Szélesebb körben terjed az a minden alapot nélkülöző tévhit, hogy a jégkármérséklő rendszer felelős a kelet-magyarországi aszályért. Cikkünkben ezen tévhiteket egyértelműen cáfoljuk.
A tartósan elhúzódó aszály miatt – amely egész Európát, illetve Magyarországot, azon belül pedig legfőképp a kelet-magyarországi területeket sújtja – sok gazdálkodó elkeseredett, ami érthető. Ugyanakkor az elmúlt időszakban felerősödtek olyan – a realitást abszolút mellőző – hangok, amelyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. Ebben önkéntes „álmeteorológusok” is élharcosok, akiket a valódi meteorológus szakemberek (a kamarától is függetlenül) sorra cáfolnak. A „boszorkányüldözés” a hetekben egyre súlyosabbá vált, egyesek attól sem riadtak vissza, hogy halálosan megfenyegessék a rendszer generátorkezelőit.
Nagyon durva személyes, írásos, névtelen leveles, illetve telefonos fenyegetéseket is kaptak generátorkezelők. Például van, akinek a családját is megfenyegették, illetve azzal fenyegetőztek, hogy rágyújtják a tarlót. De olyan is megesett, hogy húsz fős társaság személyesen fenyegette a kezelőt, a rendőrséget is ki kellett hívni emiatt.
A NAK által tett lépések
A kamara tett és szükség esetén tesz további jogi lépéseket. A NAK az ügyészségen feljelentést tett a fenyegetések, illetve a rémhírkeltés miatt. Ezzel egyidejűleg – munkatársai testi épségét mindenek elé helyezve – egyes alföldi megyékben, a fenyegetést kapott egyes generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállította a rendszert. Több megyében kellett leállítani generátorokat egyes körzetekben, illetve több további generátor kezelésére alapvetően emiatt nincs jelentkező. Ez azt jelenti, hogy a NAK egyes területeken nem tudja teljeskörűen biztosítani a jégkár elleni védekezést, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is érinti.
Több másik generátorkezelőt ért fenyegetés vagy egyéb atrocitás, ezen kezelők saját felelősségükre továbbra is működtetik a berendezéseket.
Aszály kapcsán segítség a gazdálkodóknak
A NAK minden lehetséges eszközével támogatja az évtizedek óta nem látott aszály miatt súlyos károkat szenvedő termelőket. Falugazdász-hálózata révén segíti a kárfelmérést, egyeztetéseket folytat az agrártárcával és a biztosítókkal, együttműködik a kormányhivatalokkal annak érdekében, hogy gördülékenyen haladjon az ügyintézés. Ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy egyesek végső elkeseredettségükben saját gazdatársaik ellen forduljanak, őket halálosan megfenyegessék.
Nem a rendszer az aszály oka
Tudományosan bizonyított, hogy az általunk működtetett rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá: idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer.
Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhiteket, hogy a rendszer 2018 óta üzemel, és az elmúlt 4 esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály. A rendszer üzembe helyezése előtt pedig például 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 2003-ban és 2007-ben is nagyon komoly aszály volt, főképp a keleti országrészben. Valamint a KSH adatai szerint 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben is aszály volt.
A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, melyek nem csak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoznak. Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszországban, Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Kelet-Németországban) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.
Tévhitek a rendszerről – és azok cáfolata:
„Szétválasztja a felhőket?!” – A rendszer egyáltalán nem tudja befolyásolja a magasabb légköri tevékenységet. A generátorok a hatóanyagot 50 méter magasságig juttatják ki, onnan a jégveszélyes felhőzetig az feláramlással jut fel. A kijuttatott ezüst-jodid mennyisége csak 10 gramm/óra, ami akár több száz köbkilométer térfogatban oszlik el.
„Kiesőzteti a felhőket?!” – Tévhit, hogy a nyugatról az országba beérkező felhőket „kiesőzteti” a rendszer, az erre alkalmatlan.
„Kizárja a felhőket a keleti országrészből?!” – Az országba többségében nyugatról és délnyugatról érkeznek zivatarfelhők, melyek kelet felé haladva, folyamatosan veszítenek nedvességtartalmukból, így az ország keleti részét már kevesebb csapadék éri el. A keleti országrészre jellemzően két irányból érkeznek nagy mennyiségű csapadékot tartalmazó zivatarok. Ezek nagyrészt ÉNY vagy K-DK irányból érkeztek a keleti területekre. Az ÉNY-ról és K-DK-ről érkező zivatarok a klímaváltozás hatására az utóbbi években elmaradtak. Ezért van aszály a keleti országrészben, illetve Szerbiában, Romániában és Ukrajnában is.
„Azért van kevesebb csapadék, mert üzemelnek a generátorok?!” – Ez nem igaz. A generátorok nem mennek, azok csak akkor kerülnek bekapcsolásra, amikor jégveszélyes zivatarfelhő várható egy adott területre. Ha kevés zivatarfelhő érkezik egy járásba, akkor keveset mennek a generátorok, ha több, akkor többet. Például 2022-ben harmadannyit üzemeltek a generátorok, mint egy olyan évben (például 2018 vagy 2019 vagy 2020), amikor nem volt aszály.
A kamarától függetlenül is számos szakember, meteorológus cáfolja az igaztalan állításokat:
https://telex.hu/tudomany/2022/07/08/meteorologia-idojaras-manipulacio-jegeso-jeger-nak
Az országos jégkármérséklő rendszerről általánosságban:
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiépített rendszernek az idei az ötödik üzemelési éve, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. Az ország 986 pontjáról talajgenerátorokkal – 219 automata és 767 manuális generátor – ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A rendszer riasztási időszaka április 15-től szeptember 30-ig tart.
A hatóanyag feláramlással jut a felhőkbe, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
A rendszer működése előtti, 2015-2017-es évekhez képest a 2018-2021 években országszerte 42%-kal kisebb területre érkezett jégkárbejelentés. Éves szinten átlagosan kb. 50 milliárd forintnyi érték megóvásáról beszélhetünk.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön