, hogy a különböző tagállami, például az élelmiszerbiztonsági kockázatelemzési, kutatási kezdeményezéseket összefogja. Ugyanis szerteágazóak az EU-n belüli agráros, élelmiszerbiztonsági KFI pályázatok: vannak egyrészt a nagyobb uniós pályázatok és források, vannak a tagállami nemzeti pályázatok és források, és van ilyen a visegrádi országok között is. Mindegyik nagyok sok kutatási tevékenységet jelent, és ezeket ajánlatos koordinálni. Továbbá az EFSA tudományos területéhez is csatlakozik a fórum: megvizsgáljuk, hogy mik azok az új lehetséges veszélyek, amikről jelen pillanatban még nem tételezzük fel, hogy veszély lenne (eddig ismeretlen kémiai szennyezők, új mikróbák), vagy pedig olyan veszélyek, amiket eddig ugyan ismertünk, de Magyarországon vagy az EU-ban még nem jelentek meg. A munkacsoport pedig főleg az EFSA adatgyűjtési terveihez, adatelemzési tevékenységéhez nyújt döntés-előkészítési támogatást.

 

Mindez hogyan jelentkezik haszonként a hazai agár- és élelmiszeripari szereplők mindennapi munkájában?

Az EFSA-n belüli kockázatelemzés és -kezelés nagyon áttételesen kapcsolódik a konkrét agrárgazdasági vagy agrár-élelmiszeripari kérdésekhez. Nagyon fontos elemzési terület az antimikrobiális rezisztenciának a kutatása, mert ez közvetetten kihat az állattartásra és az élelmiszer-ellátásra is. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen mennyiségű antibiotikumot, vagy antimikrobiális szert lehet az állattartás során a takarmányozásban használni. Egy másik fontos terület a növénytermesztést érinti. A növényvédőszer-engedélyezésben jelentős szigorítás várható, aminek célja, hogy minél kevesebb növényvédő szert, minél kevesebb állatgyógyszert használjon az agrárium. 2021-ben újdonságként olyan eljárásrend lépett életbe, ami nagyon hasonlít a humángyógyszer engedélyezéshez – azaz előre be kell jelenteni majd növényvédőszer-kísérleteket –, és így idővel szűkülhet a mezőgazdaságban felhasználható növényvédő szerek köre. A harmadik nagy, mindent átható terület – ami az EFSA munkáját is érinti – a fenntarthatóságra való törekvés. Ez azt jelenti, hogy a jövőben olyan növénytermesztési, állattartási, de adott esetben élelmiszerfeldolgozási technológiákat kell majd alkalmazni, amik a fenntarthatóságot, a körkörös gazdálkodást, a felelős hulladékgazdálkodást lehetővé teszik. És ehhez az EFSA meg a tanácsadó fórum úgy kapcsolódik, hogy azokat az elemzéseket, amiket eddig mondjuk humánegészségügyi fókusszal kezdtünk, az most kiegészül növényvédőszer-, állatgyógyszer-, fenntarthatósági szempontú kérdésekkel. Így sokkal több adatelemzést kell végezni, amire fel kell készíteni nem csak az EFSA-t, hanem a tagállami intézményrendszert is. A változásmenedzselésben, az érintett gazdálkodók, vállalkozások jövőre való felkészítésében jelentős szerepe lehet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának is.

 

Ha már a KFI pályázatok összetett rendszere szóba került: miért is van e pályázatoknak akkora jelentősége?

Az az ország, amely nem tagja ezeknek a kutatás-fejlesztési hálózatoknak, az nem tudja kihasználni az e forrásokban lévő potenciált, nem tudja befolyásolni, hogy milyen kutatási prioritások legyenek, így egész egyszerűen hátrányba kerül a többi országgal szemben. Fontos, hogy a hazai kutatási intézményeknek legyen erős európai beágyazottságuk, és mint kutatóhelyek is lobbizzanak ezekért a prioritásokért, a forrásokért. És lehet, hogy ennek a hatása is áttételes, de enélkül nagyon nehezen tud az agrárium előrelépni. Az erős kapcsolatok kialakításához be kell fektetni időt, kutatási tudást, de ez kell ahhoz, hogy a következő években a magyar szereplők is meghatározhassák az uniós agrár-élelmiszeripari vagy élelmiszerbiztonsági kutatásokat. A kapcsolatrendszer kiépítésében a NAK KFI-s csapatának is komoly szerepe van, és velük a mi intézetünk is szorosan együttműködik.

És egy nagyon hasonló összehangolt tevékenység szükséges az adatok terén. A hazai agrár-élelmiszeripar nagy mennyiségű adatot állít elő, de ezek nagyon szétdarabolt, nehezen hozzáférhető formában állnak rendelkezésre. De ez egyben jó lehetőség is: mindebből ki lehet alakítani olyan együttműködést a magyarországi élelmiszer- vagy agrártudomány, illetve az adattudomány között, amelynek segítségével agrár-élelmiszeripari szempontból jelentős kutatásokat, fejlesztéseket, innovációkat lehet elvégezni. Ebbe a folyamatba illeszkedik be a Digitális Agrárstratégia is, amely ugyanezeket az adatos problémákat pedzegeti. Alapvetően ebben a közös élelmiszerbiztonsági célú adat-infrastruktúra kialakításában, az agrár-élelmiszeripari szereplőkkel való kapcsolattartásban itt látok fontos együttműködési lehetőséget a NAK-kal.

 

Miért van Magyarország jobb helyzetben, mint más országok?

Magyarországon erős az adattudományi közösség, remek hálózat, kiváló kutatók, matematikusok vannak. Továbbá van egy erős központi élelmiszerbiztonsági hatóság, ahol temérdek adat gyűlik össze. És van egy markáns kutatóintézeti és egyetemi háttér is. Tehát nem lenne lehetetlen összehozni az adattudományi, valamint az agrár- és élelmiszertudományi területeken dolgozó szakembereket az említett cél érdekében. Hollandiában és Dániában egészen magas szintű a három tudományterület közös tevékenysége, és idehaza is képesek lehetünk elérni ezt a nívót, legalábbis a potenciál megvan hozzá. A mi intézetünk feltétlenül „motorja” kíván lenni ennek az átfogó hazai együttműködés megteremtésének, működtetésének. Ennek jegyében már több kutatási projekt is folyamatban van az intézet és más hazai egyetemek és kutatóhelyek, vállalkozások közreműködésével. És ezt folyamatosan próbáljuk bővíteni.

 

[1] https://dfi.univet.hu/hu/

[2] https://www.netpoulsafe.eu/hu/

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Egységes kérelem

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei