Országos hírek

1. Mi is az a szupercella?

  • A gyakran jelentős károkért felelős szupercellák olyan forgó feláramlást tartalmazó speciális zivatarok, amelyeket nagyobb méretű jég (átmerő>= 5 cm), szélvihar, felhőszakadás és néha erősebb tornádó is kísérhet.
  • A légkörben kialakuló legerősebb tornádók többsége szupercellákhoz köthető. A többi zivatartípushoz képest ritkán fordul elő, de heves események nagy százalékáért felelős.
  • A fennállása során a heves események jellemzőek: jégszemek átmérője >= 5 cm és/vagy szélsebesség >= 90 km/h és/vagy tornádó.
  • Kialakulásához a nagy labilitás és erős szélnyírás együttes fennállására van szükség.
  • Élettartamuk jellemzően igen hosszú, egyes esetekben akár a 8 órát is meghaladhatja.
  • Átlagosan 3-8 km széles, vertikális tengelyű örvény

2. Szupercellák szerkezete

A radarképeken a szupercellák általában jól körülhatárolható, hosszú életű, a többi zivatarcellához képest meglehetősen erős jelként azonosíthatók. A szupercellák további jellegzetessége a „deviáns mozgás”, azaz a cellák mozgása az átlagszélhez képest jelentősen eltérhet. Általában a radaron a jel ovális alakú, néha kampós formájú, erős reflektivitási értékekkel jellemezhető, ami felhőszakadásra, illetve nagyméretű jégszemekre utalhat.

3. Tornádók szupercellákban

A tornádók sebesen forgó, függőleges tengelyű légoszlopok, melyek felhőből alányúlva elérik a földfelszínt, és ott nagyobb pusztítást végezhetnek. A tornádók lényege a forgás, ezért kialakulásuk szorosan kapcsolódik az szupercellákhoz.

Magyarországon minden évben néhány tornádó alakul ki szupercellákból. A hazai tornádók egy része nem szupercellákhoz köthető, ezek azonban többnyire gyengébbek, mint szupercellás társaik.

4. Szupercellás napok 2021-ben – hazai és külföldi példák

Elmondható tehát, hogy a légkörben kialakuló legerősebb tornádók többsége szupercellákhoz köthető. Erre sajnos jó példa a 2021. december 11-i eset, amikor több mint 30 tornádó alakult az USA-ban hatalmas károkat okozva. A legerősebb tornádók az EF4-es, EF5-ös fokozatot is elérhették. (A skáláról további információk itt találhatók: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1265)

 Súlyos károkat okozó zivatarrendszer söpört végig az Egyesült Államok középső, keleti területein. A december 10-én, pénteken késő este érkező, kelet felé vonuló markáns hidegfront mentén erős szupercellák alakultak ki, melyekben tornádók is létrejöttek. Az eddigi adatok szerint legalább 32 tornádóról érkezett jelentés, melyek között nagy valószínűséggel a korrigált Fujita-skála szerinti EF4-es kategóriába tartozó tornádók is kialakultak. Sőt nem kizárt, hogy a legerősebb kategóriába tartozó, EF5-ös fokozatú tornádó is létrejöhetett. Ezek belsejében a legnagyobb szélsebességek a 300-400 km/h-t is meghaladhatják. A radarmérések alapján az egyik EF4-es tornádó négy államon keresztül, 352 kilométer hosszú utat tehetett meg.

Mégis, hogyan lehetséges az, hogy decemberben ennyi tornádó alakult ki?

A kontinens nagy részén az átlagosnál melegebb volt az időjárás novemberben is. A most érkező markáns hidegfront mentén emiatt óriási hőmérsékleti különbség tudott kialakulni. A front mögött fagypont alá csökkent a hőmérséklet, míg a front előtt 20 fok fölötti értékek voltak. Ez a hatalmas hőmérsékleti kontraszt, illetve az erős magassági kényszerek teremtették meg az ideális körülményeket a heves szupercellák kialakulásához. 

Hazánkban, három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is hidegfront vetett véget a hőhullámnak, amely heves zivatarokkal érkezett, viharos széllökések, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte, néhol villámárvizeket okozva.

5. Viharzóna Magyarország felett – június 25-i időjárási helyzet

Június 25-én néhány óra alatt több, mint 10 szupercella alakult ki az országban, erre még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta (videó).

A heves zivatarok délutáni órákban alakultak ki. A déli, majd nyugati irányból megjelenő zivatarok között több szupercella is kialakult, amelyek átvonulását nagyméretű jég, orkán erősségű széllökések kísérték, illetve tornádót is megfigyeltek. A magyarországi vihar csak egy epizódja volt annak a viharzónának, amely több nap alatt haladt át Közép-Európa térsége felett, a hazainál is nagyobb pusztítást végezve egy nappal korábban Csehországban.

A hidegfront érkezését megelőző nap az év eddigi legmelegebb napjának bizonyult, hőmérsékleti rekordok születtek Magyarországon, megdőltek a június 24-ére vonatkozó melegrekordok. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos és ellenőrzött mérései alapján Fülöpházán 40°C-ig melegedett a levegő csütörtökön, amivel az adott napra vonatkozó maximum hőmérséklet rekordja megdőlt. A korábbi rekordot Békéscsaba tartotta, ahol 2002-ben 38,4°C-ot regisztráltak.     

A hőségnek egy hidegfront vetett véget, mely június 25-én elérte hazánkat. A hidegfront Magyarországtól nyugatra sokfelé okozott veszélyes időjárási eseményeket csütörtökön, Csehországban félelmetes erejű tornádó csapott le maga mögött hatalmas pusztítást végezve (A hatalmas erejű forgószél erőssége EF3-as is lehetett a tornádók osztályozására szolgáló módosított 6-os erősségű Fujita-skálán https://www.weather.gov/tae/ef_scale).

6. A július 9-i zivataros hidegfront

Július 9-én Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak. Ezen a napon 7 szupercella fejlődött ki, és egy nap alatt közel 200 ezer villámot regisztráltak. A határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen nem tudtunk, a jövőben sem fogunk tudni védekezni. Mint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. 

2021. július 9-én a délutáni órákban egy meglehetősen forró időjárási periódus lezárásaként heves zivatarok alakultak ki a Dunántúlon. Az egyes zivatarcellák meglehetősen rövid idő alatt vonalba rendeződtek, melyek Baranyától a Dunakanyarig húzódó összefüggő zivatarláncot képeztek. A zivatarláncban több szupercella is kialakult és a nagyméretű jéggel, a viharos erejű széllel, valamint az intenzív villámlással hatalmas károkat okoztak az ország déli és középső területein. Egy rendkívül magasra nőtt szupercella jéggel érkezett a dél-baranyai Sellye községre (1. kép), amely a vihar által leginkább sújtott településsé vált (videó).

A Horvátország felől fejlődő zivatar cellák nagy pusztítást végeztek Dél-Baranyában Sellye térségében. A térségben a zivatarfelhő teteje meghaladta a 16 km magasságot. Figyelembe véve, hogy egy erős zivatarfelhő teteje 12 km körül alakul, a 16 km feletti tető rendkívülinek számít.

1. kép: A délutáni viharok sokfelé viharos széllel, felhőszakadással, jéggel érkeztek

 7. Mi látható a videókon?

Az időjárási radarok nagy területről, jó felbontással adnak információt a csapadékintenzitásról. A radarok által mért refklektivitás értékekből a pillanatnyi csapadékintenzitást értjük (mm/óra). A reflektivitás, a radar által kibocsátott és a csapadékelemekről visszavert jel alapján meg tudjuk határozni a visszaverő képességet. Ezt a mennyiséget reflektivitási tényezőnek (Z) nevezik, amelynek a mértékegysége dBZ.

 A térképen felvillanó fekete szálkereszttel jelölt pontok a 45 dBZ értékeket jelölik. A pirossal jelölt körök a jégveszélyes zivatarokat, illetve a szupercellákat jelölik.

A 45 dBZ maximális magassága:

Általánosságban, a radarok által mért intenzitás értékek szerint, a 45 dBZ feletti intenzitások már zivatartevékenységre utalnak:

  • Ha a 45 dBZ feletti érték hosszabb ideig mérhető a zivatarfelhőben, nagy mennyiségű csapadékot és jégesőt okozhat.
  • Ha a 45 dBZ feletti érték rövidebb ideig mérhető a zivatarfelhőben, nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű csapadék.
  • A 45 dBZ maximális magassága alapján, meg tudjuk határozni, hogy hol alakulhattak ki jégveszélyes zivatarfelhők.

 

https://szupercella.hu/mi_az_a_szupercella

https://szupercella.hu/tudomany_osszefoglalo_a_szupercellas_konvekciorol

https://szupercella.hu/kislexikon

https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3045&hir=Viharzona_Magyarorszag_felett

https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3057&hir=Julius_9-i_zivataros_hidegfront_idojarasi_hattere

https://www.idokep.hu/hirek/sulyos-tornadokitores-tarolta-le-az-usa-kozepso-reszet

https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/

https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1265

https://www.idokep.hu/hirek/mandarin-nagysagu-jegek-is-hullottak

 

(NAK)

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ